Thomas Irmer: Frank Castorf vad regény-színháza a megrázkódtatások Európájában A Karamazov testvérek (Volksbühne), Švejk (Residenztheater, München) Az Istentől elhagyott szereplők sorsát tehát Castorf (az istentelen kommunizmus után) az abszolút istentelenség koráig tolja ki, és ezzel kijelöli a legfontosabb dramaturgiai vonalat.
Stuber Andrea: A nyugalom, a remegés Stuber Andrea marosvásárhelyi miniévadról A nyugalom előadása azt a benyomást kelti a nézőben, hogy a marosvásárhelyi születésű Bartis Attila regényének színpadi adaptációja jó kezekbe került a Tompa Miklós Társulatnál.
Turbuly Lilla: Mozgó ikonosztáz Dosztojevszkij: Karamazov testvérek – KRITIKA …az előadás középpontjában Iván Karamazov, az ő bűne vagy gyengesége, legfőképpen pedig bűnhődése áll.
Hermann Zoltán: Két Karamazov, avagy a közönség fiziológiája Két Karamazov-előadásról (Füge, Kecskeméti Katona József Színház) A Dosztojevszkij-nagyregények belső teatralitása eleve helyzetbe hozza a színházcsinálókat.
Sztrókay András: Karamazov-revü A zsámbéki Karamazovról - JEGYZET Készülő produkcióról csak jót vagy semmit…
Kutszegi Csaba: Őrjítő piros ruhás nő Karamazov testvérek - Magyar Állami Operaház - KRITIKA A címen és a szereplők nevein kívül gyakorlatilag semmi sem utal arra, hogy a balett Dosztojevszkij regénye alapján készült.