Színes képet mutat idei szavazásunk eredménye.

A legjobb új magyar dráma: VARRÓ DÁNIEL – SZABÓ BORBÁLA: LÍRA ÉS EPIKA
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb független színházi előadás: FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T, rendezte: Tasnádi István)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat – ALKA.T; A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkciós Iroda – Orlai Produkció – Budapesti Tavaszi Fesztivál)
A legjobb férfi főszereplő: HAJDUK KÁROLY (Éhség, Kamra) és PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKŐ (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: SZÉLES LÁSZLÓ (Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája)
A legjobb díszlet: A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legígéretesebb pályakezdő: TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház)
Különdíj: KOVÁCS MÁRTON (Az Istenítélet zenéjéért)

Színes képet mutat idei szavazásunk eredménye. A tizennégy kategóriában tíz különböző színházhoz kötődő teljesítmény vitte el a pálmát. A nyertesek között fővárosi, vidéki, határon túli, kőszínházi és független produkciók, illetve művészek egyaránt képviseltetik magukat. Bár e címkékkel csínján kell bánni; jóval inkább, mint néhány évvel ezelőtt. Sokatmondó tény, hogy a legjobb női főszereplő kategóriájában komoly fölénnyel győztes Csákányi Eszter két alakítására is jelentős mennyiségű szavazatot kapott – s míg az egyik előadás a Nemzeti Színházban, több produkciós iroda és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közreműködésével jött létre, addig a másik egy központi fekvésűnek jóindulattal sem nevezhető fitneszteremben, független színházi keretek közt. Ez is jelzi, hogy a független (alternatív) színház fogalma mást jelent ma, mint, mondjuk, tíz évvel ezelőtt; ezekre a változásokra – éppúgy, mint más szerkezeti vagy tartalmi változásokra – hitem szerint előbb-utóbb a mi szavazásunknak is reagálnia kell valahogy. Bizonyosan nem véletlen, hogy a Fédra fitness alig kapott kevesebb szavazatot a „legjobb előadás”, mint a „legjobb független előadás” kategóriában (a voksokat természetesen összevontuk – szabályaink szerint ott, ahol több szavazat esett rá). Tükrözi ez a független és a kőszínházi szféra mind természetesebb átjárhatóságát, de a kritikusi/kritikai szemlélet diverzitását is.
Hiszen – mint az egyes szavazólapokon látható – nemcsak e jelenségre reagálunk különféleképpen; eltérően ítéljük meg, mi számít drámának, különbözőképpen értelmezzük a szórakoztató előadás fogalmát, s esetenként másként vélekedünk egy-egy szerepnek az adott előadásban betöltött jelentőségéről. Ami alighanem természetes is, hiszen autonóm mű és adaptáció, dráma és előadásszöveg határait éppúgy nem lehet centire kijelölni, mint fő- és mellékszerepét. A húsz szavazat által meghatározott végeredmény azonban, úgy gondolom, konszenzust tükröz – még akkor is, ha voltak kategóriák, ahol rendkívül szoros volt a verseny, s voltak olyanok is, ahol döntő fölénnyel hirdethetünk győztest. Volt, ahol két-három teljesítmény versenyzett egymással, s volt, ahol rendkívüli mértékben szóródtak szavazataink. S miközben egyes kategóriákban nagyon erős volt a mezőny, másutt relatíve szűkösebbnek tűnt a felhozatal. (A legfontosabb szabályok természetesen idén sem változtak: azok szavaztak, akik legalább kilencven előadást láttak az évadban; csak a 2008/2009-es évad bemutatóira adtuk voksunkat; minden első hely három, minden második hely két, minden harmadik hely egy pontot ért, s csak az az előadás, illetve művész kaphatott díjat, amelyre/akire legalább öten szavaztak.) Az összesített szavazólapon viszont az évad jelentős teljesítményeinek többsége megemlítődik – ismét rámutatva ama banális igazságra, hogy az eltérő elvi álláspontok, ízlések, gondolkodásmódok vagy akár pillanatnyi befogadói állapotok is közös nevezőre juthatnak a kiemelkedő értékek megállapításában. Mert abban bizonyos vagyok, hogy a győzteseknek valamennyien őszintén tudunk gratulálni.

Urbán Balázs

BOGÁCSI ERZSÉBET

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: –
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb független színházi előadás: –
A legjobb gyerekelőadás: –
A legjobb női főszereplő: TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: NAGY ERVIN (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: MUCSI ZOLTÁN (Tengeren, Bárka Színház)
A legjobb díszlet: –
A legjobb jelmez: BARBÁROK (Katona József Színház), HÁZTűZNÉZő (Magyar Színház), A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK (Vígszínház), ÉHSÉG (Katona József Színház, mindet tervezte: Szakács Györgyi)
A legígéretesebb pályakezdő: –
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): GÁSPÁR ILDIKÓ dramaturgiai munkáiért

Ez itt a „reklamáció” helye?
Miért szűkös, egyre szűkösebb a merítés az új magyar drámákból? Talán az újjal van a baj? Mert adaptáció szaporábban kapaszkodik színre. Vagy a magyarral gyűlik meg a bajunk? (Igaz is, miért csakis e műfajhoz illesztettük ezt az „epithetont”? És nem keresünk, mondjuk, „legjobb magyar díszletet”, „legjobb magyar jelmezt” vagy éppen „legjobb magyar színészt” fő- és mellékszerepben…) Félreértés, vagyis félremagyarázás ne essék! Alighanem az a bajos, hogy olyan írásmű szülessék, amelyik nemcsak kortárs színpadot szolgáló szövegkönyv, de joggal csatlakozhatna a magyar drámairodalom maradandó értékeinek sorához. Jómagam mindig e gondolatnál torpanok meg, s nem veszem a merészséget, hogy egyik-másik friss színművet ilyen piedesztálra emeljem.
De miért éppoly nehéz hibátlan előadást, makulátlan rendezést találni? Holott van bőven, nagyon is bőven a színrevitelekből. Ilyen-olyan, alma és körte, kemény és lyukas dió. A korai évek kétségektől mentes szavazásai múltán el is kezdtek szaporodni a lehetséges díjak. A szórakoztató és/vagy zenés produkcióké. Az „alternatív” jelzőtől is függetlennek deklarált elő-adásoké. Vagy éppenséggel a gyermekeknek ajánlott színjátékoké. S a színfalak mögött, azaz a kritikusok egymásnak küldözött, tengeri kígyóvá nyúlt e-mailjeiben lelni nyomát annak, hogy a céhtársak újabb és újabb kategóriákat fontolgatnak. Hátha úgy igazságosabb volna.
Úgy gondolom pedig, hogy igaztalanok vagyunk. Eleve. Szükségképpen. Mindinkább. Csak nem beszélünk róla. Hogy nemcsak a színházak körül változott meg a világ. A szerkesztőségek körül is. Kritikus státusban? Fehér holló. Kritikákból megélni? Hovatovább ez „úri” passzió. Egy jeles kolléga kiszámolta, hogy jó, ha az – akár esztendőnyit késlekedő – honoráriumok fedezik a költségeket. Hajdan a lap kocsija akár naponta előállt. S egy-egy szerkesztőség időt is biztosított az útra, de a felkészülésre, a folyamatos szakmai tájékozódásra is. Mit láttunk és mit nem, csupán mirajtunk múlott. Mentünk is akkoriban, mehettünk az ország minden szegletébe. Ez a tény a döntő.
Most hogyan merjük lelkifurdalás nélkül azt állítani, hogy ez vagy az a produktum a legjobb? Még ha személyes erőfeszítések révén teljesítünk is egy „előadásszámot”. De arányosan-e? Persze, a Katonában mindenki szinte mindent lát, meg az Örkényben, meg a Radnótiban. De Sopronban, Nyíregyházán, Békéscsabán? És ha éppen a „végeken” bukkanna fel a legjobb epizodista? Esélytelen. Ne legyen igazam!
Kedves színházi barátaink! Kitöltöttem a szavazólapot. Lehetett volna népesebb a lista. (Szerepelhetne rajta még Kerekes Éva, Lázár Kati, Stefanovics Angéla, Szávai Viktória, Ónodi Eszter, Ullmann Mónika és Hajduk Károly, Kocsis Gergely, Varju Kálmán vagy Füzér Anni, vagy Antal Csaba.) Végül is úgy olvassák a neveket, hogy bennük leltem a legtöbb örömem. Az én emlékezetem „legjobbjai”.
BÓTA GÁBOR
Népszava

