Napról napra

Raszkolnyikov siváran berendezett szobájának falán egyetlen dísz van. A főszereplő, Csabai Csongor feje fölött Vincent Cassel néz velünk farkasszemet A gyűlölet (r.: Mathieu Kassovitz, 1995) orosz nyelvű plakátjáról. Erről, mintegy mottóként, rögtön beugrik a filmet keretbe foglaló vicc, amiben a felhőkarcolóról zuhanó ember minden emeletnél azzal nyugtatja magát, hogy „eddig minden rendben”, a csattanó pedig […]

A Színház folyóirat egyetlen forint állami támogatást sem kapott a 2025-ös megjelenésre. Nem gondoljuk, hogy ez rendjén van, de változtatni rajta nem tudunk. Te viszont, kedves olvasó, dönthetsz úgy, hogy bármily kicsi összeggel is, de segíted a független színházi szaksajtó fennmaradását. Az ezzel kapcsolatos információt megtalálod a cikkek végén és a honlap nyitó oldalán. Köszönjük, […]

Jó tíz éve ez a cikk nem születhetett volna meg, mivel nem lett volna miről írni. A csábító szerkesztői felkérés így szólt: számoljak be azokról az előadásokról, amelyeket Pintér Béla csupán szerzőként, nem pedig rendezőként, színészként, társulatvezetőként jegyez. Ez a trend éppen az utóbbi évtized gyümölcse: rendezők és társulatok sora bizonyítja, hogy Pintér (és) szövegei […]

Mifelénk nemegyszer előfordul, hogy az előadás minőségével köszönő viszonyban sincs az elért közönségsiker (ami persze megint nem csupán az üzleti célú színházakra jellemző).

…távolról sem annyira reménytelen a magyar drámairodalom, mint azt néha hisszük, vagy hinni akarjuk.

A színészi teljesítmények – talán a rendezői koncepció végiggondolatlansága miatt is – általában is hullámzó színvonalúak.

A házigazdák sokat megélt ágyának szélén ülünk, és ott vagyunk a lakás minden zugában, nézzük-hallgatjuk a veszekedéseket-szeretkezéseket-verekedéseket-evéseket-ivásokat.

Együtt vagyunk, egy budapesti lakásban, színház van egy talált térben.