Többnapos felkészülés után végül beavatottként vehettem részt a Boráros téri igehirdetésen, amely az elkerülhetetlen Eljövendő Esemény kapuja volt. Legalábbis ezt mondták.
Bogya Tímea Éva: Miért táncol valaki egy kirakat mögött?
Vass Imre: rész_munka_idő – PLACCC Fesztivál
Nagy kérdése a kortárs színikritika írásnak, hogy egyáltalán szükség van-e rá. Ha a válasz igen, akkor a következő kérdés, hogy milyenre. Milyennek kéne lennie annak a kritikának, amely hatással van a nézőkre, ami, hogy úgy mondjam, érdekes? A kortárs tánc és performanszok esetében még nehezebb a helyzet: az egész ott kezdődik, hogy mit is írjunk le.
…látszólag kicsi a jelentősége, mégis egy kapcsolódási pont Budapestnek egy ismeretlen részéhez, amitől számomra kevésbé lesz idegen a város.
Albert Dorottya: Ismerős tér, ismeretlen dallam
Placcc Fesztivál 3 in 1: Ziggurat Project–Ezzat Ismail–Nermin Habib: Burnout és Kenyértörés, Somló Dávid: Drift
A Placcc Fesztivál, amely mögött szinte észrevétlenül az Artopolis Egyesület áll, évente egyszer biztosan meglepi és meghökkenti a budapesti lakosságot. Ez most ősszel sem történt másképp, lézengő, rohanó emberek kapták fel fejüket egy-egy pillanatra, miközben A-ból B-be próbáltak eljutni a mindennapi rutinban, de olyan is akadt, akit teljesen magával ragadott az a szokatlanság, amit az…
Az idei PLACCC fesztivál immáron 13. alkalommal igyekszik újradefiniálni, sőt újrateremteni Budapestet: a köztereken és a kisebb műhelyekben megvalósuló performanszok ugyanis nemcsak váratlanul intenzív befogadói pozíciót, hanem egyszersmind egészen sajátos, intim városélményt is kínálnak.
A Peer Gynt nem romantikus mesejáték azzal a szívhez szóló tanulsággal, hogy ha az álmodozó fiú beletörődik a realitásba, megtalálja az – ebben a bezáródó világban sokat strapált szóval – „identitását”, akkor beteljesedik életcélja.
…az ürességtől és elhagyottságtól kongó szakrális tereken való vonulás, majd az elénk kerülő, lényegükre lecsupaszított jelenetek már-már rítusszerűvé erősítik a keresés és rátalálás egymásutánját.
Tompa Andrea: Felemel
Egy előadás háttere. Látogatás az Esztergomi Leánynevelő Intézetben – Schiller Kata fotóriportjával
Lesznek aztán beszédek, megbeszélések, interjúk, köszönések, vicces mondatok, szóval szavak is lesznek, csak aztán nekem is legyenek szavaim, tűnődöm, pedig még el sem kezdődött, de már reménytelennek látom, hogy majd megtalálom őket.
A nézőket kihajóztatják a Szentendrei-szigetre, és ez maga a beavatás gesztusa, melyet hangsúlyoznak is: „magunk mögött hagyjuk a várost”.
