A tánc új háza Régi intézmény új köntösben – körkérdés a táncszakmához Milyen szerepe lehet az ország táncéletében egy nemzeti táncszínháznak? Milyen művészeti/szakmai elvek mentén érdemes működnie egy ilyen nemzeti intézménynek?
Török Ákos: Vidéki táncrendek és tánctrendek Két és fél évvel ezelőtt itt ejtettük el a vidéki tánctagozatok pályaívének fonalát: „Az immár önálló együttessé vált Miskolci Balett egy történetmesélésre építő, azon belül változatos tematikájú táncszínházi repertoárral kínálja meg a közönségét. A Kecskeméti City Balett a színpadi tánc több megszólalásmódjában hoz létre előadásokat, miközben egy virulensen fejlődő, tudatosan építkező tánctagozat meggyőző benyomását kelti. […]
Horeczky Krisztina: „Rettenetes és kibírhatatlan” Győri, pécsi és szegedi balettbemutatók a Müpában Míg az NDT 2 táncosai minden értelemben XXI. századi jelenségek, honi pályatársaikat nézve egyebek mellett azon merengtem, a múlt század melyik évtizedénél akadt el a tű a sercegő bakelitlemez barázdáiban.
Berecz Zsuzsa: A felszabadult néző pedagógiája Táncszínházi nevelési és beavató előadásokról A Káva és a KET együttműködését azért érdemes kiemelni, mert jelentős lépéseket tesz az aktív befogadó nevelése felé, aki egyben alkotó is. Hiszen előadásaikban a színház elsődlegesen az, ami a nézőkben, a nézőkkel történik.
Szoboszlai Annamária: Valahogy másként? Szegedi Kortárs Balett: Árnyak és vágyak / Moderato Cantabile / Catulli Carmina; Győri Balett: Uneven (kizökkent) / A terem Csakhogy ezek a darabok – más-más okból és mértékben – célt tévesztenek…
