A rendező, Zakariás Zalán elsősorban gyors színváltásokkal, pörgős epizódokkal operált, s körkörösen bontva ki a drámát – egyre mélyebbre és mélyebbre hatolva az emberi nyomorúság bugyraiban – ütős előadást hozott létre.
Akármilyen pusztító-rohanó a világunk, amelyben élünk, a színházban talán mégis érdemes használni a lassítás és ellenpontozás jól bevált eszközeit, legalábbis elhagyásuk önmagában még biztosan nem avatja korszerűvé az előadást.
