Andrejev tudatosan szűkítette a minimumra a dráma cselekményének szerepét; mint több jelentős elődje és kortársa, ő is a belső történést, az emberi pszichében játszódó folyamatokat gondolta a dráma lényegének.
A darab pedig voltaképp a Bűn és bűnhődés kereszteződése a modern Hamlettel, az Ivanovval.
