Napról napra

Hogyan és miért, mire használja a színház a filmkészítés eszközeit? És megváltoztatja-e ez a színházról alkotott felfogásunkat? Mit tud hozzáadni az előre felvett vagy élőben közvetített kép egy színházi előadáshoz? Példák Európából és a nagyvilágból.

Online színház, online oktatás, Zoom-interjú, már csak egy kicsit kell kibírni, felelősségteljes viselkedés, munkanélküliség, bezártság, magány – a jó ügy érdekében viszonylag keveset beszélünk róla, milyen pszichés következményei lehetnek annak, ha úgy teszünk, mintha minden a legnagyobb rendben menne.

A film megjelenésekor számtalan írás elemezte, értelmezte, de inkább csak találgatta, hogy milyen hatással lesz az új találmány a színházra. Vajon a közönség nem érzi-e majd szűknek a színpadi teret, s nem gondolja-e úgy, hogy a színészek játéka természetesebbnek hat a vásznon, s végre a közönség is megcsodálhatja a finom arcjátékot, azokat a lelki rezdüléseket, […]

Dúskálnak a filmadaptációk a magyar színpadon. De mi értelme színházra adaptálni egy filmet? Reklámfogás vagy inspirációforrás? Gyenge vagy jelentős filmből lesz jobb előadás? Mi a kiindulópont: a forgatókönyv vagy maga a film? Esetleg a film népszerűsége és felhajtóereje? Kell-e eredeti ötlet, vagy megteszi a másolás is, hogy legalább új közönségrétegekhez jusson el egy történet? HUNGLER […]

Éva megfiatalodik, Emese hozzáöregedik; Éva kitárulkozik, Emese meg védelmezőn körülfogja; Éva egyre magabiztosabban kezd „táncolni”, Emese pedig, aki vérprofi, bizonytalanul lépeget Éva életében, hogy végül Szabó Rékával együtt megtalálja a megfelelő tánclépéseket, a koreográfiát.

Székely Kriszta rendező balett-táncosnak indult, vonzotta a filmkészítés, majd egy nagyobb kanyar után színházi rendezőnek jelentkezett. Török-Illyés Orsolya családilag a színházhoz kötődött. Filmszerepeivel vált ismertté. Hajdu Szabolcs egyik filmjében rendezőt alakított. Kriszta eddigi egyetlen színházi szerepében operatőrt. Színpadról, filmről, női szerepekről SZÉKELY KRISZTA rendezővel és TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA színésszel MARTON ÉVA beszélgetett.

Az Ernelláék Farkaséknál című színházi előadást és filmet követően HAJDU SZABOLCS nagyon hasonló, mind témájában, mind színpadi fogalmazásmódjában mintha az előző munkáját folytató előadással jelentkezett. A Kálmán nap azonban nem önismétlés, hanem a Látókép Ensemble néven dolgozó csapat saját színházi nyelvének bizonyítéka. A rendezővel KISS KRISZTINA beszélgetett.

A színházi élő szerepléshez képest többszörösen mediatizált, plánokkal, vágásokkal továbbformált filmszínészi munka tétjére éppen ez a kölcsönkapcsolat enged rálátást – vagyis annak a firtatása, hogy hogyan keretezi, erősíti, netán gyengíti vagy roncsolja a filmstílus a színészi expresszivitást, jelenlétet.

Mielőtt szétcincálnám a rendezőt, gyorsan leszögezem: Ohad Naharin élete és munkássága rendkívül érdekes, a Mr. Gaga pedig becsületesen vázolja fel a világsikerig vezető utat.