Archive of posts published in the tag: színészet

Baluja Petra: Létezik-e a sikeresség receptje?

Mit jelent a színészi siker? Hogyan vizsgálható? Milyen mérőeszközökkel mérhető? A köznapi nyelvhasználatban sikeren egyaránt értünk pillanatnyi örömérzetet, keményen befektetett munkával elért sikert, de akár a kurdarcokból való felállásokat is. A siker elérésére már csak ezért sem adható általános, patikákban kiváltható recept. A színészi siker szintén több összetevőből áll, árnyalt képet mutat, tehát nem tárgyalható…

Színpadra lépni, színpadon maradni – hogyan segít a jóga?

Naszlady Évával Oravecz Orsolya beszélgetett

Mi köze a színészmesterségnek a jógához, ami első látásra arról szól, hogy a gyakorlók bonyolult testhelyzetekbe hajtogatják magukat? Ha azonban tovább keresgélünk, találkozhatunk a jóga másfajta megközelítésével is. Patanjali, a meditatív hagyományokat szintetizáló Jóga Szútrák szerzője szerint a jóga nem más, mint az elmeközeg változtatásainak megszüntetése, és az elme meghaladása. Ez a definíció viszont túlságosan…

Molnár Gál Péter: Coming out

(részlet)

Hatalmas darab asszony, hatalmas hanggal, hatalmas étvággyal és élni vággyal. Mintha három Lorán Lenkéből gyúrták volna össze. Nagy volt rajta minden: a keze, az állán a szemölcse, a bő sötét ruhái. Kedélye is roppant méretű volt. Embert nem ismerek, aki látta volna bánatosan. Kicsattant az életerőtől. Kölcsönözhetett belőle. Osztogatta bőven boldog-boldogtalannak kamatra.

Kővári Orsolya: Puha fából faragták

Jordán Adélról

2002 nyarán a már Mácsai Pál vezénylete alatt, de még Madách Kamara néven működő színházban Dylan Thomast játszottak. Gálffi, Kiss Mari, Mácsai és tizennégy színinövendék, egy teljes osztály, Máté Gáboré, amelyről akkoriban a szokottnál többet lehetett hallani. A mi erdőnk alján jó előadás volt, a csapatszellem jegyében, tele energiával, és valóban szokatlanul sok ígéretes színművészetissel.…

Szeretem megadni magam

Beszélgetés Berekméri Katalinnal

Az ördög próbája című marosvásárhelyi előadásban nyújtott alakításáért 2015-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat kapta a Román Színházi Szövetség (UNITER) gáláján. Berekméri Katalin egyszerre alapember és „csendestárs” a Tompa Miklós Társulatban: szakmai sikere nem olyan zajos, mint férfi kollégái esetében sokszor, de akár Adélt játssza Az üvegcipőben, akár mellékszereplő a Retromadár… harmincfős szereposztásában, alakítása…

Hatházi András: Tényleg színház az egész világ?

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának hivatalos tanévnyitó ünnepségén elhangzott előadás rövidített változata

Nem biztos, hogy az életet éljük. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy azt éljük, amit az életről gondolunk. Amit az életről hiszünk. Amit az életről tudunk. Mert mindannyian tudjuk, hogy hogyan kell élni. Persze néha rácsodálkozunk, hogy a világ másik fele mindezt teljesen ellentétesen tudja, és mégis él.

Kozma Gábor Viktor: A rendszeres tréningben hiszek

A rendszeres tréning jelentősége a színészképzésben, és a Suzuki-módszer

…ez a fajta elutasító vagy kételkedő szemlélet az idegen módszerek kapcsán még mindig színházi felfogásunk részét képezi. A módszertani ismeretek hiányának az a veszélye, hogy bezárhat saját kulturális és művészi gondolkodásmódunkba.

HATHÁZI ANDRÁS: A KABARÉSZÍNÉSZ ÜRÜGYÉN

Így hangolódunk tovább április számunk FÓKUSZ-ára, a kabaréra

A színészethez képest mi is csak két dimenzióval rendelkezünk.

Hatházi András: Inkább kivétel, mint szabály

Rosner Krisztina A színészi jelenlét és a csend dramatikus-teátrális játékai című könyvéről

Rosner Krisztina könyve egy olyan dologra is ráébresztett, amit csak éreztem, de nem tudtam megfogalmazni. Nevezetesen azt, hogy megöregedett a színészképzésünk. 

Hatházi András: Nullapont

Gondolatok színészről és annak neveléséről

…olyan gyakorlat, amely a színészi pillanatról szól, aligha létezik.