Napról napra

Amikor Marosvásárhelyre érkeztem, a belpesti, néhol elitista művészeti közeghez képest, amelyhez hozzá voltam szokva, teljesen új környezetbe csöppentem. Új kultúrát, új embereket kellett megismernem, mindezt egy járvány sújtotta időszak után, amikor a világ éppen csak kivánszorgott és felocsúdott a vírus okozta pánikból. Ezért is volt számomra sok szempontból megvilágító erejű az a néhány hónap, amelyet […]

Az operettet nemcsak idejétmúltnak és haladásellenesnek, hanem bukottnak is mutatja az 1945 utáni erdélyi magyar kultúra. Ennek a bukottságnak az okát keresni azért érdemes, mert nem csupán az ötvenes-hatvanas évek történéseire és operettel szembeni averziójára találhatunk választ, hanem ahhoz is fogódzót kaphatunk, hogy miért ódzkodik még ma is az igényes (elit) színházi kultúra Erdélyben az […]

A román vagy helyesebben romániai titkos szolgálatokról már 1841-ből találunk adatokat. Mai értelemben vett titkosszolgálatokról 1892-től beszélhetünk, amikor is a hadseregen belüli hírszerzés mellett megjelenik a civil lakosság soraiban működő, titkos módszerekkel adatokat gyűjtő intézmény. Talán ez az az intézmény, amely minden rendszerváltást túlélt, természetesen a járulékos átszervezésekkel. Mindig ugyanaz és mindig más.

Nem lep meg, hogy a Securitate érdeklődött felőlem, az inkább, hogy előkerült – ha véletlenül is – egy jelentés rólam, rólunk. Ha Gáspárik Attila nem fedi fel a jelentő nevét, én sem teszem, bár ismerem kilétét.

A mai kulturális-politikai kontextusban nem ritka, hogy egy előadás nem csupán alapvető esztétikai, filozófiai és koncepcionális kérdéseket vet fel, de egyszersmind fontos társadalmi üggyé is válik – ilyen például Székely Csaba díjnyertes darabjának, a Vitéz Mihálynak első román nyelvű bemutatója is. Többhangú kritika Kricsfalusi Beatrix és Alina Nelega kommentárjával

Színházzá írta-rendezte szülővárosa, Marosvásárhely magyar–román konfliktusait, saját családja férfi–nő viszonyait, testvérkapcsolatát, filmet készített édesapjáról. KINCSES RÉKA bátran és játékosan nyúl az élet meghatározó történeteihez, a hivatásos színjátszás felől nézve akár szokatlan eszközökkel. Családállításról és próbafolyamatokról beszélgetett vele Berlinben NÉDER PANNI.