MAJOR TAMÁS 100 • KORTÁRS DRÁMAFESZTIVÁL • KRITIKA • OPERA • TÁNC • VILÁGSZÍNHÁZ
Egyszer láthattam nagy színésznek és nagy embernek, éppen amikor Bogusławskit játszotta a Katonában.
>>2010. január
Upor László: Éljen a kortárs dráma (is)!
KRITIKAI TÜKÖR
Karsai György: A színművészet magasiskolája
Rádai Andrea: Rész/vétlenség
Ugrai István: Csorog az üres árok
Deres Kornélia: Három görögből egy magyar
Zappe László: A mechanizmus működik
Szántó Judit: Mágnás Xaxa
Tarján Tamás: Se rojt, se bojt
Szántó Judit: Fülig metaforában
Harmat György: Dévaj borongás a világ állapotján
Márok Tamás: Lényeges limlom
Sz. Deme László: Régiónk nyomában
CARAGIALE ÉS KORUNK
Tompa Andrea: A politika fordítása. A fordítás politikája
Faluhelyi Krisztián: „Hogy Erdély hová tartozik"
ANDREJEV SZÍNHÁZA
H. Végh Katalin: Az öngyilkosság prófétája?
Urbán Tamás: Zaklatott magány
TÁNC
Kutszegi Csaba: Katona-dolgok
Halász Glória: Többcsatornatörés
FÓRUM
Nyitott autonómiát!
VILÁGSZÍNHÁZ
Tompa Andrea: A tigrislábú düh
Fuchs Lívia: Fél évszázad kihívása
Falussy Lilla: Életem, vérem, Szicília
DRÁMAMELLÉKLET
Góbi fehér ruháján fekete díszek láthatók, Grecsó fekete nadrágja felett diszkrét fehér mídert hord (lásd: transzvesztita művészet, irónia, androgün mítosz).
>>Nem jön létre az az eredeti, jelentést teremteni is képes forma, mely meggyőzően válthatná fel a hagyományos interpretációt.
>>Lecsupaszítva kétszemélyes társadalmi dráma: két lúzer, vagy egymás testét, vagy egymás lelkét eszik, ahogy az volni meg lenni szokott pre- meg posztszerelmi korokban...
>>