Archive of posts published in the tag: Vilmányi Benett

Czabala Zsófi – Holpár Anna: Küzdelem és kollektivitás

A 32. THEALTER utolsó négy napjáról

Képletesen ez, a formálhatóság felismerése maradt emlékezetes az idei, számomra első THEALTER-ből. Az a jelenség, ahogyan a színpad és a közönség új tudást termel, a színpad felajánl, a közönség megvitat.

Bogya Tímea Éva: Ingeréhség

2 in 1 kritika: Totth Benedek: Holtverseny, Átrium és Vilmányi Benett: 1 V 1, Jurányi Ház

Egyre inkább azt veszem észre, hogy az új generációs alkotók fiatalabban kezdenek dolgozni a monodráma műfajával, és az anyag személyességétől sem rettennek el. Ahogy talán az sem véletlen, hogy több monodráma vagy prózai anyagból készül, vagy az alkotók írják.

Fritz Gergely – Varga Anikó: Szeretlek, Magyarország

Dale Wasserman: Kakukkfészek – Radnóti Színház

Nem emlékszem az utóbbi évekből olyan előadásra, amelyik ilyen kifejezően lett volna képes bevonni a nézőteret, mégis kerülve a didaktikusságot. A direkt kiszólások ugyanis olyan dramaturgiai konstellációban hangzanak el, amelyek részletesen bemutatják az önkéntes elnyomás dinamikáját. Számos politikusnak címkézett előadás kapcsán láthattuk mostanában, hogy a nézőtérre mutatva elhangzik a szöveg, „lám, itt a nép, mégsem…