Archive of posts published in the tag: Toshiki Okada

Nagy Klára: Kelet-ázsiai valóságok Bécsben

Ho Rui An – The Economy Enters People; Toshiki Okada / chelfitsch, Teppei Kaneuji – Eraser Mountain – Kunsthalle, Bécs

Anyagilag kisemmizett emberek a vérfürdőt is vállalják a jobb élet reményében. Így lehetne összefoglalni az elmúlt két év zajos sikerét, az Oscar-díjas Élősködőket, és a netflixes Squid Game-et. Mindkét produkciót dél-koreai alkotók készítették, így talán a nagyközönség számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy a kelet-ázsiai gazdasági csoda micsoda társadalmi poklot hozott létre.

Rosner Krisztina: Párhuzamosok, ha találkoznak

Kapcsolódások a „kortárs” és a „hagyományos” között a japán színházban

Meddig hagyomány? Honnan kortárs? Megírt? Újraírt? Kitalált? Felismeri-e a közönség, hogy „á, ez ugye most hagyomány”? Mihez kezd vele, ha látja? Kiindulási pont? Viszonyítási alap? A közös múlt újraalkotása? Kinek, kiknek a közös múltja? Játékra hívás? Felelősség? Lehetőség?

Barda Beáta – Büki Dóra: Első félidő Münchenben

Beszámoló a Münchner Kammerspielében rendezett showcase-ről

Koncepciójában Lilienthal egy új típusú kőszínházi struktúra létrehozását hirdette meg: a Kammerspiele előadásai az ő érájában még szélesebb tematikus spektrumot ölelnek fel, nyitotta(bba)k a szociális kérdések iránt és a színház mindezt egyre differenciáltabb módon igyekszik megjeleníteni mind a színpadon, mind kommunikációjában: „müncheni keverék”, „klub”, „hibrid” címszavak jelzik céljaikat és szándékaikat.