Archive of posts published in the tag: Goethe

Hermann Zoltán: Faust öregszik

Faust I-II

…a szövegre kezdünk összpontosítani, fókuszálni, látjuk a szöveget mondó embereket és az embereket körülvevő teret, a tér azonban semmi másra nem jó, csak arra, hogy a szöveghez vezessen vissza bennünket.

Kovács Dezső: Vízió az emberi természetről

Goethe: Faust I–II. – KRITIKA - Katona József Színház

A súlyos és mégis élvezetes előadás a Katona újabb érájának egyik legizgalmasabb, legmonstruózusabb vállalkozása.

Sz. Deme László: Hősök ma

Don Carlos / Egmont - Maladype - KRITIKA

A szűk térhez igazított játékmóddal Balázs Zoltán rendező felpörgeti a tempót.

Koltai Tamás: Az ördög a részletekben van

A bayreuth-i és salzburgi fesztiválról

…mindkét helyen az emberi léthelyzet és az ezzel kapcsolatos önkéntes – belülről vezérelt – kihívásoknak való megfelelés volt műsoron.

Jászay Tamás: Kolumbusz, a híres lengyel felfedező

A Varsói Színházi Találkozóról

A jelent, illetve a közelmúltnak a mával ápolt összefüggéseit mániákusan elemző attitűd megmaradt, miközben feltűnően sok előadás igyekezett kapcsolatot létesíteni a lengyel színház hőskorának idealizált múltjával, Grotowski és Kantor korával.

Kutszegi Csaba: Lidércek, bűvkörök, ezotéria

Kutszegi Csaba A Zöld Kígyó és a Szép Liliom előadásáról

Szószínház és mozgásszínház szimbiózisa leginkább a két lidérc (Mészáros Tibor és Vranyecz Artúr) bravúros alakításában jön létre.

Sz. Deme László: Tükörképek bábozása

A Budapest Bábszínház Faustja

Képek alakulnak, kidolgozott kompozíciók születnek a mély színekben játszó operafólia kozmikus tágasságot sugárzó hátterével.