Napról napra

A kritikusdíj negyvenéves történetében eddig egyszer fordult elő olyan rendkívüli esemény, amely meghiúsította a díjazást: 1981-ben a politika szólt közbe. Akkoriban ugyanis minisztériumi jóváhagyás kellett a díjak kiadásához, és a tagok által a legjobb új magyar drámának megszavazott Halleluja, Kornis Mihály darabja nem ment át a cenzúrán. Ezért a kritikusok úgy döntöttek, hogy abban az […]

Mindig ruhák között élt, de sem a rajzot, sem a jelmeztervezést nem intézményben tanulta. Építészmérnöki karra járt, de… A Színházi Kritikusok Céhének idei életműdíjasával Csáki Judit beszélgetett.

Harmincnyolcadik alkalommal adtuk át a Színikritikusok díját. 15 kategória győzteseit és az életműdíjas Radnóti Zsuzsát köszöntöttük a Budapest Bábszínházban a Göttinger Pál rendezte ünnepélyes gálán. A díjátadó létrehozásában céhtagok, pártoló tagok, kollégák, színházi alkotók, egyéni támogatók és magánszínházi támogatók vettek részt. Kritikus szemmel nézve szép este volt. (Ezt megelőlegezzük – tekintettel a Színház októberi számának […]

Harminchetedik alkalommal adtuk át az elmúlt évad legkiemelkedőbbnek ítélt teljesítményeiért a színikritikusok díját. Egy ilyen nagy múltú díj nem egyszerű eset. Sem folytatni nem könnyű, sem megváltoztatni, sem megszüntetni. A világ egyre változik, vele változik a színház és a színész, férfi, nő, de még a kritikus meg a kritika is.

Az említett kilépések és a szavazásban korábban aktív tagok halála apasztotta a kört, a publikációs lehetőségek sem javultak, ami aztán a minimum teljesítését tovább nehezítette, de azt is látni kell, hogy azok száma is nőtt, akik nem emiatt maradnak távol.

Kedves Olvasók, mint bizonyára tudják, szeptember 21-én adtuk át a kritikusdíjakat. Az eredményeket (vagyis minden kritikus összes szavazatát és az indoklásokat) az októberi lapszámunkban publikáljuk. Idén először megszólaltattuk azokat a kollégákat is, akik évről évre nem tudnak élni szavazati jogukkal: Tompa Andrea szólalt meg először, és lehetővé tettük, hogy a Színházi Kritikusok Céhe tagjai közül […]

Ekkor csoda születik. Szétválaszthatatlanul eggyé válik színház és élet.

Abba a csapdába, hogy most magyarázkodjam, magam csaltam magunkat, amikor szerkesztőként kitaláltuk, hogy meghívjuk kritikuskollégáinkat, mondják el, miért nem élnek szavazati jogukkal. Októberi lapszámunk régóta közli a kritikusdíj eredményeit, az egyes kritikusok szavazatait, indoklásait, s most lám, a nem szavazóknak is teret nyitunk.

Az alábbi szavazatokból minden kiderül arról, hogy a kritikusok az előző évadban kit-mit találtak díjazandónak, elismerendőnek vagy okvetlenül említendőnek. Úgy tartjuk, minden számít.

A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy az […]