Napról napra

2020. október 21-én a Színház folyóirat Facebook-oldalán került sor Tompa Andrea Érted, értem színházi beszélgetéssorozatának negyedik adására, mely a következő témával foglalkozott: Miről ne meséljünk a gyerekeknek a színházban? A beszélgetés videófelvételét most a honlapunkon is megosztjuk olvasóinkkal.

Ha emberek szeretnénk maradni a gyászban, és nem elveszteni benne a szívünket vagy a kíváncsiságot, hogy milyen a kilátás a fa tetejéről, akkor érdemes barangolni ebben a két mesében az SZFE fiatal alkotóival.

Tiszteletreméltó az egyenesség, ahogy az alkotók musical helyett „zenés gegparádé”-nak nevezik a produkciót, merthogy ez maradéktalanul igaz is: a semmilyen mértéket nem ismerő popkult-utalások és vegyes kaliberű poénok közül még a József Attilában minimum ziccer Vágási Feri-tisztelgés se marad ki. Ennek fényében kimondottan tragikus, hogy pont a humor az, amiben leginkább alulteljesít Szente Vajk nagyszabású […]

Hajós Zsuzsa színdarabja, ha festmény lenne, egy alaposan kidolgozott, jól részletezett életképet (vagy inkább életkép-sorozatot) látnánk masszív, de nem túl kacifántos klasszikus keretben. A szereplők arcai nagyon beszédesek, a megjelenített események mögül cifra élettörténetek sejlenek ki.

Miben különbözik egy gyerek- vagy ifjúsági előadás a felnőttelőadástól? Az iskolai kötelezők bemutatói mitől lesznek automatikusan alkalmasak 12-18 éves nézőknek? Hogyan fogjon hozzá egy felnőttszínház a gyerek- és ifjúsági előadások készítéséhez? Hogyan illeszthetők be egy felnőttszínház repertoárjába a gyerek- és ifjúsági előadások? Milyen tematikai, vizuális, zenei trendek vannak ezen a területen? Más-e a fiatal nézők, […]

Missziójukban az eddiginél is hangsúlyosabbá tették a nyitottságot, a programok tekintetében még kiemeltebbé vált a jelenidejűség. Az előadások fókuszában a változó, mozgalmas világ áll, műfajtól függetlenül, a korosztály szócsöveként erre akarnak reflektálni.

Ez a nyelvi tágasság, kulturális sokféleség is erény. Nem „érteni” kell (a szavakat), hanem érzékelni a világ nagy, könnyű tágasságát.

A most következő bábszínházi gyerekelőadás szövegkönyve nem cuki.

Van valamiféle karcosság a tőlünk pár méterre játszódó előadásban…

… ez az az előadás, amelyre gender-szempontból bizonyára Kövér László is elégedetten rábólintana…

Friedenthal Zoltán újszülöttjének megjelenésekor azonnal megértjük, hogy ez a történet a másságról szól, és az abból fakadó ontológiai mélységű magányról.

Úgy látszik, elindult a festmény – színház tendencia.