Archive of posts published in the tag: Várnagy Kristóf

Önkifejezés, határok, biztonság

A tánc személyes vonatkozásairól: Jurák Bettinával, Simet Jessicával, Várnagy Kristóffal és Vakulya Zoltánnal Bálint Orsolya beszélgetett

Négy, változatos előadói tapasztalatokkal rendelkező, a nemzetközi táncszcénára is rálátó táncművésszel beszélgettünk a színpadi intimitásról és annak védelméről, de a biztonságos alkotó-előadó viszony feltételei mellett szó esett többek közt az abuzív magatartás elleni közös fellépés esetleges akadályairól is. A kerekasztalt Jurák Bettina, Simet Jessica, Várnagy Kristóf és Vakulya Zoltán részvételével BÁLINT ORSOLYA moderálta.

Artner Szilvia Sisso: Önazonosság? Jaj, csak azt ne…

Az Imre Zoltán Program (IZP) és az Ifjú Koreográfusok Fóruma (IKF) estjeiről: Várnagy Kristóf, Egyed Bea, Cserepes Gyula és Eva Urbanova bemutatói

Ez a „kettő az egyben” kritika most tulajdonképpen „négy az egyben” tudósítás . Négy kicsi kortárs darab, négy tetszetős, egészen kicsi kis táncművészet, amely valódi kérdéseket tesz fel, és igazából az a jó benne, hogy „van még ott, ahonnan ezek jöttek”.

Maul Ágnes: Erő és erőlködés

2 in 1 kritika: MA•ZE: Kumzits / Dzsumbuj és Feledi Project: Hat tánc

Szemben a MA•ZE előadásával, amelyben nem dekódolhatók a mozgássorok magvas gondolatokká, nem eltáncolt történeteket látunk, a Hat táncban hosszasan ecsetelhető lenne, ki, mit, miért csinált, milyen szimbólumként használt tárgyak, milyen motívumok, mikor, hogy bukkannak fel, kivel, mi történik. Ezek sorra vétele azonban maximum arról győz meg, hogy a produkció mögött sok „agyalás”, sok munka lehet.

Török Ákos: Szabad a tánc

Badora Társulat: Clockwork; Tárgytalan – KRITIKA

… két tisztességes és gondolatébresztő koreográfia – különösebb hűha- és ráismerés élmény nélkül.