Napról napra

Két és fél évvel ezelőtt itt ejtettük el a vidéki tánctagozatok pályaívének fonalát: „Az immár önálló együttessé vált Miskolci Balett egy történetmesélésre építő, azon belül változatos tematikájú táncszínházi repertoárral kínálja meg a közönségét. A Kecskeméti City Balett a színpadi tánc több megszólalásmódjában hoz létre előadásokat, miközben egy virulensen fejlődő, tudatosan építkező tánctagozat meggyőző benyomását kelti. […]

A vidéki tánctagozatok a magyar táncélet legspeciálisabb képződményei, egyszerre szolgálják ki tánckari minőségben az anyaszínházat, és próbálnak saját elképzelések mentén önálló táncdarabokat létrehozni. Mi fér bele, és mi nem egy ilyen működési konstrukcióba? Mi határozza meg legmarkánsabban a vezetői szemléletet? Az alkalmazkodás, az elvárások, az egyéni művészetfelfogás? KRÁLL CSABA interjúi BARTA DÓRA, TOPOLÁNSZKY TAMÁS és […]

A vidéki tánctagozatok szerepét, jelentőségét senki nem akarja kétségbe vonni, de ez elsősorban helyben mérhető, országos kisugárzásuk csekély, amiben nyilván a mobilitás alulfinanszírozása és az anyaszínházi kötelezettségek is közrejátszanak.

Kommentlánc a hazai táncművészet jelenéről BÁLINT ORSOLYA, FUCHS LÍVIA és TÖRÖK ÁKOS részvételével KRÁLL CSABA felvetéseire az elmúlt évad tükrében.

A kortárs tánc dekonstruktivistái nem látszódnak ezekben a városokban.