A híres Petőfi-dagerrotípia elforgatva, feje tetejére állítva látható a Stúdió „K” bemutatójának plakátján, amelyről két nő néz felénk. A két nő valójában egy: Szendrey Júlia. Egyikük a hamvasan ifjú Petőfiné, a másik a „nemzet özvegyének” hálátlan szerepe elől újabb házasságba menekülő Horvátné. A Fodor Tamás rendezte előadás elsősorban rá fókuszál, de megidézi Petőfit, továbbá a…
Amellett tehát, hogy a Kacsóh-operettek utóbbi száz évének előadásai csak úgy tudtak benne maradni az operettjátszás történetében, hogy mindig lemondtak valamiről, ami a Fedák-változatban még együtt volt, az utóbbi évek János vitéz-színreviteleiben ezt még tetézi egy szájbarágósan jelképieskedő, újnépies színházi iskola revans-logikája.
… a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.
