Napról napra

Ha egy színház húszéves, akkor már van múltja. Voltak szakaszai, állomásai, útjelző táblái. Az Örkény Színház Szerelem-bemutatója mellé két memo note-ot tűzhetünk. Egyrészt ez az a darab, amelyben Gálffi László egyéves szünet után visszatért a Madách térre. Másrészt ez Ördög Tamás első nagyszínpadi rendezése itt.

Úgy kezdődik a dunaújvárosi előadás, hogy Szalay bácsi keleties viseletben színre érkezik és meglehetősen hosszú harcművészeti bemutatót prezentál a nézőknek. Szalay bácsi persze nem bácsi, a szerepet alakító Őze Áron a keleti harcművészetek avatott és jó svádájú mesterének látszik, és ezt a benyomást erősíti néhány perc múlva a Kerekes Éva játszotta feleségével, a szintén igen […]

Majd a férfi eltűnik az arctalan tömegben, és a feleség mintha hiába menne utána. A szerelem nem teljesedik be: mintha csak álom lenne, elfoszló remény. Mintha alig hogy megfogták, eltűnne, akár egy pókháló az őszi estében.

Amit fájón nélkülözünk (…) az a színházi függöny.

Önmagukat adják, mintha sajátjukként élnék meg a konfliktusokat…