Ez az erős kiinduló helyzet akár egy mai szocio-dráma alapja is lehetne, de a Kálvária Lakópark ennél sokkal költőibb és titkokkal gazdagabb mű, amelynek főszereplője talán nem is ez a különös fiatal nő, hanem maga a lakás, amelyből, mint Magda egy helyütt mondja, „nem lehet kimenni”.  

A dráma letölthető INNEN

A darab főhőse, Magda, egy fiatal nő beköltözik az apjától örökölt kicsi és meglehetősen lerobbant lakásba.  Az apját, Bélát, mint hamarosan megtudjuk, nem ismerte, Magdát anyja élettársa, a menő vállalkozó, Rezső nevelte fel. A lány, úgy tűnik, éppen egy életválság-váltás közepén van: kiszállt a családi vállalkozásból, és azt tervezi, hogy külföldön élő barátjához, Petihez költözik, és új életet kezd vele.

A Kálvária Lakópark előadása. Fotó: Gulyás Dóra

Ez az erős kiinduló helyzet akár egy mai szocio-dráma alapja is lehetne, de a Kálvária Lakópark ennél sokkal költőibb és titkokkal gazdagabb mű, amelynek főszereplője talán nem is ez a különös fiatal nő, hanem maga a lakás, amelyből, mint Magda egy helyütt mondja, „nem lehet kimenni”.

Ez a hely, amelynek minden zuga a halott és ismeretlen apa nyomait, emlékét és üzeneteit rejti, egyszerre valós és belső tér, amelyben sorra megjelennek – személyesen vagy hang- és képfelvételeken, üzenetrögzítőn, telefonon – Magda életének szereplői: anyja, Mari, akivel szoros, fojtogató szeretet-gyűlölet-kapcsolat köti össze; távoli és egyre távolodó barátja; a szálakat egyre kevésbé hatékonyan a kezében tartó Rezső; Gábor, Mari fiatalabb szeretője, és mindenekelőtt maga az apa s vele az elhazudott-eltagadott múlt. Ez a múlt tartja fogva a főhősnőt, aki a történet során végig az apja halálát körülvevő titkok és hazugságok felderítésére törekszik, és végül egy költői és groteszk szertartás során megszabadul – vagy legalábbis elhatározza, hogy megszabadul – ebből a fogságból, és a saját életét kezdi élni.

Fotó: Szedő Iván

A tömörre csiszolt, sokatmondó elhallgatásokkal és félreszólásokkal teli dialógusok, a karakterek finom és bonyolult rajza, a szereplőket összekötő érzelmi- és érdekszálak érzékeny megmutatása mellett a darab nagy érdeme az egészet belengő groteszk-álomszerű hangulat, ami sokféle értelmezésre és asszociációra ad lehetőséget.

A szerző, Székely Rozi szinte a színházban született: már gyerekkorában résztvett szülei, Monori Lili és Székely B. Miklós mára legendás Szentkirályi Színházi Műhelyének előadásaiban. A Kaposvári Színművészeti Egyetemen végzett színészként, később a Kaposvári Csiky Gergely Színház, majd Bodó Viktor Szputnyik társulatának tagja volt, a Kálvária Lakópark az első darabja.