Napról napra

Adott hat előadás: egy táncpedagógiai foglalkozásokból kinőtt produkció, amelyben kamasz lányok tánccal és zenével mesélik el saját világvége-történetüket (Nibiru); egy önvallomásos, belső válságdráma, ahol ének és tudatállapotok vitáznak, forgolódnak repetitív körökben egy virágágyásban (A Jeditanács összeül); aztán a Kárpáti Péter létezés-imprójával megalkotott lélektani testvér-krimi (Két nő); egy etűdfüzér, amely zenészek és táncosok szerelemhez és kapcsolatokhoz […]

Az elmúlt évtizedek technológiai újításai – az újmédia forradalma, a streaming, az interneten keresztül a hírekhez, eseményekhez való közvetlen és azonnali hozzáférés lehetősége, a kapcsolattartás, a kommunikáció formáinak bővülése, a mesterséges intelligencia kutatása, a robotika, a számítógépes játékok – kiszélesítették a színház fogalmát is. Ezek a változások a színházi dramaturgiát és a dramaturgokat is új […]

(a láthatatlan, amint eltűnik) Úgy tűnik, a láthatatlan dramaturg a múlté. Vagy legalábbis feltűnően előtűnőben vannak a dramaturgok. Persze ez sem így igaz. Tapasztalható bizonyos fáziscsúszás. (Miért pont ebben ne?) Míg bizonyos vidékeken a dramaturg – mint afféle 21. századi színházi szüfrazsett – még bőségesen az egyenjogúságért (sőt: éppenséggel az elfogadásért, a láthatóságért) harcol, addig […]

A Routledge dramaturgiakötetből GÁSPÁR ILDIKÓ rendező és három dramaturg munkatársa, ARI-NAGY BARBARA, GYARMATI KATA és KHALED-ABDO SZAIDA a devised módszerrel foglalkozó fejezetet választotta beszélgetésük kiindulópontjául. Szakmai eszmecseréjüket, amelyből a módszer mibenlétéről is sok minden kiderül, kérdésekkel segítettük.

Amikor 2009-ben beiratkoztam Kolozsváron a dramaturgia szakra, már írtam egy-két drámát annak az ifis színicsoportnak, akikkel az éves egyházi színitalálkozón felléptünk. Akkoriban még nem tudtam, hogy lehet másképp is előadást csinálni, mint szövegből kiindulva, vagyis meglehetősen hagyományos alapokról indultam, bár visszatekintve úgy gondolom, hogy a hozzá nem értésünk, a színházunk szegényessége, a szöveg szikársága, a […]

Általános iskolás korom óta tudtam, hogy Nagy-Britanniában szeretnék tanulni. Marosvásárhelyről akkor még kevesen mentek külföldre egyetemre, főleg rögtön érettségi után. A szüleim torkán nemcsak azt kellett legyömöszölnöm, hogy színházzal és irodalommal szeretnék foglalkozni, hanem azt is, hogy tőlük ezer kilométerre fogok élni. De felvettek az egyetemre, úgyhogy nem volt mit tenni, felraktak egy repülőre. Így […]

Katona József 1819-ben született, eleinte tökéletesen visszhangtalan és sikertelen sorsú darabjára, a Bánk bánra valamikor az 1840-es évek elején kezdték ráaggatni a „nemzeti” jelzőt.

…a magyar színházi szakma számára példaértékűen igényes, elmélyült, ugyanakkor végtelenül hasznos és pragmatikus munkáról van szó…