Napról napra

A Trafó profiljában mindig jelentős szerepet játszottak az elsősorban vizualitásra építő alkotások, vagyis azok a művek, melyek kommunikációs stratégiájában a képiség a meghatározó. Januárban két ilyen előadást láttam a ház színpadán: a francia koreográfus, Franck Vigroux és a Cie D’Autres Cordes nem először jár Magyarországon, korábban a Flesh-t ismerhette meg tőlük a közönség; a Tutaj […]

Olyan időkben, amikor a képzelet és a valóság egyensúlya jelentősen megbillen, és a jelenlét elsődlegességébe vetett bizonyosság megrepedezik, valahogy minden művészet elkezdi a saját helyét keresni. Ennek egyik végpontjaként a vizuális művészet leveti magáról a naiv, leképező ábrázolás terhét, és egyre inkább a modern szellemi gondolkodás súrlódásaira, a valóságreferenciák fellazulására kezdi irányítani a figyelmet.