Napról napra

„Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Kosztolányi Halotti beszédének híres sora a veszteségről szól. Ez a veszteség ott rezgett a háttérben ezen az estén, ahol a több mint négyszáz éve halott Shakespeare mellett a nemrég elhunyt Nádasdy Ádám is már csak szellemként tudott jelen lenni, egyfajta melankolikus szólamként, a jazz-ihletésű dallamok, hangulatfestő képek, magyar és angol […]

„Elmondok mindent úgy, ahogy volt” – mondja Horatio a Nádasdy-féle fordítás szerint a Hamlet legutolsó jelenetében. Pontosan ez történik ifj. Vidnyánszky Attila első katonás rendezésében: Horatio elmesél mindent, úgy, ahogy volt – de szavak nélkül. Ifj. Vidnyánszky Attila mozgásszínházként álmodta meg Shakespeare klasszikusát, s bár ez a műfaj alapvetően távol áll a Katona József Színház […]

A csaknem üres színpadon csövek és létrák. Nem egyformák, még ez utóbbiak sem, a csövek pedig végképp nem azok: szélesebbek és vastagabbak, rövidebbek és hosszabbak, egyenesek és így-úgy elgörbülők – és az enyémnél jelentékenyebb műszaki ismeretekkel alighanem pontosabban és szemléletesebben is leírhatók volnának. De ettől nyugodtan eltekinthetek, mert a csövek és létrák eredeti funkciója éppoly […]

Felkért szerzőinktől a rendszerváltás harmincadik évfordulóján visszatekintve azt kérdeztük, mit jelent nekik az, hogy ’rendszerváltó előadás’, mi jut erről az eszükbe. El tudtuk fogadni, ha valaki számára egy előadás 1971-ben, ahogy azt is, ha 1992-ben „váltotta le” a rendszert, mindössze néhány kikötéssel éltünk – például azzal, hogy egy előadás csak egyszer jelenjen meg a listán. […]

Megjelent Nádasdy Ádám Bánk bán-újrafordítása. Bár Illyés Gyula átigazításában ismerünk már egy korábbi változatot, mégsem volt hosszú ideje példa arra, hogy valaki átültesse kortárs nyelvre Katona József híresen irodalmias sorait. Körkérdésünkben Spiró György írót és Szarka Eszter magyartanárt kérdeztük Nádasdy fordításáról, Andrew Haydon brit bloggert pedig arról, mi a helyzet az angolok „Bánk bánjaival”, Shakespeare […]

…ez a szemtelennek tűnő gesztus valójában lojálisabb a szerzőhöz, mintha avíttan, a szöveget érintetlenül hagyva tennék a közönség elé az alkotását.

Mi a fordító feladata, ha megváltozik a világ ahhoz képest, mint amilyen társadalmi, erkölcsi környezetben a mű született? Kell, szabad a fordítónak értelmeznie a művet? Erről beszélgettünk az Isteni színjáték és több Shakespeare-darab „újrafordítójával”.