Napról napra

A tavalyi Lehár: Giuditta-bemutató kapcsán írtam arról, hogy kíváncsi lennék, mit szólna az erősen wagneriánus müncheni közönség, ha valaki Wagnerhez nyúlna ilyen markánsan, ahogy Marthaler tette Lehárral. Mundruczó Lohengrinje François-Xavier Roth vezényletével azonban úgy tud innovatív lenni, hogy közben szolgálja a zenét.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről szervezett angol nyelvű, online beszélgetést január 19-én a Berliner Ensemble és a Freie Ungarische Botschaft. Mit jelent az egyetemfoglalás és a hallgatói mozgalom egy szélesebb európai kontextusban, és milyen lehetőségei vannak a nemzetközi közösségnek az SZFE-s diákok támogatására?

2020. november 30-án a Színház folyóirat Facebook-oldalán került sor Tompa Andrea Érted, értem színházi beszélgetéssorozatának 5. adására, melyben az erőszak színpadi ábrázolásáról volt szó. Erőszak. Elbeszélni, megmutatni, elrejteni. A görög tragédiától az Erzsébet-kori színházon át a kortárs színházi valóságig az erőszak, a bántalmazás sokféle módon van jelen a színpadon. A színház hol beszél róla, hol […]

…a Látszatéletben Mundruczó mégis zsigerien színházi megfogalmazást talál arra, hogy mit jelent ma a nyolcadik kerületben, Budapesten, Magyarországon idősnek, bántalmazottnak, veszélyeztetettnek lenni.

Mundruczó Kornél legújabb rendezése megint egy sor fontos társadalmi kérdéssel és döntési helyzettel szembesíti a nézőt, azonban a megszokottól eltérően, meglepően kombinálja és használja fel ismerős eszközeit, aminek köszönhetően a kegyetlenség színháza a nevetés színházává válik.

A kibontott történet egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy a szabad akaratra rákérdező öngyilkosság témáját mint gondolati absztrakciót elevenné tegye – a felskiccelt figurák és dilemmák elvesznek az elidegenítő elemek között.

A szégyenérzetben elválaszthatatlanul összekapcsolódik saját és közös, egyéni és társadalmi…

…montázsként egyesül a vérvád keletkezése és a faggatás kegyetlensége.

…tabudöntögető témákat dolgoz fel…