Archive of posts published in the tag: Marosvásárhely

Ungvári Zrínyi Ildikó: Bukott műfaj, láthatatlan primadonnával

Az operett terhe – Kováts Irén és Szabó Duci életútja

Az operettet nemcsak idejétmúltnak és haladásellenesnek, hanem bukottnak is mutatja az 1945 utáni erdélyi magyar kultúra. Ennek a bukottságnak az okát keresni azért érdemes, mert nem csupán az ötvenes-hatvanas évek történéseire és operettel szembeni averziójára találhatunk választ, hanem ahhoz is fogódzót kaphatunk, hogy miért ódzkodik még ma is az igényes (elit) színházi kultúra Erdélyben az…

Gáspárik Attila: Romániai titkosszolgálati gyorstalpaló

Különösen a színházra vonatkozóan

A román vagy helyesebben romániai titkos szolgálatokról már 1841-ből találunk adatokat. Mai értelemben vett titkosszolgálatokról 1892-től beszélhetünk, amikor is a hadseregen belüli hírszerzés mellett megjelenik a civil lakosság soraiban működő, titkos módszerekkel adatokat gyűjtő intézmény. Talán ez az az intézmény, amely minden rendszerváltást túlélt, természetesen a járulékos átszervezésekkel. Mindig ugyanaz és mindig más.

Nánay István: Reflexiók egy jelentéshez

Nem lep meg, hogy a Securitate érdeklődött felőlem, az inkább, hogy előkerült – ha véletlenül is – egy jelentés rólam, rólunk. Ha Gáspárik Attila nem fedi fel a jelentő nevét, én sem teszem, bár ismerem kilétét.

Dézsi Fruzsina: Szatirikus királydráma

Székely Csaba: Vitéz Mihály – 3G Színház, Marosvásárhely

A mai kulturális-politikai kontextusban nem ritka, hogy egy előadás nem csupán alapvető esztétikai, filozófiai és koncepcionális kérdéseket vet fel, de egyszersmind fontos társadalmi üggyé is válik – ilyen például Székely Csaba díjnyertes darabjának, a Vitéz Mihálynak első román nyelvű bemutatója is. Többhangú kritika Kricsfalusi Beatrix és Alina Nelega kommentárjával

Nálunk a bőrét mindenki vásárra viheti

Interjú Kincses Réka rendezővel

Színházzá írta-rendezte szülővárosa, Marosvásárhely magyar–román konfliktusait, saját családja férfi–nő viszonyait, testvérkapcsolatát, filmet készített édesapjáról. KINCSES RÉKA bátran és játékosan nyúl az élet meghatározó történeteihez, a hivatásos színjátszás felől nézve akár szokatlan eszközökkel. Családállításról és próbafolyamatokról beszélgetett vele Berlinben NÉDER PANNI.