Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Koltai M. Gábor

Urbán Balázs: Sok-sok hangjegy

Peter Shaffer: Amadeus – József Attila Színház

A Jóisten vagy a Sors sokféleképpen tréfálhatja meg az embert. Például úgy, hogy egyedüliként láthatja meg vetélytársában azt a kvalitást, amely őbelőle hiányzik. A Mozartot hallgató Salierinek ez adatik meg – és egyáltalán nem vigasztalja, hogy a zsenit felismerni nemcsak fátum, de formátum kérdése is. A „formátumnak” persze több értelme van; többféleképpen mondható formátumosnak a…

Papp Tímea: Happy end és vérfürdő

Mohácsi János és Koltai M. Gábor rendezése Nyíregyházán

Egy békebeli, szívmelengető, feel-good szerelmi történet 1937-ből, és egy, az önzésről, mohóságról, amoralitásról szóló XVII. századi dráma. Találhatnánk közös nevezőt, hiszen ott az a remekül alkalmazható általánosság, hogy a színház az emberről szól, vagy egy egészen konkrét momentum, a fekete díszlet, de bármelyik mondvacsinált, erőltetett lenne. Úgyhogy menjünk inkább szép sorban.

Petőfi Sándor: Tigris és hiéna

rombolás és rombolás két részben - DRÁMAMELLÉKLET  Peer Krisztián, Sediánszky Nóra és Koltai M. Gábor szövegváltozata

… a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.

Kutszegi Csaba: Hova tűnt a férfinép?

Elżbieta Chowaniec: Gardénia - KRITIKA

Az előadás a második felétől egyre inkább értékelhető színházi produkcióvá érik…

Tompa Andrea: Rettentő politikák

Európa, Európa - Stúdió K - KRITIKA

Barker darabja valóban zavarba ejtő: nem követ semmilyen kortárs drámaírási trendet…

Nánay István: Közérzetdráma

Ahogy tetszik - HOPPart, Nézőművészeti Kft., Orlai Produkció -KRITIKA

„Elszaladni késő, itt maradni kár!”

Szántó Judit: Jelenetek a mélyből

Jelenetek a vidéki életből (Ványa bácsi) - Stúdió K -KRITIKA

Koltai M. Gábor rendezésében a belső szépség is kompromittálódik.

Jászay Tamás: Vérbő tragédia

Jászay Tamás a Kár, hogy kurva előadásáról

Mert a literszám ömlő vér mintha csak az ábrázolt éra természetes velejárója lenne: a cizellált korrajzot látva kénytelen vagyok elfogadni, hogy itt és most ilyen a normális ügymenet.

Herczog Noémi: Disszidáljunk-e a Paradicsomba

A temesvári Ahogy tetszik - KRITIKA

…mindannyian disszidálunk a diktatúrából egy másik térbe, az erdő független, „svájci” világába.

Sz. Deme László: Vérengző vérfertőzés

Kár, hogy kurva - Magyar Színház - KRITIKA

Irtózatos gyűlölködés és emberaprítás teljesedik ki, míg a tragikus mélységeken úrrá nem lesz a végkifejlet iróniája…