Ugyanazon szerzők ugyanazon darabjai kerülnek színre, legfeljebb egyikük-másikuk egy időre „kimegy a divatból”, hogy aztán néhány évad múltán ismét mind sűrűbben vegyék elő.
Ahogyan Bulgakov regénye, úgy az előadás is fokozatosan állítja feje tetejére a világot.
… majd’ minden jelenet a művészet relativitása és értelmezése körül forog.
Az előadás ülő formája erősen emlékeztet egy olyan felolvasó színházra, ahol a résztvevők megtanulták a szöveget.