A legjobb új magyar dráma: ZALÁN TIBOR: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ – PINTÉR BÉLA: A SOHA VISSZA NEM TÉRő – BOLDIZSÁR ILDIKÓ meséi nyomán GIMESI DÓRA: AMÁLIA
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) – AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (Beregszász, rendezte: Vidnyánszky Attila) – TERÁPIA (Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, rendezte: Olivera -Dord–eviç)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A MI UTCÁNK – AVENUE Q (Centrál Színház, rendezte: Harangi Mária) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – A HÜLYÉJE (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb független színházi előadás: TOJÁSÉJ (Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán) – Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán) – A SOHA VISSZA NEM TÉRő (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerekelőadás: AMÁLIA (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – A 3 KISMALAC ÉS A FARKASOK (pécsi Bóbita Bábszínház, rendezte: Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó)
A legjobb női főszereplő: NAGY MARI (A park, Nemzeti Színház) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – MARGITAI ÁGI (Celestina, tatabányai Jászai Mari Színház, rendezte: Harsányi Sulyom László, Novák Eszter)
A legjobb férfi főszereplő: ZAYZON ZSOLT (Istenítélet, Pécsi Nemzeti Színház) – DOLHAI ATTILA (A bajadér, Budapesti Operettszínház) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: KEREKES ÉVA (A hülyéje, Örkény Színház) – FÜSTI MOLNÁR ÉVA (Istenítélet, Pécsi Nemzeti Színház) – SZENDY SZILVI (A bajadér, Budapesti Operettszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: GYÖRFFY ANDRÁS (Hullámzó vőlegény, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – PÁLFFY TIBOR és VÁTA LORÁND (A csoda, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ (A bajadér, Budapesti Operettszínház)
A legjobb díszlet: ISTENÍTÉLET (Pécs, tervezte: Khell Zsolt) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, tervezte: Bartha József) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, tervezte: Németh Ilona, Bodor Kata) – A BAJADÉR (Budapesti Operettszínház, tervezte: Velich Rita)
A legígéretesebb pályakezdő: OROSZ ÁKOS (Maladype Színház) – KRISZTIK CSABA (Forte Társulat – József Attila Színház) – TENKI RÉKA (Katona József Színház)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): BÁTOR TAMÁS (A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál szervezéséért) – PARTI NAGY LAJOS (fordításaiért, átdolgozásaiért) – ALFÖLDI RÓBERT, ZIMÁNYI ZSÓFIA (A Nemzeti Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál által létrehozott nemzetközi színházi találkozóért)

A legprovokatívabbak valószínűleg azok a szavazatok, amelyeket az új magyar dráma kategóriájában adtam. Gyerekelőadások szövegeire – bármennyire élvezetesek is felnőttek számára – nem szokás voksolni. Érezhető rajtuk, hogy a próbákon, a színészekkel közösen formálódtak, igazán nekik, velük, rájuk íródtak; ez azonos Pintér Béla alkotó módszerével is. És ez persze némiképp megkérdőjelezi, de nem zárja ki a művek máshol, más társulattal való előadhatóságát. Hasonlóképpen születhettek a Terápia előadásának mondatai is, melyben fiatalok akkora energiával teszik közhírré, hogy szerintük már nincs semminek értelme, tulajdonképpen itt az enerváltságba fulladó világvége, hogy közben nagyon is értelmes dolgot csinálnak, és olyan erőteljes gúnnyal fordítanak mindent a fonákjára, hogy szanaszét nevetjük magunkat. Öröm, hogy Ascher Tamás két különböző stílusban rendezett igen jót. A Barbárok a tőle megszokottabb, realista játékmód, a Jógyerekek képeskönyve pedig gonoszkodóan gunyoros, nyelvöltögetően játékos, horrorral keveredő abszurd. A csodában, illetve Az ember tragédiájában többek között az az izgalmas, hogy Bocsárdi László, illetve Vidnyánszky Attila hogyan voltak képesek megújítva újraszülni egy-egy korábbi produkciójukat. A hős és a csokoládékatonában meg A hülyéjében azt szerettem nézni, hogy két művészszínház tagjai milyen önfeledten, jellemfestően és mekkora fegyelemmel marháskodnak, bizonyítva, hogy jóféle ripacsériában is felveszik a versenyt másokkal. Sajnos a Katona József Színház – tőle szokatlanul – Vinnai András Vakond című darabjának bemutatásával arra is mutatott példát, amikor az intellektuális maszlaggal leöntött marhulásnak már nincs se füle, se farka.
A színházak tekintélyes része persze az intellektualitást maszlagként sem használta. Egyre gyakoribb az az indok, hogy minél nagyobb a káosz, a baj, a pénztelenség az országban, a néző annál kevésbé akar fajsúlyos alkotásokkal találkozni, könnyed kikapcsolódásra vágyik. Mindinkább burjánoznak a néhány szereplős, egy díszletben játszható, úgy-ahogy megírt, olcsón kiállítható bulvárkomédiák, némi moralizálással és csipetnyi szomorúsággal fűszerezve. Örvendetes viszont, hogy a gyerekeknek szóló produkciók között mennyire sok a nívós; fájdalmas, hogy változatlanul milyen csekély a szakmai visszhangjuk. Ahogy az úgynevezett határon túli magyar színházakból is kikerülnek nagyszerű előadások, bár mintha a számuk csökkenőben lenne, ha nem is olyan mértékben, mint a határokon belül. Öröm viszont, hogy miközben a Budapesti Operettszínháznak én is több produkciója ellen intenzíven berzenkedtem, felcseperedett ott egy fiatal, ütőképes színészgárda, melynek tagjai természetes módon képesek együtt dolgozni a korábbi korosztályok képviselőivel. Jó látni azt is, hogy egy igazán kvalitásos rendezővel, Mohácsi Jánossal a Pécsi Nemzeti Színház csapata milyen kiváló teljesítményre képes. Ahogy az is fantasztikus, hogy egy olyan városban, Miskolcon, ahonnan több tízezren költöztek el munkalehetőségek megszűnése miatt, nemzetközi rangú operafesztivál jöhetett létre, és működhet úgy, hogy az ember Európa boldogabbik felén érzi magát, amikor ott jár.
Azt sajnos nem mondhatom, hogy a magyar teátrumok zömében Európa boldogabbik felén érzem magam. Miközben a hadállások még rendszerint megvannak, ijesztő társadalmi presztízscsökkenését tapasztalom a színházaknak. Ezzel párhuzamosan pedig minőségromlást. De szerencsére a szavazólista még kitölthető. Csak legfeljebb többet kell töprengeni rajta, mint korábban. És nem állíthatom, hogy ez a bőség zavara.

CSÁKI JUDIT
Magyar Narancs; Revizor

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: A HELYTARTÓ; ISTENÍTÉLET (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) – FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat – ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – PHILEMON ÉS BAUCIS (Budapesti Tavaszi Fesztivál, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb független színházi előadás: IDILL (KoMa Társulat, rendezte: Zrinyi Gál Vince) – MADE IN CHINA (Krétakör) – VIRRASZTÓ ÉJI FELLEG (Örkény Színház, rendezte: Máthé Zsolt)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T) – HERCZEG ADRIENN (Istenítélet, Pécs) – BÁSTI JULI (Vassza Zseleznova, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: KOVÁCS ZSOLT (A helytartó, Kaposvár) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – SZÉLES LÁSZLÓ (Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája)
A legjobb női mellékszereplő: ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház) – JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár, Eger) – VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: ELEK FERENC (Barbárok, Katona József Színház) – RÁBA ROLAND (A park, Nemzeti Színház) – POLGÁR CSABA (A mizantróp, Örkény Színház)
A legjobb díszlet: A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – A PARK (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, tervezte: Daróczi Sándor)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Benedek Mari)
A legígéretesebb pályakezdő: BÁNFALVI ESZTER
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): VAJDAI VILMOS (a TÁP Színházért) – HORGAS PÉTER (az AKKU-ért)

