Napról napra

Kiss B. Atilla februári hivatalba lépésével minden jel szerint teljes korszakváltás várható a Budapesti Operettszínházban, mely játszóhely tán még a nevét is lecseréli nagy megújultában. A változás olyannyira radikálisnak ígérkezik, hogy lavinahatásával még azt is elfeledtetheti velünk: a Nagymező utcai teátrumban az elmúlt négy (pontosabban 3+1) év során megindult egy kisebbfajta, félfordulatos korszakváltás.

Mivel megbízásunk arra szólt, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára érkezett érvényes pályázatok művészeti koncepcióját összevessük egymással, ezért sem a praktikus lebonyolódásában tipikusan magyar történetnek a sajtóban bőségesen taglalt előzményeivel, sem a hazai színházi igazgatóválasztások általános anomáliáival itt nem foglalkozunk.

Ami a Tévedések vígjátéka féligformán megzenésített szegedi bemutatójának mérlegét illeti, a végeredmény döntetlen: a rendező gondolt is meg nem is.

..az eredeti bécsi, nagyvárosi népnyelv kifinomult kétértelműségeit csak „bécsiül” lehet érteni, szolgai fordításuk magyarul értelmetlen…

A Carmen annál jobb, minél erősebb kézzel nyúlnak hozzá.

Negyedik rész: az előadóművészeti tanácsról

Harmadik rész: a munkajogról

Második rész: finanszírozás, szorzók, preferenciák

Az első részben az alapelvekről esik szó.