Napról napra

Bár a dráma helyenként szövegszerűen is megidézi a szegedi boszorkánypereket, az alkotóktól távol áll a historizáló szándék: a szereplők modern nyelven szólalnak meg, manapság is ismerős helyzetekben forgolódnak, és a darabot átszövő szarkazmus is mai fogantatású.

Egy színész és egy rendező, akik soha nem dolgoztak együtt. A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol élő kollégájukat szakmai eszmecserére. A beszélgetést kísérte, szerkesztette: Proics Lilla.

A Jóisten vagy a Sors sokféleképpen tréfálhatja meg az embert. Például úgy, hogy egyedüliként láthatja meg vetélytársában azt a kvalitást, amely őbelőle hiányzik. A Mozartot hallgató Salierinek ez adatik meg – és egyáltalán nem vigasztalja, hogy a zsenit felismerni nemcsak fátum, de formátum kérdése is. A „formátumnak” persze több értelme van; többféleképpen mondható formátumosnak a […]

Egy békebeli, szívmelengető, feel-good szerelmi történet 1937-ből, és egy, az önzésről, mohóságról, amoralitásról szóló XVII. századi dráma. Találhatnánk közös nevezőt, hiszen ott az a remekül alkalmazható általánosság, hogy a színház az emberről szól, vagy egy egészen konkrét momentum, a fekete díszlet, de bármelyik mondvacsinált, erőltetett lenne. Úgyhogy menjünk inkább szép sorban.

… a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.

Az előadás a második felétől egyre inkább értékelhető színházi produkcióvá érik…

Barker darabja valóban zavarba ejtő: nem követ semmilyen kortárs drámaírási trendet…

„Elszaladni késő, itt maradni kár!”

…legyen bármilyen politikai kurzus, borítsa akár az eget is nemzeti önfény, a kultúra, a határon túli magyar kultúra, a határon túli magyar színházak helyzete periferikus…

A második Theatre World Brno a helyiek szerint tulajdonképpen az első, legalábbis ami a programok szakmai szempontok szerinti válogatását, a fesztivál színvonalát illeti.

Szerencsére születtek olyan előadások is, melyekben a jelentéshez jól megválasztott és érvényesen működtetett nyelv is társult.

…nem is úgy néztem az egyes előadásokat, hogy rögvest egy koncepcionális gondolatsor elemeivé tehessem őket.