DÖMÖTÖR ADRIANNE

A legjobb új magyar dráma: SZABÓ BORBÁLA – VARRÓ DÁNIEL: LÍRA ÉS EPIKA
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – TERÁPIA (Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, rendezte: Olja -Dord–eviç)
A legjobb rendezés: A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény István Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A HÜLYÉJE (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál) – AVENUE Q – A MI UTCÁNK (Centrál Színház, rendezte: Harangi Mária)
A legjobb független színházi előadás: REHAB (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – A SOHA VISSZA NEM TÉRő (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerekelőadás: LÍRA ÉS EPIKA (Budapest Bábszínház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkciós Iroda – Orlai Produkció) – HERCZEG ADRIENN (Istenítélet, Pécs) – SOLTÉSZ BÖZSE (A szecsuáni jó ember, Magyar Színház)
A legjobb férfi főszereplő: MUCSI ZOLTÁN (De Sade pennája, Bárka) – HAJDUK KÁROLY (Éhség, Katona József Színház, Kamra) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: BÉRES MÁRTA, ERDÉLY ANDREA (Terápia, Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház) – VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház) – VERESS ALBERT (A kék madár, Csíkszereda) – HAUMANN PÉTER (A hős és a csokoládékatona, Katona József Színház)
A legjobb díszlet: ISTENÍTÉLET (Pécs, tervezte: Khell Zsolt) – FIDELIO (Magyar Állami Operaház, tervezte: Kovalik Balázs – Angelika Höckner) – ÉHSÉG (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Khell Zsolt)
A legjobb jelmez: ISTENÍTÉLET (Pécs, tervezte: Szűcs Edit) – BARBÁROK (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi) – SOLNESS ÉPÍTőMESTER (Radnóti Színház, tervezte: Zeke Edit)
A legígéretesebb pályakezdő: PÁL ANDRÁS
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): FODOR GÉZA (posztumusz életműdíj a Katona József Színházban végzett dramaturgi tevékenységéért) – KERESZTES GÁBOR – SZTOJANOV GEORGI (a ReHab zenéjéért) – BAGOSSY LEVENTE (a Líra és Epika bábjaiért a Budapest Bábszínházban)

JÁSZAY TAMÁS
Revizor

A legjobb új magyar dráma: SZABÓ BORBÁLA – VARRÓ DÁNIEL: LÍRA ÉS EPIKA – BORBÉLY SZILÁRD: HALOTTI POMPA
A legjobb előadás: XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat – ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: ISTENÍTÉLET (Pécs) és A HELYTARTÓ (Kaposvár, mindkettőt rendezte: Mohácsi János) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – FIDELIO (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – ALIZ! (Eger, rendezte: Dömötör András) és KALÓZKALAND (Szeged, rendezte: Almási-Tóth András)
A legjobb független színházi előadás: A SZATÍR (Gergye Krisztián Társulata, rendezte: Gergye Krisztián) – IRA / DÜH (Ágens és Társulata, rendezte: Ágens) – HERMANN CSATÁJA (HoppArt Társulat, rendezte: Polgár Csaba) és TOJÁSÉJ (Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán)
A legjobb gyerekelőadás: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Toronykőy Attila) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T; A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkció – Orlai Produkció) – BÁSTI JULI (Vassza Zseleznova, Nemzeti Színház) – PAP VERA és BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Oblom-off, Debrecen) – MUCSI ZOLTÁN (Tengeren, Bárka Színház) és HAJDUK KÁROLY (Éhség, Kamra) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: PELSőCZY RÉKA (Barbárok, Katona József Színház) – VICEI NATÁLIA és G. ERDÉLYI HERMINA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – GYÖRGYI ANNA (Oblom-off, Debrecen)
A legjobb férfi mellékszereplő: ZRINYI GÁL VINCE (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T) – KÁLMÁN PÉTER (Xerxész, Magyar Állami Operaház) – MÉHES LÁSZLÓ (Éjjeli menedékhely, József Attila Színház)
A legjobb díszlet: A PARK (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, tervezte: Horesnyi Balázs) és FAUST ELKÁRHOZÁSA (Szeged, tervezte: Kentaur) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház) és A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Benedek Mari) – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina)
A legígéretesebb pályakezdő: TENKI RÉKA – BÉRES MÁRTA – ÖTVÖS ANDRÁS
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): HORGAS PÉTER az AKKU rövid életű, ám annál fontosabb működtetéséért – a BUDAPESTI őSZI FESZTIVÁL a PLACCC 2009 köztéri színházi előadásaiért

KÁLLAI KATALIN

A legjobb új magyar dráma: BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 – FORGÁCH ANDRÁS: ÉHSÉG (Knut Hamsun nyomán)
A legjobb előadás: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – SZONYA (Új Színház, rendezte: Szabó Máté)
A legjobb rendezés: A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ÁTVÁLTOZÁS (Sanyi és Aranka Színház, rendezte: Lukáts Andor) – LÁNY, KERTBEN (Kamra, rendezte: Bozsik Yvette) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: A TIZENNÉGY KARÁTOS AUTÓ (Szkéné – Picaro produkció, rendezte: Regős János)
A legjobb gyerekelőadás: –
A legjobb női főszereplő: JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár, Eger) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – BÁSTI JULI (Vassza Zseleznova, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: GYABRONKA JÓZSEF (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – KOCSIS GERGELY (A hős és a csokoládékatona, Katona József Színház) – HAJDUK KÁROLY (Éhség, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb női mellékszereplő: POKORNY LIA (Szonya, Új Színház) – CSÁKÁNYI ESZTER (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – LÁNG ANNAMÁRIA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: LUKÁTS ANDOR (Lolita, Budapesti Kamaraszínház; Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – SZÉLES LÁSZLÓ (Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – SZABÓ GYőZő (Lány, kertben, Kamra)
A legjobb díszlet: ÉHSÉG; BARBÁROK (Katona József Színház, tervezte: Khell Zsolt) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – AUGUSZTUS OKLAHOMÁBAN (Vígszínház, tervezte: Árvai György)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – SZONYA (Új Színház, tervezte: Balla Ildikó)
A legígéretesebb pályakezdő: BÁNYAI MIKLÓS (A velencei kalmár, Eger) – TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): UNGÁR JÚLIA dramaturg (A velencei kalmár, Eger) – HÁRSING HILDA dramaturg (Szonya – színpadi átirat Dosztojevszkij regényéből, Új Színház)

Az új magyar dráma kiválasztásánál a kifejezés köznapi értelmét is figyelembe vettem. Fontosnak tartom továbbá, hogy egy (improvizációs módszerrel létrejött) kollektív szöveg a jelöltjeim között van.
A legjobb előadásnál a sikeres újító szándéknak (Bodó), a klasszikus értékekeknek (Ascher) és a kettő szerencsés ötvözetének (Szabó Máté) az elismerése volt a szempontom.
A legjobb rendezés azért, mert Ascher kihozta az adott színpadi anyagból a maximumot, Zsótér pedig új drámát rendezett színpadra Shakespeare alapján. Ungár Júlia nélkül nem tehette volna meg. S ha már különdíj, szuverén színpadi alkotásnak tartom Hársing Hilda – Dosztojevszkij regénye alapján készült – színpadi szövegét, a Szonyát. Remek. Ezen jobban „szórakoztam”, mint sok más szórakoztató elő-adáson. A zenés/szórakoztató kategória nálam inkább csak zenés, az ún. szórakoztatást kábé annyira vettem figyelembe, mint a legjobb előadásnál vagy a legjobb rendezésnél. Az egyik legszórakoztatóbb egyébként A tizennégy karátos autó volt, amely ugyanakkor igen komoly független színházi produkció.
Járó Zsuzsa kétségbeesett tekintetét A velencei kalmárból nem igazán tudom elfelejteni, Pap Vera kitágította a darab jelentését, Básti Juli Vassza Zseleznovaként úgy feküdt a földre meghalni, hogy Zsótér intellektuális játéka közepette nagy szerencsénkre sírni támadt kedvünk. A főszereplő Gyabronkán a szó szoros értelmében sírva röhögtünk, ahogy a Szputnyik (hadd ne írjam le végig) előadásának mellékszereplőin, Lukátson és Csákányin is. Kocsis reflexiókból épített bravúros főszerepet, s jó lenne díjazni Hajduk a szokványostól merőben eltérő színészi jelenlétét is.
A legjobb női mellékszereplők közé már nem fért be az anyát játszó Széles László a Jógyerekekből, köztük van viszont a maga kivételes színészi eszközeivel egy összeszokott társulatba beilleszkedő Láng Annamária és az egyre elsöprőbb tehetséget mutató Pokorny Lia.
Szélesnek anyaként maradt a férfi kategória, ahogy Szabó Győzőnek is – az önéletrajzi ihletésű Lány, kertben című opusban – Bozsik Yvette „apjaként”.
A látvány bajnokai. Lenyűgözőek Khell Zsolt egyszer reáliákból, máskor abszurdból építkező világai, Ambrus Mária – Zsótérhoz alkalmazott – ordítóan mai Shakespeare-kulisszái, Árvai György valóságot utánzó szimbolikus terei. Nagy kedvenceim Nagy Fruzsina harsány gyerekzombijai és Balla Ildikó a tragédiából szépséget sugárzó kosztümjei.
Visszafogottságból teremt látványos figurát Bányai Miklós s a visszafojtott indulatokba belesápadó Tenki Réka. Sok izgalmas alakítást előrevetítenek.
Sajnálom, hogy nem tudtam megnézni a pécsi Mohácsikat, és a POSZT-on már nem kaptam jegyet a Kasimir és Karolinéra. Ahogy hallom, szavaztam volna rájuk.
KARSAI GYÖRGY
Színház- és Filmművészeti Egyetem

