Milyen értelmezései lehetnek a sikernek? Kit milyen siker motivál? Mik a siker fokmérői egy vidéki kőszínházban, egy budapesti művészszínházban és egy kortárs összművészeti befogadóhelyen? Lehet-e sikeresnek nevezni egy előadást, amelyről felháborodott nézők vonulnak ki? Kinek áll érdekében az olcsón vásárolható elemekből összetákolt siker? És miért ilyen sikerorientált a fenntartó állam? A kerekasztal-beszélgetést KOVÁCS BÁLINT moderálta.
Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetjük ezt a fókuszt. A gondolkodást Baluja Petra megkeresése és írása indította be, aztán a téma csak terebélyesedett, terebélyesedett, alig bírtunk leállni. Ezt a magunk kis szerkesztőségi műhelyében sikerként könyveltük el. Lám, ez is egyfajta siker. Nekünk nagy dolog, másnak semmi. Attól függ ki, honnan nézi, és mit jelent számára a fogalom.…
Mit jelent a színészi siker? Hogyan vizsgálható? Milyen mérőeszközökkel mérhető? A köznapi nyelvhasználatban sikeren egyaránt értünk pillanatnyi örömérzetet, keményen befektetett munkával elért sikert, de akár a kurdarcokból való felállásokat is. A siker elérésére már csak ezért sem adható általános, patikákban kiváltható recept. A színészi siker szintén több összetevőből áll, árnyalt képet mutat, tehát nem tárgyalható…
Hangosító – A Színház folyóirat podcastje – 12. adás
A sikerről kérdezte Gáspár Ildikót, Gyabronka Józsefet és Tasnádi Bencét Gócza Anita
“Az ember teljesen fel tud oldódni abban, amit csinál” – mondja Gáspár Ildikó rendező a Hangosító 12. adásában, amely a sikerről szól. A műsor vendégei még Tasnádi Bence: “Ugyanazok nézik, ugyanazok játszanak… kis pezsgésre volt szükségem” és Gyabronka József: “Azt mondtam magamnak, hogy ezt sürgősen abba kell hagyni.” A résztvevőkkel Gócz Anita beszélgetett. Hallgassátok meg…
Ha manapság meg akarjuk fogalmazni azt, hogy melyek a figyelemre méltó színjátékok, vajon a közönségsiker szerepel-e a kritériumok között? Te milyen szempontokat vizsgálnál? Hogyan viszonyuljon ma a színháztudós, a színháztörténész a közönségsikerhez?