Pál Edit Éva: Amikor meglátja magát a kirakatban

Meghatározatlan időre. Kirakatszínház – Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

Kirakatszínház egy olyan kisvárosban, ahol néha – valójában szinte mindig – úgy érzed magad, mintha kirakatban élnél. Ha te nem is, a többiek, a többi városlakó biztosan kirakatban van, mert róluk jó sok mindent tudsz, és naiv vagy, amikor azt gondolod, ők nem tudnak rólad jó sok mindent. Pedig de. Még azt is, amit te…

Gubán Mária: A baj a mosdóba sem jár egyedül

Katona József Színház: Egyformák vagyunk

A Szex és New York óta tudjuk, hogy nőnek lenni nem egyszerű. Azóta, sokkal hitelesebb alkotások sorozata után megtanultuk, hogy a valóságban még ennél is nehezebb. Ami pedig Amerikában már a kétezres évek elejére közhellyé vált, Magyarországon tizenöt évvel később lett izgalmas irodalmi, színházi téma. Itthon még tényleg rugózunk azon, vajon szabad-e egy nőnek úgy…

Új e-dráma: Bánki Gergely – Gábor Sára – Polgár Csaba: Zűrzavar 2045

Varga Zsófia előszavával

Ahogy az eredeti is rendkívüli éleslátásról, pszichológiai érzékről és kritikai gondolkodásról tanúskodik, az átirat is megtartja a kíméletlen külső nézőpontot és az aktualitásra épülő humort. Egyértelművé teszi: ha más díszletek között is, de ugyanaz történik, mint száz éve. És feltehetően ugyanez lesz 2045-ben is.

Kolozsi László: A királyság is bezárt

2in1 kritika: Verdi: Don Carlos, Erkel Színház és Schiller: Don Carlos, Radnóti Színház

Verdi művének középpontjában a szerelem és a hatalom áll, ám Schiller művének középpontjában, ha rendezőnek ez a szándéka, állhat a szerelem vagy a hatalom – is. Ez attól is függ persze, hogy a kifejezetten hosszúnak számító Schiller drámát a dramaturg és a rendező együtt hogyan alakítja, mit is szeretnének láttatni, mit szeretnének kiemelni.

Szoboszlai Annamária: Robottá öregedni, vagy…

2 in 1 kritika: a Tranzdanz: LOST és Simkó Beatrix: A kredenc a pincében maradt („elő-adás”) című online bemutatójáról

Vajon hány évet kell megélnünk ahhoz, hogy gondolatainkba erősen befészkelje magát az idő múlásának a gondolata? Hogy elkezdjünk azon tűnődni, hogy a számunkra megadatott időt milyen tevékenységgel, hol szeretnénk eltölteni, milyen térben, milyen világban? Olyanban, ahol az élettől szagosra izzadja magát az ember, vagy a test mozgását nem igénylő (a hús-vér testet sem igénylő) steril…

Bogya Tímea Éva: The real kids of the 90s

STEREO Akt: Ex katedra. Tanmesék a 90-es évekből

A személyes élmények és visszaemlékezések mellett megjelenik a kilencvenes évek társadalmi és iskolai berendezkedése is; az, hogy ezek működése és struktúrája hogyan íródik bele a fiatalok viselkedésébe.

Faluhelyi Krisztián: Genya viszonyok

Urbán András: Pass-Port trilógia

(…) az alcímek utalásai alapján – Szabadka, Szeged, Európa –, továbbá a trilógia koprodukciós volta miatt elsősorban arra számítottam, hogy bizonyos kérdések – nemzeti identitás, magyarságtudat, Európához való viszonyunk stb. – más és más nézőpontból való megjelenítése fog az előadások középpontjában állni, hogy a három helynév térbeli elmozdulást, nézőpontváltást, esetleg egy táguló keretet fog jelenteni…

„A szabadságvágy kiolthatatlan”

Szikszai Rémusszal Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Hidat képez a független szcéna és a kőszínházak között. Három évi kolozsvári színészkedés után a Bárka Színház egyik alapítójaként került Budapestre. A színház egyik legkultikusabb előadását, a Mulatságot Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel vitte sikerre. 2006 óta szabadúszó színészként és rendezőként dolgozik. 2011-ben megalapította a Vádli Alkalmi Színházi Társulást. A Caligula helytartójával igazolt át a…

Második próba

Távbeszélő 7.: Koltai M. Gábor és Sodró Eliza

Egy színész és egy rendező, akik soha nem dolgoztak együtt. A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol élő kollégájukat szakmai eszmecserére. A beszélgetést kísérte, szerkesztette: Proics Lilla.

Hangosító 27. – Megszállott nézők

Ritter Mártát és Molnár Zoltánt (Két lámpás blog), Gantner Józsefet és Widder Lászlót Gócza Anita kérdezte

A 27. Hangosító vendégei „megszállott nézők”. Bár egyikőjük szakmája sem kötődik a színházhoz, mégis ott töltik szinte az összes szabadidejüket. Gócza Anita ezúttal Gantner Józseffel, Widder Lászlóval és a Két lámpás blog szerzőivel, Molnár Zoltánnal és Ritter Mártával beszélgetett.