A legjobb új magyar dráma: TÉREY JÁNOS: JEREMIÁS, AVAGY AZ ISTEN HIDEGE – GYőREI ZSOLT-SCHLACHTOVSZKY CSABA: DRAKULA VAJDA, MÁTYÁS KIRÁLY RABJA
A legjobb előadás:  BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés:   BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, rendezte: Gothár Péter) – Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: SZÖRPRÁJZPARTI (HOPPart Társulat – Városi Színház – Sirály – Tatabánya) – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1. (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: IRA / Düh (Ágens – MU Színház) – FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – HERMANN CSATÁJA (HOPPart Társulat, rendezte: Polgár Csaba)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – A JÓKA ÖRDÖGE (Pécs, Bóbita Bábszínház, rendezte: Sramó Gábor)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Tiszta vicc, SASZ; Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T; A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produció – Orlai Produkció) – NAGY MARI (A park, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: PÁLFFY TIBOR (A csoda; Sirály, Sepsiszentgyörgy) – GYABRONKA JÓZSEF (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság)
A legjobb női mellékszereplő: SZABÓ VERA (Istenítélet, Pécs) – CSONKA SZILVIA (Szerelmes Balázs, Szombathely)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (Oresztész, Nemzeti Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház) – SZABÓ TIBOR (9700; Cseresznyéskert; Szerelmes Balázs, Szombathely)
A legjobb díszlet: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája); HERMANN CSATÁJA (HOPPart Társulat); A HÜLYÉJE (Örkény Színház), mindhármat tervezte: Izsák Lili
A legjobb jelmez: Jógyerekek képeskönyve (Örkény Színház – Művészetek Palotája); Alíz!; Az állhatatlan (Eger), mindhármat tervezte: Nagy Fruzsina
A legígéretesebb pályakezdő: GÁLFFI LÁSZLÓ OSZTÁLYA (Színművészeti Egyetem III. évfolyam) – TENKI RÉKA (Barbárok; Vakond, Katona József Színház)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): GERGYE KRISZTIÁN: A SZATÍR (Gergye Krisztián Társulata) – A NOTÓRIUSOK-sorozatért A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ TÁRSULATA – KOVÁCS MÁRTON az ISTENÍTÉLET (Pécs) és A HELYTARTÓ (Kaposvár) zenéjéért
KELEMEN ORSOLYA

A legjobb új magyar dráma: BEREMÉNYI GÉZA – KOVÁCS KRISZTINA: APACSOK
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László)
A legjobb rendezés: A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – FIDELIO (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb független színházi előadás: FÉDRA FITNESS (a KoMa Társulat és az ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – HERMANN CSATÁJA (HOPPart Társulat, rendezte: Polgár Csaba) – A SZATÍR (Gergye Krisztián Társulata, rendezte: Gergye Krisztián)
A legjobb gyerekelőadás: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Toronykőy Attila) – LÍRA ÉS EPIKA (Budapest Bábszínház, rendezte: Mácsai Pál) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkciós Iroda – Orlai Produkció; Fédra Fitness, KoMa és az ALKA.T) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár, Eger)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Oblom-off, Debrecen) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – ZAYZON ZSOLT (Istenítélet, Pécs)
A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – PETő KATA (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – JORDÁN ADÉL (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: POLGÁR CSABA (Homburg herceg, Örkény Színház) – SZÉLES LÁSZLÓ (A hülyéje; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – HORVÁTH VIRGIL (Fidelio, Magyar Állami Operaház)
A legjobb díszlet: A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, tervezte: Horesnyi Balázs)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház); A VELENCEI KALMÁR (Eger), mindkettőt tervezte: Benedek Mari – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina)
A legígéretesebb pályakezdő: ÖTVÖS ANDRÁS (Homburg herceg, Örkény Színház) – TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház) – PETRIK ANDREA (W. S. Lír, SZFE)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): MÁTHÉ ZSOLT (a Krízis-dalest szövegeiért) – KOVÁCS MÁRTON (az Istenítélet című előadás zenei anyagáért) – AKKU (az évad színházi programjaiért)

KOVÁCS DEZSŐ
Kritika

A legjobb új magyar dráma: TASNÁDI ISTVÁN: FÉDRA FITNESS – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (SZPUTNYIK HAJÓZÁSI TÁRSASÁG)
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – FIDELIO (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb rendezés: ÉHSÉG (Kamra, rendezte: Ascher Tamás) – KASIMIR ÉS KAROLINE (Nyíregyháza, rendezte: Forgács Péter) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – VÉSZKIJÁRAT – EXIT (Sanyi és Aranka Színház, rendezte: Érsek-Obádovics Mercédesz) – Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán)
A legjobb gyerekelőadás: –
A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház) – HERCZEG ADRIENN (Istenítélet, Pécs)
A legjobb férfi főszereplő: HAJDUK KÁROLY (Éhség, Kamra) – GYABRONKA JÓZSEF (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – TAMÁSI ZOLTÁN (Hű, de messze van Petuski!, Stúdió „K”)
A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – NAGY MARI (A park, Nemzeti Színház) – MARJAI VIRÁG (Solness építőmester, Radnóti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KERESZTES TAMÁS (Szentivánéji álom, Zsámbéki Színházi Bázis, Szputnyik Hajózási Társaság, Nyíregyháza) – OLT TAMÁS (Kasimir és Karoline, Nyíregyháza) – KOCSIS PÁL (Istenítélet, Pécs)
A legjobb díszlet: ISTENÍTÉLET (Pécs); BARBÁROK (Katona József Színház), mindkettőt tervezte: Khell Zsolt – KASIMIR ÉS KAROLINE (Nyíregyháza, tervezte: Füzér Anni) – ORESZTÉSZ; A PARK (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legígéretesebb pályakezdő: TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): FORGÁCH ANDRÁS (az Éhség dramatizálásáért)

METZ KATALIN
Magyar Hírlap

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb rendezés: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás); JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) és HÁROM NőVÉR (Kolozsvár, rendezte: Tompa Gábor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb független színházi előadás: DANSE MACABRE (MU TERMINÁL IV. évfolyam, koreográfus: Gergye Krisztián)
A legjobb gyerekelőadás: POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Toronykőy Attila)
A legjobb női főszereplő: ALMÁSI ÉVA (Farkasok és bárányok, Radnóti Színház) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: SZÉLES LÁSZLÓ (Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – GYABRONKA JÓZSEF (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: DENGYEL IVÁN (Kasimir és Karoline, Nyíregyháza) – SZERVÉT TIBOR (Farkasok és bárányok, Radnóti Színház) – BOGDÁN ZSOLT (Három nővér, Kolozsvár)
A legjobb díszlet: A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – KASIMIR ÉS KAROLINE (Nyíregyháza, tervezte: Füzér Anni) – AUGUSZTUS OKLAHOMÁBAN (Vígszínház, tervezte: Árvai György)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház -Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legígéretesebb pályakezdő: –
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): –

