A Színház folyóirat 2013. májusi számában olvasható Imre Zoltán A Csárdásfürstin londoni átalakulása 1921-ben című írása. A cikk része egy nagyobb tanulmánynak, amelyet teljes terjedelmében e-book kötetben jelentetünk meg.

Részlet a tanulmányból:
Az operett vagy „kis opera” modern műfaj, s „a polgári középosztály győzelmének hírvivőjeként” a 19. század közepén Franciaországban alakult ki Hervé és Jacques Offenbach hathatós közreműködésével. Ahogyan Carlotta Sorba összegezte a műfaj történetét, az operett „a zenés színház új posztromantikus műfajaként a szórakoztatásnak szentelte magát”. Pár éven belül hírnevét a megnyerő történetek, a humor és a közönség szórakoztatására szolgáló könnyed zenék alapozták meg. Rövidesen a műfaj kialakította saját színházi intézményeit, változatos és elkötelezett közönségét, és kifejezetten múlékony jellege ellenére még gyorsan növekvő repertoárját is. A századfordulóra három, eltérő jellegzetességekkel és szerzőkkel rendelkező típusa alakult ki: a francia, az angol és az osztrák-magyar változat.
Az operett igazi interkulturális/kultúrákon átívelő műfajként egyaránt hivatkozik elit- és tömeg-kulturális kontextusokra, valamint különböző helyi és nemzetközi hagyományokból kölcsönöz. Bár épít a vaudeville-ra, a farce-ra, a táncra, a canzone-re, a persziflázsra, az énekes gúnyolódásra, illetve más populáris szórakoztató hagyományokra, saját, jól megkülönböztethető elemekkel is rendelkezik. Egyrészt központi helyet biztosít a táncnak és a zenének, gyakran új táncstílusokat hozva divatba (valcer, mazurka, kánkán, galopp, később foxtrott vagy shimmy). Másrészt hajlamos „a paródiára, összevonva a populáris és karneváli hagyományokat”. Harmadrészt érdeklődést mutat az állandó karaktertípusokkal előadható történetek iránt, melyek eszményképeket, vágyakat, mindennapi bölcsességet ábrázolnak. Sőt látványosságra épülő előadásaiban impozáns díszletekkel, pompás jelmezekkel és hatalmas szereplőgárdával találkozhatunk, illetve egyfajta „szabadosságot mutat, különösen a női szereplő [testi és lelki] vonzereje tekintetében”. Emellett a műfaj erős hatást gyakorol a populáris kultúrára, színházon kívüli ügyekre reflektáló témáin, dalain és humorán keresztül, valamint „nagyvárosi és nemzeteken átívelő jellegénél fogva nemzetközi közönséget szólít meg”.

A teljes tanulmány letölthető INNEN, valamint megtalálható az „E-book” menüpontban.

2013. május 4.