Napról napra

A Molnár Gál Péter vaskos memoárjában elmélyedő olvasónak igencsak sokáig kell várnia arra, hogy megtudja a legfontosabb információt: a szerzőnek a Népszabadság tulajdonképpen isteni büntetés volt, nyilván bűnei miatt rárótt penitencia.

„Pletykás vagyok, bőbeszédű. A beszéd a gondolatok elrejtésére való. Mértéktelen pletykázás közben lehet a legjobban titkot tartani.” Molnár Gál Péter[1] „Az üres fecsegés cáfolhatatlan, a tartalmas állítások fogalomkitágítással megcáfolhatóak.” Lakatos Imre[2] Molnár Gál Péter tavasszal megjelent memoárjának recepciójában a legnagyobb hangsúlyt kétségtelenül az ügynökmúlttal való elszámolás problémája kapta. Bírálói többnyire arra kérdeztek rá, hogy a […]

A 20. Hangosítóban Molnár Gál Péter Coming out című könyvéről lesz szó, és általa egy kicsit a kritikusról is úgy általában. A vendégek: Herczog Noémi és Kovács Bálint kritikusok, valamint Szabó István színháztörténész. A moderátor Gócza Anita.

Molnár Gál Péter hagyatéka, könyvtára, kéziratai, levelezése több intézménybe került. Coming out című befejezett kézirata, Molnár Ferencről írott nyomdakész könyve kiadásra vár, amire a jogörökösnek szándéka is van. A jogtulajdonos SEBESI ISTVÁNnal beszéltetett TOMPA ANDREA, aki a Coming out kötetbe is betekinthetett, mostani számunkban ebből közlünk részletet.

Hatalmas darab asszony, hatalmas hanggal, hatalmas étvággyal és élni vággyal. Mintha három Lorán Lenkéből gyúrták volna össze. Nagy volt rajta minden: a keze, az állán a szemölcse, a bő sötét ruhái. Kedélye is roppant méretű volt. Embert nem ismerek, aki látta volna bánatosan. Kicsattant az életerőtől. Kölcsönözhetett belőle. Osztogatta bőven boldog-boldogtalannak kamatra.

Neki színpadra állítva kellett látnia az írást, hogy felfogja és megítélje.