Napról napra

Az előadást, amelyben dolgoztam, a színház benevezte a 2024-es TESZT-re, de a kurátorok nem válogatták be, úgyhogy savanyú szőlőtől maszatos ujjakkal írok, kedves olvasó, egy szavamat se hidd el. Kedves olvasó, aki nem is vagy, hiszen elfogytál rég, mint szaksajtóból az állami támogatás. Ha volnál, megkérdeznéd, mire fel a trágár cím.

A fogalmazásmód játékossága és a humor ellenére sem könnyed a hangvétel: az előadás úgy beszél a jelen applikációvezérelt társkereséséről, hogy a fókusz semmiképpen sem a társon, hanem legfeljebb a keresésen, de még inkább az arra való rákattanáson, a függővé váláson van: emberek keresik, kiválasztják és használják egymást. A kapcsolódás igénye láthatóvá válik, de nem jön […]

Minden évben előfordul, hogy fontos teljesítmények egyike-másika nem kap elég figyelmet. Most, a háború és járvány kirajzolta helyzetben ez talán fokozottan igaz. Évzárásként két villámkérdést tettünk fel kritikusainknak: 1. Mi volt az az előadás/projekt/esemény/vita 2022-ben, amire leginkább fel szeretnéd hívni a figyelmet, és miért? 2. Kit/mit tartasz az év felfedezettjének/felfedezésének, és miért? Akik válaszolnak: BOROS […]

A 38. után a 39. Hangosítóban is az autobiografikus színházról lesz szó. Mai vendégeink a Freeszfe első színház és performansz osztályának végzősei: Kozma Zsófia Rebeka (Present Imperfect), Szántusz Noémi Noya (A nagy kacsashow) és Tózsa Mikolt (Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn). A moderátor Gócza Anita.

Másképpen néz végig az ember naponta négy-öt darabot, mint mikor egy este csak elugrik színházba. Akaratomon kívül egymás tükrében kezdtem vizsgálni minden előadást, keresni a közös elemeket, hasonló témákat, megoldásokat, egymáshoz viszonyítva hoztam minőségi ítéletet is.