Játékos és drámai, könnyed és súlyos – számtalan szerep, sokféle arc. Bár vallja, az igazit leginkább Szolnokon és Veszprémben mutathatta meg. Egyik utolsó szerepe, a Stúdió K Peer Gyntjének idős Solvejgje felejthetetlen, csakúgy, mint néhány éve összeállított önálló estje. Meszléry Judittal Marton Éva beszélgetett megfelelésről, szabálytalanságról, a játszás öröméről.
Azon gondolkodtam, hogy ha valaki egy ilyen játékban szívesen aktív, a valóságban is hajlamosabb-e cselekvő szerepbe lépni, netán aki itt belekóstol, az viszi-e magával a hétköznapokba, mint attitűdöt.
A Peer Gynt nem romantikus mesejáték azzal a szívhez szóló tanulsággal, hogy ha az álmodozó fiú beletörődik a realitásba, megtalálja az – ebben a bezáródó világban sokat strapált szóval – „identitását”, akkor beteljesedik életcélja.
…az ürességtől és elhagyottságtól kongó szakrális tereken való vonulás, majd az elénk kerülő, lényegükre lecsupaszított jelenetek már-már rítusszerűvé erősítik a keresés és rátalálás egymásutánját.
Két nagyszabású külföldi produkció is helyet kapott idén a Tavaszi Fesztivál programjában: Edward Clug Peer Gynt című darabját az Operaházban, az izraeli L-E-V társulat OCD Love című produkcióját pedig a Trafóban láthatta a közönség. Mindkét darab erős irodalmi alapokra építkezik, de Ibsen drámája és Neil Hilborn verse is meglehetősen nagy metamorfózison esik át a színpadon.…
Az érzékekre azonban a kívánatosnál kevésbé hat ez a Peer Gynt.
