Archive of posts published in the tag: Katona József

Aradi Hanga Zsófia: Nyolc trágár szó a zsarnokságról

Bánk bán – Pécsi Nemzeti Színház

2020-ban a Pécsi Nemzeti Színház előadása nem azzal kelt felháborodást, hogy politikáról beszél egy politikáról szóló darabban, hanem azzal, hogy eközben nyolc trágár kifejezés is elhangzik. Hol tartunk a párbeszédben?

Urbán Balázs – Perényi Balázs: Áll a vadászat

Katona József: Bánk bán – Kamra

Tarnóczi Jakab konzekvensen olvassa a szöveget, nem lúgozza ki a jelentését (nem alakítja például politikai pamfletté az előadást), sőt, az Ottó-Melinda viszonyt leszámítva még csak radikálisan új megvilágításba sem helyezi a történéseket, legfeljebb a pátoszt, illetve az üres értelmezési sablonokat hagyja el. Ám az olvasatot változatos, a Bánk bán játékkonvencióitól élesen eltérő rendezői eljárások valósítják…

Varga Zsófia: Lévnyalók és szúnyogok

Dramaturgi jegyzetek a Katona József Színház Bánk bánjához

Katona József 1819-ben született, eleinte tökéletesen visszhangtalan és sikertelen sorsú darabjára, a Bánk bánra valamikor az 1840-es évek elején kezdték ráaggatni a „nemzeti” jelzőt.

Hermann Zoltán: Mellékszál

Bánk bán az Erkel Színházban és a Nemzeti Színházban

Okkal feltételezi a filológia, hogy kétszáz éve éppen ilyentájt, 1817 őszén Katona József – Bárány Boldizsár Rosta című kéziratos dramaturgiai bírálatát paragrafusról paragrafusra hűen követve – már javában dolgozott a Bánk bán két évvel korábbi „első kidolgozásának” átírásán. Talán a véletlen különös iróniaérzéke, hogy Vidnyánszky Attila két új Bánk bán-bemutatója a Bárány Boldizsár-féle kritika –…

Papp Tímea: Így volt, nem így volt

Réczei Tamás: Katona József, avagy a légy a pókok között fickándozik – Katona József Színház, Kecskemét

A két történetszál egyikében Katona akarja bemutatni 1800-ban a Bánk bánt, a másikban 1976-ban állítaná színpadra Ruszt József. (…) Mítosz a történet? Mitologikusak a hősök? Egyikőjüknek se könnyű.

Kolozsi László: Eltűnt aranymezők

Bánk bán ősváltozat Szegeden

A rendező, Galgóczy Judit sem sokat tesz azért, hogy a szereplők viselkedése érthető, értelmezhető legyen. Inkább törődik a külsőségekkel, a színpadi történések korrekt levezetésével, mint az interakciók pontos, a drámai hangsúlyokat megmutató levezénylésével.

Karsai György: „Gertrúd, takarodj!”

Beavató színházi Bánk bán a József Attila Színházban

Két fő veszély leselkedik a beavató színházi előadásra: az egyik, ha túlságosan „lazára veszi” a kiszemelt klasszikust, s teleszórja mai kiszólásokkal, cinkos aktualizálásokkal, megpróbál folyamatosan és mindenáron „összekacsintani” a nézőtéren ülő kamaszokkal. A másik veszély a „lecke felmondása”…

Szoboszlai Annamária: Egy pöttyet kemény, egy pöttyet lankadó

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról - JEGYZET

Bohócorral, bohózattal, boiótiakkal és bocsánatkéréssel folytatódik a fesztivál…

Kovács Dezső: Ironikus Bánk

A kecskeméti Bánk bán - KRITIKA

…magától értetődő természetességgel hozzák színre a kanonizált klasszikus kortársi tartalmait…

Tompa Andrea: Nem csak víz

Tompa Andrea a Bánk bán - juniorról

A Bánk bán – juniorban hatalom és politika maisága absztrakt, asszociatív módon jelenik meg, nem leegyszerűsítő közvetlen megfeleltetésekben.