NÁNAY ISTVÁN

A legjobb új magyar dráma: ZALÁN TIBOR: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ – BEREMÉNYI GÉZA-KOVÁCS KRISZTINA: APACSOK – TASNÁDI ISTVÁN: FÉDRA FITNESS
A legjobb előadás: A PARK (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – HÁROM NőVÉR (Kolozsvár, rendezte: Tompa Gábor)
A legjobb rendezés: XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – ÉJJELI MENEDÉKHELY (József Attila Színház, rendezte: Horváth Csaba) – HOMBURG HERCEG (Örkény Színház, rendezte: Dömötör András)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – JÁNOS VITÉZ II. (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: HERMANN CSATÁJA (HOPPart Társulat, rendezte: Polgár Csaba) – RE-DNS (TranzDanz, koreográfus: Kovács Gerzson Péter) – Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán)
A legjobb gyerekelőadás: AMÁLIA (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – LÍRA ÉS EPIKA (Budapest Bábszínház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb női főszereplő: BÁSTI JULI (Vassza Zseleznova, Nemzeti Színház; The Black Rider, Nemzeti Színház – Budapesti Tavaszi Fesztivál) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – JÁRÓ ZSUZSA (Alíz!; A velencei kalmár, Eger)
A legjobb férfi főszereplő: HAJDUK KÁROLY (Éhség, Kamra; Szentivánéji álom, Zsámbék) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – MUCSI ZOLTÁN (Tengeren; De Sade pennája, Bárka Színház)
A legjobb női mellékszereplő: FULLAJTÁR ANDREA (Éhség; Kétezerhetvenhét, Kamra) – MOLNÁR GIZELLA (A csoda, Sepsiszentgyörgy) – ZARNÓCZAI GIZELLA (Isteni vidékek, Forte Társulat – Trafó)
A legjobb férfi mellékszereplő: RÁBA ROLAND (A park; The Black Rider, Nemzeti Színház) – SCHERER PÉTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T) – KRISZTIK CSABA (Éjjeli menedékhely, József Attila Színház)
A legjobb díszlet: APACSOK (Radnóti Színház, tervezte: Gauder Áron) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor) – A PARK (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert)
A legjobb jelmez: XERXÉSZ; FIDELIO (Magyar Állami Operaház), ÉJJELI MENEDÉKHELY (József Attila Színház), A VELENCEI KALMÁR (Eger), mindegyiket tervezte: Benedek Mari – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája), ALÍZ! (Eger), mindkettőt tervezte: Nagy Fruzsina – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina)
A legígéretesebb pályakezdő: POLGÁR CSABA (A mizantróp; A hülyéje; Jógyerekek képeskönyve; Hermann csatája) – ÖTVÖS ANDRÁS (Alíz!; Homburg herceg) – FÖLDEÁKI NÓRA (Isteni vidékek; Éjjeli menedékhely)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): A harmincéves TANYASZÍNHÁZ – GYARMATI KATA (az Istentelen ifjúság és a Skalpoljátok meg szegény Józsit! adaptációjáért) – MÁRKOS ALBERT (a Pokoli disznótor zenéjéért)

Bár ebben a szezonban is nagyjából annyi előadást láttam, mint az előző években (194-et), az arányok igencsak eltolódtak: 33 gyerek- és báb-, 32-32 független és határon túli, 46 budapesti, illetve 36 külföldi és egyéb produkcióval szemben mindössze 15 vidékit néztem meg, aminek egyik legfőbb oka, hogy megszűnt e színházak fővárosi bemutatkozó fesztiválja, s félő, hogy a szüneteltetés nem egy évadra szól. Így feltehetően néhány fontos munkára nem voksolhattam. Ugyanakkor a kategóriánként megszabott kvóták sokszor szűknek bizonyultak, mert az itt-ott említetteken kívül még néhány előadás, rendező vagy színész bekerülhetett volna a díjazottaim közé: Oresztész (Nemzeti Színház, Alföldi Róbert, s persze Rába Roland a címszerepért is), Radnóti-est (Örkény Színház, Máthé Zsolt), Kőműves Kelemen (Nyíregyháza, Tasnádi Csaba), Piaf, Piaf (Bárka Színház, Jorma Uotinen), Aki hűtlen, pórul jár (Kolibri Színház – Művészetek Palotája, Novák János), Szorongás orfeum (Tatabánya, Perényi Balázs), Szörprájzparti (HOPPart), Bérháztörténetek 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, Bodó Viktor), Borsógörgető (Szkéné, Tóth Miklós), Tavasz (Újvidék, Táborosi Margaréta), Stop the tempo (marosvásárhelyi Yorick Stúdió, Sebestyén Aba), Vérnász (Honvéd Színház, Rusznyák Gábor), Gabi (Kolibri Színház), Zsiga föstő fest (Tintaló Társulás), A 3 kismalac és a farkasok (Ciróka Bábszínház), illetve Börcsök Enikő (Augusztus Oklahomában), Takács Katalin (Viktor; Nyári kalandok), Tóth Ildikó (Vérnász), László Zsolt (A park; Amalfi hercegnő; Oresztész), Sinkó László (Amalfi hercegnő), Hollósi Frigyes (A park; Amalfi hercegnő), Nagypál Gábor (Rettentő görög vitéz; Rinoceritisz), Fazekas István és Gáspár Tibor (Parázs és más), Méhes László és Zöld Csaba (Éjjeli menedékhely), Keresztes Tamás (Szentivánéji álom; Éhség; Lány, kertben), Mészáros Béla (Éhség; Kétezerhetvenhét; Lány, kertben). Nem folytatom.
PAPP TÍMEA
Fidelio.hu, Fidelio Est

A legjobb új magyar dráma: VARRÓ DÁNIEL-SZABÓ BORBÁLA: LÍRA ÉS EPIKA – BEREMÉNYI GÉZA-KOVÁCS KRISZTINA: APACSOK
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb rendezés: A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – FIDELIO és XERXÉSZ (mindkettő: Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) és JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – ALÍZ! (Eger, rendezte: Dömötör András) – A BAJADÉR (Budapesti Operettszínház, rendezte: Kerényi Miklós Gábor)
A legjobb független színházi előadás: FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – MOBIL (Neptun Brigád, rendezte: Baksa Imre) – MADE IN CHINA (Krétakör)
A legjobb gyerekelőadás: AMÁLIA (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, rendezte: Tengely Gábor) – POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Toronykőy Attila) – A 3 KISMALAC ÉS A FARKASOK (Bóbita Bábszínház, Pécs, rendezte: Nagy Éva Viktória, Schneider Jankó)
A legjobb női főszereplő: JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár, Eger) – CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T; A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkciós Iroda – Orlai Produkció) – BÖRCSÖK ENIKő (Katharina Blum elvesztett tisztessége, Pesti Színház; Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – MÉSZÁROS MÁTÉ (A velencei kalmár, Eger) – ZAYZON ZSOLT (Istenítélet, Pécs)
A legjobb női mellékszereplő: VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – POKORNY LIA (Szonya, Új Színház) – PETő KATA (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társulás; Címzett ismeretlen, Spinoza)
A legjobb férfi mellékszereplő: SZÉLES LÁSZLÓ (A hülyéje; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – PÁLFFY TIBOR és VÁTA LORÁND (mindketten A csoda, Sepsiszentgyörgy) – CSERNIK ÁRPÁD (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) és KÁLMÁN PÉTER (Xerxész, Magyar Állami Operaház)
A legjobb díszlet: A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor) – HAMLET (Zalaegerszeg, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája) és ALÍZ! (Eger), mindkettőt tervezte: Nagy Fruzsina – ATÁLIA (Nemzeti Színház), XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház) és A VELENCEI KALMÁR (Eger), mindhármat tervezte: Benedek Mari – FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T) és AMADEUS (Kecskemét), mindkettőt tervezte: Vereckei Rita
A legígéretesebb pályakezdő: Bakos-Kiss Gábor, Gulyás Balázs, Kis Domonkos Márk, Molnár Gyöngyi, Kovács Dániel, Laboda Kornél, Néder Panni, Szőcs Artur, Kárpáti István, Nyitrai László (Az emberke tragédiája, SZFE) – PETRIK ANDREA (Lír, SZFE, A Tündérlaki lányok, Vígszínház) és ÖTVÖS ANDRÁS (Homburg herceg, Örkény Színház; A velencei kalmár, Eger)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): AKKU (mert volt egy hely) – KOVÁCS MÁRTON (az Istenítélet című előadás zenéjéért) – BAGOSSY LEVENTE (a Budapest Bábszínház Líra és Epika című előadásának bábjaiért)

