Halász Péter-díj, először

Nyilvánosak a laudációk

Május 14-én a Trafóban adják át a Halász Péter-díjat – párhuzamosan a legjobb kortárs táncelőadásnak járó Lábán-díjjal. A jelölt produkciók laudációi már most olvashatók.

Puskás Panni: Ha Alföldi Róbert a médium

Nassim Soleimanpour: Fehér nyuszi, vörös nyuszi –  Átrium

Adott egy kedves cím, egy vidámnak induló alaphelyzet, egy kicsit megszeppent színész, nézők, akik a színpadra lépve fontos vagy kevésbé fontos szerepet töltenek be az előadásban, rengeteg, egyszerű metafora és egy iráni szerző, aki a szövegén keresztül átveszi az uralmat a színész fölött és fölöttünk.

Urbán Balázs: Varázspálca nélkül

Shakespeare: A vihar – Szabadkai Népszínház

Hernyák György rendezésében a mesei elemek elhalványulnak, az indulatok ereje felizzik, a – részleges – megbocsájtás pedig leginkább azért következik be, mert az alkotók nem írták át radikálisabban a darabot.

Seres Gerda: Mindegy, hogy melyik nem?

William Shakespeare: Lear – debreceni Csokonai Színház

Noha Ilja Bocsarnikovsz rendezése helyenként tobzódik a modoros gesztusokban, a meghitt találkozásokban felsejlik igazsága.

Lábán Rudolf-díj, tizennegyedszer

Nyilvánosak a laudációk

Május 14-én a Trafóban adják át a legjobb hazai kortárs táncelőadásért járó független szakmai díjat – párban az első Halász Péter-díjjal –, a jelölt produkciók laudációi már most olvashatók.

„Egymásnak ugrasztja az idegeneket”

Schilling Árpád és Zabezsinszkij Éva: Az utolsó vendég című drámája a Berliner Ensemble-ban – Kritikai visszhang Németországban

Az este tétován billeg a politikai jelrendszer és egy rendkívül sablonos családi groteszk tengelyén.

Papp Tímea: Húzzunk-e tizenkilencre lapot?

Alexandr Molcsanov: A gyilkos – Szegedi Nemzeti Színház

…a sztori teljesen profán, mi több, rettentően hétköznapi és borzasztóan közhelyes, a karakterek mélység és árnyalat nélküliek. Vidovszky György rendező ezt az alapanyagot komolyan vette és még el is emelte, amitől a Molcsanov-lufi azonnal kipukkadt.

Jó kérdés: Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata. Második évad / 8. rész

Miben különbözik egy gyerek- vagy ifjúsági előadás a felnőttelőadástól? Az iskolai kötelezők bemutatói mitől lesznek automatikusan alkalmasak 12-18 éves nézőknek? Hogyan fogjon hozzá egy felnőttszínház a gyerek- és ifjúsági előadások készítéséhez? Hogyan illeszthetők be egy felnőttszínház repertoárjába a gyerek- és ifjúsági előadások? Milyen tematikai, vizuális, zenei trendek vannak ezen a területen? Más-e a fiatal nézők,…

Nagy Klára: Nagyvad

zelda – egy utolsó vad nő – Bethlen Téri Színház

Zelda mozdulatai egyrészről nagyon érzékiek, sőt erotikusak, ám ebben is autonóm, önazonos és legfőképpen egyedi. Másrészről a tánc az őrület, a skizofréniával való harc egyik megjelenési módjává válik, az önmegfejtés egyik fő eszközévé.

Hangosító – a Színház folyóirat podcastje – 6. adás

Csáki Judittal, Nánay Istvánnal és Tompa Andreával Gócza Anita beszélgetett

A 6. podcast mindhárom vendége színikritikus: Csáki Judit, Nánay István és Tompa Andrea. Az adásban a függetlenek elmúlt 25 éve kapcsán szó esett a társulatok ellehetetlenüléséről, a mainstream és a kísérletező színház egymásra hatásáról és a nemzedékváltások elmaradásáról.