Az előadás számos alkotói (költők, dramaturgok, zenészek) a sztanyiszlavszkiji mesejáték-hagyomány mentén ragadták meg a Maeterlinck-darabot. Hogy miért ragaszkodik a magyar színház szinte kivétel nélkül ahhoz, hogy egy mese csakis gyerekeknek szólhat, messzire, vélhetően a magyar realista színjátszási hagyományokhoz vezető kérdés.
Van olyan színház, amelynek esszenciáját a látvány hordozza: magába sűríti az előadás élményérzetét, az értelmezés kulcsát, előhívja az emlékét. Mint egy jó festmény, fotó vagy rajz. A Widder Kristóf rendezte Üvegbúra az Örkény Színház stúdiójában ilyen. A díszlet és a jelmezek alkotta látvány (dísz)harmóniája, a tér sajátosságai által behatárolt mozgás- és játékstílus jól elszórakoztatnak, közben…