PROICS LILLA
nyulbeka.freeblog.hu

A legjobb új magyar dráma: TASNÁDI ISTVÁN: FÉDRA FITNESS – HÁY JÁNOS: HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL – FORGÁCH ANDRÁS: HOLDVILÁG ÉS UTASA
A legjobb előadás: LILIOM (Kaposvár, rendezte Rusznyák Gábor) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte Bérczes László)
A legjobb rendezés: A HELYTARTÓ (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – TENGEREN (Bárka, rendezte: Göttinger Pál)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ELKÉSTÉL, TERRY! (Eger, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb független színházi előadás: HERMANN CSATÁJA (HOPPart Társulat, rendezte: Polgár Csaba)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T; Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság; A hét asszonya, Nemzeti Színház – Kék Produkció – Orlai Produkció; Tiszta vicc, Sanyi és Aranka Színház)
A legjobb férfi főszereplő: MUCSI ZOLTÁN (Tengeren, Bárka) – MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (A mizantróp, Örkény Színház; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája)
A legjobb női mellékszereplő: JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár; Elkéstél, Terry!, Eger) – ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: CSERNIK ÁRPÁD, MESS ATTILA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – ILYÉS RÓBERT (Tengeren, Bárka)
A legjobb díszlet: ELKÉSTÉL, TERRY! (Eger) – A VELENCEI KALMÁR (Eger), mindkettőt tervezte: Ambrus Mária – POKOLI DISZNÓTOR (Nemzeti Színház, tervezte: Antal Csaba)
A legjobb jelmez: A VELENCEI KALMÁR (Eger) – ELKÉSTÉL, TERRY! (Eger) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház), mindhármat tervezte: Benedek Mari
A legígéretesebb pályakezdő: HOPPart Társulat – TASNÁDI ISTVÁN rendező
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): az ÉLőKÉP TÁRSULAT Kazár szótár című előadása a színészek, táncosok, zenészek, zajművészek, képzőművészek és a többiek KÖZÖS munkájáért, szándékáért

SÁNDOR L. ISTVÁN
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma: TASNÁDI ISTVÁN: FÉDRA FITNESS – KÁRPÁTI PÉTER: SZÖRPRÁJZPARTI – ZALÁN TIBOR: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ
A legjobb előadás: FODRÁSZNő (Debrecen, rendezte: Viktor Rizsakov) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László) – LILIOM (Kaposvár, rendezte: Rusznyák Gábor)
A legjobb rendezés: A HELYTARTÓ (Kaposvár) és ISTENÍTÉLET (Pécs), mindkettőt rendezte: Mohácsi János – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája) és a BARBÁROK (Katona József Színház), valamint az ÉHSÉG (Kamra), mindhármat rendezte: Ascher Tamás – ÉJJELI MENEDÉKHELY (József Attila Színház, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – KőMűVES KELEMEN (Nyíregyháza, rendezte: Tasnádi Csaba)
A legjobb független színházi előadás: Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán) – SZÖRPRÁJZPARTI (Városi Színház Kht. – Sirály – HOPPart Társulat – Jászai Mari Színház, Tatabánya) – FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T, rendezte: Tasnádi István)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – AMÁLIA (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, rendezte: Tengely Gábor) – A 3 KISMALAC ÉS A FARKASOK (Bóbita Bábszínház, Pécs, rendezte: Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és az ALKA.T) – JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár, Eger) – MARGITAI ÁGI (Celestina, Tatabánya)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Oblom-off; Fodrásznő, Debrecen) – MUCSI ZOLTÁN (Tengeren; De Sade pennája, Bárka Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház) – ULLMANN MÓNIKA (Éjjeli menedékhely, József Attila Színház) – LÁZÁR KATI (Pokoli disznótor, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: NAGY VIKTOR (A helytartó, Kaposvár) – KOCSIS PÁL (Istenítélet, Pécs) – ZNAMENÁK ISTVÁN (Liliom, Kaposvár)
A legjobb díszlet: A HELYTARTÓ (Kaposvár, tervezte: Fodor Viola) – A PARK (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – BARBÁROK (Katona József Színház), ÉHSÉG; LÁNY, KERTBEN (mindkettő Kamra), mindhármat tervezte: Khell Zsolt
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – BARBÁROK (Katona); ÉHSÉG (Kamra), mindkettőt tervezte: Szakács Györgyi – LÁNY, KERTBEN (Bozsik Yvette Társulat, Kamra, tervezte: Berzsenyi Krisztina)
A legígéretesebb pályakezdő: DANKÓ ISTVÁN (Szentivánéji álom, Szputnyik Hajózási Társaság) – CZENE ZSÓFIA (Liliom, Kaposvár) – JANKOVICS PÉTER (Vágánybenéző; Bérháztörténetek 0.1, mindkettő Szputnyik Hajózási Társaság)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): A MALADYPE SZÍNHÁZ műhelymunkájáért – Az ISTENTELEN IFJÚSÁG (Bárka Színház, rendező: Vidovszky György) mint a legjobb ifjúsági előadásnak – A SZORONGÁS ORFEUM (Tatabánya, rendező: Perényi Balázs) a legintenzívebb csapatmunkáért

STUBER ANDREA

A legjobb új magyar dráma: VARRÓ DÁNIEL-SZABÓ BORBÁLA: LÍRA ÉS EPIKA – BEREMÉNYI GÉZA-KOVÁCS KRISZTINA: APACSOK – VISKY ANDRÁS: ALKOHOLISTÁK
A legjobb előadás: FÉDRA FITNESS (KoMa Társulat és ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László)
A legjobb rendezés: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (Szputnyik – Nyíregyháza – Zsámbék Nyíregyháza-Sóstón, rendezte: Bodó Viktor) – ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KőMűVES KELEMEN (Nyíregyháza, rendezte: Tasnádi Csaba) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – A SOHA VISSZA NEM TÉRő (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb független színházi előadás: TISZTA VICC (Sanyi és Aranka Színház, rendezte: Lukáts Andor) – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – A VILÁG BÖLCSE (Föld Színház, rendezte: Juhász Bálint)
A legjobb gyerekelőadás: LÍRA ÉS EPIKA (Budapest Bábszínház, rendezte: Mácsai Pál) – PÖTTÖM PANNA (veszprémi Kabóca Bábszínház, rendezte: Csató Kata) – KIKATT (Kolibri Színház, rendezte: Scherer Péter)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T; Tiszta vicc, Sanyi és Aranka Színház) – ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház) – SZÁVAI VIKTÓRIA (Farkasok és bárányok, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: MUCSI ZOLTÁN (Tengeren; De Sade pennája, Bárka Színház) – SZÉLES LÁSZLÓ (A hülyéje; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb női mellékszereplő: POKORNY LIA (Szonya, Új Színház) – BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – PETő KATA (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik Hajózási Társaság)
A legjobb férfi mellékszereplő: POLGÁR CSABA (A mizantróp; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – EPRES ATTILA (Katharina Blum elvesztett tisztessége; Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – SZARVAS JÓZSEF (János vitéz, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: MOCORGÓ (Budapesti Kamaraszínház, tervezte: Kovács Yvette Alida) – SOLNESS ÉPÍTőMESTER (Radnóti Színház); SZONYA (Új Színház), mindkettőt tervezte: Zeke Edit – AMADEUS (Kecskemét, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb jelmez: IBUSÁR (Budapesti Operettszínház, tervezte: Turi Erzsébet) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legígéretesebb pályakezdő: BÉRES MÁRTA – ZRINYI GÁL VINCE – POLGÁR CSABA
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): BAGOSSY LEVENTE (a Budapest Bábszínház Líra és Epika című előadásának bábjaiért) – ALKALMÁTÉ TRUPP (Krízis-dalest)
SZÁNTÓ JUDIT
Színház

