Ez a komédiája felvonultatja a megcsalás tárgykörű vaudeville-ek valamennyi tipikus helyzetkomikumát.

A Radnóti Színház ritkán mutat be zenés előadást, de olyankor nem sajnálja a produkciótól a nemsajnálnivalót. A Naftalinban megvan minden, ami egy igényesebb szórakoztató estéhez kell. Jól adjusztált alapanyag, rendezői lendületesség, színészi lelemény. Kellem, báj, valamint a munka mint befektetés, lehetőleg olyan könnyedséggel, hogy az igyekezetet magát észre se vegyük.
A mű, ez a fantáziátlan Szekrény helyett az izgalmas Naftalin címet viselő bohózat nem francia, bár minden további nélkül lehetne az. (És akkor Heltai is visszaadott volna valamit a francia drámairodalomnak, akárcsak Molnár Ferenc Turaija a Játék a kastélyban-ban.) 102 évvel ezelőtt vetette papírra Heltai Jenő, akitől jobbára csak a szép búsongót, A néma leventét ismeri a publikum. Pedig egyébként inkább vicces író volt, mint romantikus-melodramatikus. Ez a komédiája felvonultatja a megcsalás tárgykörű vaudeville-ek valamennyi tipikus helyzetkomikumát. Avval a jellemző bonyodalommal kezdve, hogy a férj vagy feleség váratlanul betoppan oda, ahol házastársa épp félrelépni készül. Ilyenkor nem árt, ha kéznél van egy méretes ruhásszekrény, amelyben el lehet bújtatni a rejtegetnivaló személyt. Bár arra soha nincs garancia, hogy aztán a szekrényből az is jön ki, aki bement.
A Radnóti Színháznak mindig is jól állt ez a korszak, a múlt század eleje. Hozzá még előnyösen felfrissítették a darab zenei vonulatát. Eredetileg Szirmai Albert szolgáltatott betétszámokat a Naftalinhoz, most ezeket lecserélték az alkotók Darvas Ferenc-szerzeményekre, többségükben Várady Szabolcs szellemes szövegeivel, olyan vidámító rímpárokkal, mint például retusál – Etus áll, vagy sírig hű – brü-hü-hű. (Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a mostani változat frivolabb az eredetinél, de könnyen lehet, hogy tévednénk. Végtére is 1908-ban Szakolczay doktor egy egész kuplét szentelt annak, hogy a szeretője testén található lencséről beszámoljon a vejének.) Nem kevésbé szellemes a dalok elővezetése: Fejes Kitty koreográfiája már csak azért is frappáns, mert a szereplők karakteréből indul ki. Egy impozáns „latin lover” (Adorjáni Bálint) muszklifitogtató mozdulataira épít például, vagy egy trotlira vett férj (Szervét Tibor) óvatos lábemelgetéseire. Ezekhez képest némiképp kihasználatlan maradt Patkány Etus művésznő (Kováts Adél) színésznős szólója.

 

Kováts Adél és Szervét Tibor / Koncz Zsuzsa felvétele

A Szabó Máté rendezte, biztos ízlésű előadás már az első perctől kezdve meglehetősen helyénvaló. Onnantól, hogy Gyabronka József hibátlan stílusismerettel és műfajazonossággal eldalolja-táncolja a maga élenjáró házmesterségét. Autentikus modorban érkeznek a többiek is: Szávai Viktória dekoratív, elegáns, bájosan csélcsap asszony, s ragyogóan adja elő hisztérikus férjelüldöző nótáját. (Fehér, áttört ruhájában fokozottan gyönyörű – a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte.) Csányi Sándor pocakban és tokában kitömve mintegy elindult a Flintstone Frédi-figura felé vezető úton. Most így első lépés gyanánt bumfordi bájjal formálja meg a férjet, beiktatva egy pazar, gyorsuló ritmusú énekszámot is, a Darvas Ferenc vezette picinyke zenekar kíséretében

A Naftalin első számú örömszínésze Szervét Tibor. Idétlen frizurával, szemüvegben, rogyasztott lábakkal játssza a koros orvost, akiben fölébredt a „tiltott mézre éhező medve”, s eközben félszeg, smucig és még tudományos is. Főiskolás korában láttam Szervétet Windsori víg nők-vizsgaelőadás Mr. Fordjaként – akkor is ilyen volt, az ember lánya meghatott szeretettel kacagott rajta. Feleségét Martin Márta adja, korrekt színészi eljárással, egy szépen megcsillantott vezérpoénnal, miszerint ő „régebben nő”, mint férje babája, a szekrényből szabaduló Patkány Etus.
A játék további résztvevői családias nyilvánosházat működtetnek hőseink légyottjának színhelyén, ilyenformán maguk sem idegenek a cselekménytől. Borbás Gabi női és színésznői átütő ereje, ahogy mindig, most is megnyerő – különösen bájos a poharas kettőse Gyabronkával -, s kellemes jelenség mellette a két eladó lány: Ilka és Milka, vagyis Petrik Andrea és Kakasy Dóra.
Khell Csörsz díszletéről a tapsnál derül ki, hogy a lakásbelsőn túl voltaképp egy nagy szekrényt is formáz, amely az utolsó pillanatban rácsukódik a szereplőkre. Végül is elmondhatjuk, hogy Heltai Jenő jól használható csontvázakat hagyott ránk a szekrényben.

Heltai Jenő: Naftalin
Zene: Darvas Ferenc. Dalszöveg: Heltai Jenő és Várady Szabolcs. Koreográfus: Fejes Kitty. Díszlet: Khell Csörsz. Jelmez: Szakács Györgyi. Dramaturg: Kovács Krisztina.
A rendező munkatársa: Őri Rózsa. Rendező: Szabó Máté.
Szereplők: Csányi Sándor, Szávai Viktória, Adorjáni Bálint, Szervét Tibor, Martin Márta, Kováts Adél, Gyabronka József, Borbás Gabi, Petrik Andrea (TEVA Ösztöndíjas), Kakasy Dóra.
Zenekar: Darvas Ferenc / Darvas Kristóf, Kovács Marianna,
Belics Zsuzsanna / Tóth Attila, Kedl László, Szűcs Zoltán.

Radnóti Színház, 2010. március 21.