Időutazás egy másik világba… – ez a beszélgetés még március elején készült Molnár Gusztávval, és bár azóta az ő mindennapjai is megváltoztak, vannak dolgok, amelyekkel kapcsolatban csak remélni tudjuk, hogy egyszer majd aktualitásukat vesztik.
Gajdó Tamás: „Bizony szép mesterség ez a színészdirectorság!”
Színházigazgatói visszaélések a múltban
Az igazgató ugyanis estére gyakran teljesen „elázott”, így szerepeit Gyöngyinek kellett átvennie. A mulatozás mellett Kőmivesnek volt még egy káros szenvedélye: a vadászat. Kedves vadászebeivel többet törődött, mint a társulattal.
Egy mára már szerencsére elhalványult Facebook-vita, amelyben az „ordibálásról” mint legitim, majd próba után nyomban elfelejtett/megbocsátott instruálási formáról szólt, indította a lap szerkesztőit arra, hogy alkotókat kérdezzen meg az erőszak jelenlétéről a próbafolyamatban. Az alábbi kérdéseket tettük fel: Hogyan kezeli a stresszt a próbafolyamatban rendezőként? Mennyire engedhető meg ennek során az indulat szabadjára engedése a…
Vajon milyen dilemmák előtt áll egy pályája elején lévő, de többféle közegben és országban tapasztalatot szerzett alkotó? Hogyan egyezteti össze az ismeretlenbe vezető alkotófolyamatot a tőle esetenként elvárt felkészült és magabiztos alkotó képével? Folyóiratunk szerkesztői Geréb Zsófiát, az SZFE után idén Berlinben operarendezői mesterszakon végzett fiatal rendezőt kérték fel, hogy ossza meg gondolatait, dilemmáit, személyes…
Mivel a művészeti alkotások tekintetében nincs standardizálható minőségi kritériumrendszer, a színházban zajló munkafolyamatok értékelése az eredményesség szempontjából teljesen szubjektív. A siker definíciója viszont általában nélkülözi a munkafolyamatokban részt vevő előadóművészek jólétének, testi és lelki egészségének a számításba vételét.