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – ÉHSÉG (Kamra, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: ORESZTÉSZ (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – SZONYA (Új Színház, rendezte: Szabó Máté)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: –
A legjobb gyerekelőadás: –
A legjobb női főszereplő: Jordán Adél (A hős és a csokoládékatona, Katona József Színház) – Pokorny Lia (Szonya, Új Színház) – Péterfy Bori (Oresztész, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Hajduk Károly (Éhség, Kamra) – Rába Roland (Oresztész, Nemzeti Színház) – Mucsi Zoltán (De Sade pennája, Bárka)
A legjobb női mellékszereplő: Kováts Adél (Solness építőmester, Radnóti Színház) – Hámori Gabriella (A hülyéje, Örkény Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Lukáts Andor (Lolita, Budapesti Kamaraszínház) – Kulka János (Oresztész, Nemzeti Színház) – Takátsy Péter (Struktúra-vita, Kamra)
A legjobb díszlet: ORESZTÉSZ (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, tervezte: Daróczi Sándor) – TENGEREN (Bárka, tervezte: Sebő Rózsa)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – JÁNOS VITÉZ (Nemzeti Színház, tervezte: Gyarmathy Ágnes)
A legígéretesebb pályakezdő: KOVÁCS LEHEL (több szerepben)
Különdíj: NOTÓRIUSOK – Struktúra-vita
SZűCS KATALIN ÁGNES
Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma: BEREMÉNYI GÉZA-KOVÁCS KRISZTINA: APACSOK – SZABÓ BORBÁLA-VARRÓ DÁNIEL: LÍRA ÉS EPIKA – GYARMATI KATA: HÉT NAP A VILÁG
A legjobb előadás: A HELYTARTÓ (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János) – ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László)
A legjobb rendezés: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – KÉTEZERHETVENHÉT (Kamra, rendezte: Zsámbéki Gábor) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás) – A HőS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán) – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – A SOHA VISSZA NEM TÉRő (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerekelőadás: GABI (Kolibri Színház, rendezte: a társulat) – RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – LÍRA ÉS EPIKA (Budapest Bábszínház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa Társulat és ALKA.T) – PAP VERA (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – HERCZEG ADRIENN (Istenítélet, Pécs)
A legjobb férfi főszereplő: HAJDUK KÁROLY (Éhség, Katona József Színház) – PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – ZAYZON ZSOLT (Istenítélet, Pécs)
A legjobb női mellékszereplő: VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – PELSőCZY RÉKA (Barbárok, Katona József Színház) – BÖRCSÖK ENIKő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: SZÉLES LÁSZLÓ (Homburg herceg; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája) – PÁLFY TIBOR és VÁTA LORÁND (A csoda, Sepsiszentgyörgy) – MÉSZÁROS BÉLA (Kétezerhetvenhét, Kamra)
A legjobb díszlet: A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor) – HÉT NAP A VILÁG (Újvidék, tervezte: Csík György) – ISTENÍTÉLET (Pécs, tervezte: Khell Zsolt)
A legjobb jelmez: ISTENÍTÉLET (Pécs, tervezte: Szűcs Edit) – BARBÁROK (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi)
A legígéretesebb pályakezdő: TENKI RÉKA (Barbárok, Katona József Színház) – DANKÓ ISTVÁN (Katona József Színház) – JÓZAN LÁSZLÓ (Vörös és fekete, Vígszínház; A chioggiai csetepaté, Pesti Színház)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): KÖNCZEI ÁRPÁD a Hullámzó vőlegény (Marosvásárhely) koreográfiájáért és zenéjéért – KOVÁCS MÁRTON az Istenítélet (Pécs) zenéjéért

Mint az a szavazólapomról is kitűnik, az idei POSZT versenyprogramját illetően egy súlyos hiányérzetem volt: a Mohácsi János rendezte A helytartó Kaposvárról. Nagyon fontos téma, a társadalom érzékenységét meglehetősen próbára tevő előadás, a Kaposváron szokott volt és a Mohácsi-rendezéseket mindig jellemző kitűnő csapatmunkával, amelyből Nagy Viktor és Kocsis Pál remek alakítása külön is hangsúlyozandó, ámbár belesimulnak az összképbe. Miközben némi keserűséggel és aggodalommal gondol az ember arra, hogy Kaposvárott vajon létrejöhet-e még hasonló erejű előadás, örömmel konstatálja, hogy a pécsi társulattal is milyen remekül tud együtt dolgozni Mohácsi. A képzelt beteg után az Istenítélet is nagyszerű előadás – a POSZT-on kitűnő formáját futotta.
Kemény, sprőd előadások jellemezték a Katona év-adát: a Zsámbéki Gábor rendezte Kétezerhetvenhét címen bemutatott három egyfelvonásos mű által megfogalmazott világkép több mint lehangoló, mert a maga abszurditásában végtelenül reális és pontos. Színészileg nehéz is kiemelni belőle bárkit, oly igen kiegyenlített a színvonal, Mészáros Béla retardált fiúja azonban egészen megrendítő. Aminthogy az Ascher Tamás rendezte Barbárokból sem könnyű kiemelni bárkit, mégis – Pelsőczy Réka valami egészen új színt, mélységet tudott megmutatni karakteres alakításával, Tenki Réka pedig lenyűgözően finoman érzékeltette a pasztell-szép Anna sebezhetőségét és kitartását a maga férje iránti „unalmas” szeretetében. A Katona kivételesen erős társulatának tagjai gyönyörűen szekundáltak Hajduk Károly monodrámájához az Éhség című előadásban – amolyan jutalomjáték ez a színésznek, s mélyen, felkavaróan igaz a néző számára.
Kitűnő alakításokban tobzódik a Jógyerekek képeskönyve is az Örkény Színházban – Széles Lászlónak az asszonyság-asszonyiság lényegét megragadó játéka elementáris.
Örömteli volt a független előadások sorában Tasnádi István Fédra-rendezését látni – írói humorát rendezőként is remekül tudta működtetni az előadásban. Hogy mint előadás nem került föl a listámra, annak oka az igen erős független mezőny – fájdalmas, dermesztő humorban is.
Nagyszerű formában van a Szabadkai Népszínház magyar társulata is. Szavazataim között A Gézagyerek revelatív előadása mellett (pedig a debreceni ősbemutató emlékével nem volt könnyű megküzdenie) csak azért nem szerepel Pesitz Mónika alakítása a Veszedelmes viszonyokban és Ralbovszki Csabáé az Adieu Bandiban, mert az íratlan szabályok szerint csak magyarországi láthatás után szavazunk határon túli előadásra. Ennek praktikuma kétségtelen: az említett előadásokat idén feltehetően csak én láttam a kollégák közül, tehát esélyük nem volna a díjra, bízom azonban benne, hogy a következő évadban láthatóak lesznek Magyarországon is.
És még egy reveláció számomra az évadban: a még egyetemista Józan László szuggesztivitása a Vörös és fekete nem túl izgalmas vígszínházi előadásában a Püspök szerepében, valamint a bájosan esetlen, nyakigláb Toffolóként az ugyancsak kevéssé sikerült A chioggiai csetepatéban.
És ha az évadról gondolkodunk, feltétlenül meg kell említeni az egri Gárdonyi Géza Színház kiemelkedő társulati munkáját, s azon belül is Járó Zsuzsa szerepformálását A velencei kalmár előadásában és Nádasy Erika alakítását az Alkoholisták című társas magányban, valamint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kiegyensúlyozottan jó formáját, mindenekelőtt a Tizenkét dühös ember Koltai M. Gábor rendezte előadását és benne különösen Tóth Károly alakítását az ötödik esküdtként; a Tasnádi Csaba rendezte Kőműves Kelement vagy az egyébként a dráma kínálta lehetőségek alatt maradt, ámde rendkívül fegyelmezett csapatmunkát mutató Kasimir és Karoline előadásából Olt Tamás erőteljes alakítását.
URBÁN BALÁZS

A legjobb új magyar dráma: TASNÁDI ISTVÁN: FÉDRA FITNESS – MIKÓ CSABA: IDILL – MÁRTON LÁSZLÓ: AZ ÁLLHATATLAN
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A CSODA (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) – BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: FIDELIO (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – HOMBURG HERCEG (Örkény Színház, rendezte: Dömötör András)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A MI UTCÁNK – AVENUE Q (Centrál Színház, rendezte: Harangi Mária) – A HÜLYÉJE (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb független színházi előadás: FÉDRA FITNESS (KoMa – ALKA.T, rendezte: Tasnádi István) – HERMANN CSATÁJA (HOPPart, rendezte: Polgár Csaba) – BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerekelőadás: –
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa – ALKA.T) – JÁRÓ ZSUZSA (A velencei kalmár; Alíz!, Eger) – ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: PÁLFI ERVIN (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – HAJDUK KÁROLY (Éhség, Kamra) – RÁBA ROLAND (Oresztész; A park, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: PELSőCZY RÉKA (Barbárok, Katona József Színház) – VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) – BÉRES MÁRTA és ERDÉLY ANDREA (Turbo Paradiso; Terápia, Szabadkai Kosztolányi Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: LUKÁTS ANDOR (Bérháztörténetek 0.1, Szputnyik; Celestina, Tatabánya; Lolita, Budapesti Kamaraszínház) – MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház) – SZÉLES LÁSZLÓ (Homburg herceg; Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája)
A legjobb díszlet: ELKÉSTÉL, TERRY!; A VELENCEI KALMÁR (Eger, tervezte: Ambrus Mária) – A PARK; ORESZTÉSZ (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – AMADEUS (Kecskemét, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – FIDELIO; XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, tervezte: Benedek Mari) – A MIZANTRÓP (Örkény Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina)
A legígéretesebb pályakezdő: ÖTVÖS ANDRÁS (Homburg herceg; Elkéstél, Terry!) – PETRIK ANDREA (Lír) – PÁL ANDRÁS (Istenítélet)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): CÁRI TIBOR (A kék madár és az Amor Omnia zenéjéért) – KOVÁCS MÁRTON (az Istenítélet zenéjéért) – KÖNCZEI ÁRPÁD (a Hullámzó vőlegény koreográfiájáért és zenéjéért)

Az évad számomra legfontosabb és legörvendetesebb sajátja a frissen alakult független társulatok működése volt; a kiemelkedő előadásoknak jó részét is náluk láttam. Latolgattam, hogy egyik-másik itt született produkciót ne ide, hanem inkább az előadás kategóriájába írjam be – hogy mégsem így tettem, annak („taktikai” megfontolásokon túl) oka az is, hogy az ősszel még „csak” erőteljes és kitűnő csapatmunkát mutató előadásnak tűnő Istenítélet a POSZT-ra egészen revelatív erejű produkcióvá vált. A csodára pedig néhány éve már volt alkalmam szavazni, de a mostani felújított változat (mely szintén évad végére érett be igazán) szemléletének, hangsúlyainak változását tekintve mindenképpen új előadás. Így viszont néhány izgalmas, fontos független előadás nem kerülhetett fel a listámra; leginkább az Exit (SASZ) hiányzik, de lemaradt a Tojáséj (Maladype), a Szörprájzparti (HOPPart), a Made in China (Krétakör) és a nyári, Zsámbékon létrejött, „koprodukciós” Szentivánéji álom is. S persze nem fért fel egyik-másik kőszínházi bemutató sem: az Éjjeli menedékhely (József Attila Színház), a Turbo Paradiso és a Terápia (Szabadkai Kosztolányi Színház), A Gézagyerek (Szabadkai Népszínház), a Xerxész (Magyar Állami Operaház), az Alíz! és az Elkéstél, Terry! (Eger), a Halotti pompa (Debrecen), a Piaf, Piaf (Bárka). S ha ehhez még hozzáteszem a nem problémamentes, de részértékekben gazdag előadásokat (nem egy ilyet lehetett látni például az új profilját mind eredményesebben kialakító Nemzeti Színházban), akkor örömmel idézhetem fel az egyébként igen változatos, nem egy riasztó tendenciát is nyilvánvalóvá tevő évad szebbik arcát. (S noha jóval több mint kétszáz előadást láttam, még így is kimaradtak – például Kaposvárott – fontosnak gondolt bemutatók.) Így nem csoda az sem, ha sok tehetségesnek érzett színészi alakítás hely hiányában nem szerepelhet a listán – a számomra legfontosabb „épphogy lemaradtak” a következők: B. Fülöp Erzsébet, Herczeg Adrienn, Jordán Adél, Kerekes Éva, Kováts Adél, Nagy Mari, Pető Kata, Radnay Csilla, illetve Csernik Árpád, Gálffi László, Gyabronka József, Katona László, Kulka János, Méhes László, Mess Attila, Mészáros Máté, Nagy Péter, Pálffy Tibor, Polgár Csaba, Váta Loránd, Zayzon Zsolt, Zrinyi Gál Vince.
ZAPPE LÁSZLÓ
Népszabadság

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A HELYTARTÓ (Kaposvár, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: BARBÁROK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – XERXÉSZ (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs) – HOLDVILÁG ÉS UTASA (Zalaegerszeg, rendezte: Bagó Bertalan)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A TIZENNÉGY KARÁTOS AUTÓ (Szkéné – Picaro, rendezte: Regős János)
A legjobb független színházi előadás: Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán) – KURÁTOROK (TÁP Színház)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Toronykőy Attila)
A legjobb női főszereplő: HERCZEG ADRIENN (Istenítélet, Pécs) – ÓNODI ESZTER (Barbárok, Katona József Színház) – JORDÁN ADÉL (A hős és a csokoládékatona, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: ZAYZON ZSOLT (Istenítélet, Pécs) – MÉSZÁROS MÁTÉ (Az állhatatlan; A velencei kalmár, Eger) – GÁLFFI LÁSZLÓ (Jógyerekek képeskönyve, Örkény Színház – Művészetek Palotája)
A legjobb női mellékszereplő: POGÁNY JUDIT (A hülyéje, Örkény Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KERESZTES TAMÁS (Éhség, Katona József Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Barbárok, Katona József Színház) – NAGY VIKTOR (A helytartó, Kaposvár)
A legjobb díszlet: A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, tervezte: Sárkány Sándor)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legígéretesebb pályakezdő: JÓZAN LÁSZLÓ (Vörös és fekete, Vígszínház – Asztalizene, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): KOVÁCS MÁRTON (az Istenítélet és a Liliom zenéjéért, Pécs és Kaposvár) – PARTI NAGY LAJOS (a Jógyerekek képeskönyve szövegéért)

ZSIGMOND ANDREA
Babes,?Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

A legjobb új magyar dráma: VINNAI ANDRÁS: VAKOND – VISKY ANDRÁS: ALKOHOLISTÁK – ZALÁN TIBOR: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ
A legjobb előadás: OBLOM-OFF (Debrecen, rendezte: Andrzej Bubien) – ISTENÍTÉLET (Pécs, rendezte: Mohácsi János) – A GÉZAGYEREK (Szabadkai Népszínház, rendezte: Bérczes László)
A legjobb rendezés: A VELENCEI KALMÁR (Eger, rendezte: Zsótér Sándor) – HALOTTI POMPA (Debrecen, rendezte: Vidnyánszky Attila) – KÖNYÖKKANYAR; TURBO PARADISO (Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, mindkettőt rendezte: Urbán András)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Jógyerekek képeskönyve (Örkény Színház – Művészetek Palotája, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb független színházi előadás: BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – A SOHA VISSZA NEM TÉRő (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – Hű, DE MESSZE VAN PETUSKI! (Stúdió „K”, rendezte: Tamási Zoltán)
A legjobb gyerekelőadás: RETTENTő GÖRÖG VITÉZ (Stúdió „K”, rendezte: Fodor Tamás) – A TALIZMÁN (Debrecen, rendezte: Szász Zsolt) – A FÉLőLÉNY (Székelyudvarhely, rendezte: Szilágyi Regina)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Fédra Fitness, KoMa-ALKA.T) – NÁDASY ERIKA (Alkoholisták, Eger) – VICEI NATÁLIA (A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Oblom-off, Debrecen) – BOGDÁN ZSOLT (III. Richárd, Kolozsvár) – NAGY PÉTER (Hamlet, Zalaegerszeg)
A legjobb női mellékszereplő: börcsök enikő (Augusztus Oklahomában, Vígszínház) – HOMONNAI KATALIN és KAKASY DÓRA (Hű, de messze van Petuski!, Stúdió „K”) – MEZEI GABRIELLA (Mesél a Bécsi erdő, Székelyudvarhely)
A legjobb férfi mellékszereplő: SZABÓ TIBOR (Leonce és Léna, Gyergyószentmiklós) – VENCZEL VALENTIN (Alkoholisták, Eger) – MOLNÁR LEVENTE és SZűCS ERVIN (III. Richárd, Kolozsvár)
A legjobb díszlet: KÖNYÖKKANYAR (Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, tervezte: Perovics Zoltán) – LÁNY, KERTBEN (Kamra); ISTENÍTÉLET (Pécs), mindkettőt tervezte: Khell Zsolt – JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE (Örkény Színház – Művészetek Palotája, tervezte: Nagy Fruzsina) – A KÉK MADÁR (Csíki Játékszín, tervezte: Adriana Grand) – ORÁL MORÁL (Dunaszerdahelyi Epopteia Színházi Társulás, tervezte: őry Katalin)

A legjobb pályakezdő: JAKAB ORSOLYA (Mesél a Bécsi erdő, Székelyudvarhely) – TÁBOROSI MARGARÉTA (Tavasz, Újvidék) – ÖTVÖS ANDRÁS (A velencei kalmár, Eger)
Különdíj (más kategóriába nem sorolható): DUNASZERDAHELYI EPOPTEIA SZÍNHÁZI TÁRSULÁS ÉS MűHELY (a színházi nyelv megújítását célzó kísérleteiért) – CÁRI TIBOR (a csíkszeredai A kék madár és a temesvári Amor omnia zenéjéért) – VARGA-JÁRÓ ILONA (a kolozsvári III. Richárd maszkjaiért)