Elektronikus tanulmánykötet: Berek Kati a Színházban

2013-10-07

„Mindent lehet, csak ne mondjon ellent az anyagnak, és ne hazudjunk, hogy nem magunkról vallunk.”

Születésnapjára elektronikus kötetben gyűjtöttük össze a Színházban megjelent, Berek Katiról szóló vagy őt említő írásokat. Isten éltesse, Berek Kati!

Nem titkoljuk, hogy most induló sorozatunkkal a Színház folyóirat immár negyvenhat éves archívumára (is) szeretnénk figyelmet terelni. De mivel, és főleg kikkel tudnánk ezt megtenni, mint az arra leginkább érdemesekkel. Elhatároztuk, hogy nagy színészeinket „e-book” kötettel fogjuk köszönteni születésnapjukon. A Nemzet Színészeivel kezdjük…

Kevés mai fiatal láthatta Berek Katit a színpadon, filmjeit is ritkán játsszák. De sokan emlékeznek Berek Katalin, Halmos Béla és Sebő Ferenc József Attila-estjére, amellyel a Huszonötödik Színház irodalmi sorozata indult el 1972-ben. Az est anyagából nagysikerű lemez is készült.
Berek Katit a lapunk 1972. júliusi számában megjelent beszélgetés egyik részletével köszöntjük:

„Előadóművészeink közül talán Berek Katalin neve fonódott össze legszorosabban József Attila költészetével. Energikus, az érzelmi fűtöttséget a racionalitás pántjai közé szorító előadásmódja hiteles tolmácsa a költő világának. Ez az est azonban különbözött az eddigiektől. A Sebő-Halmos duó nem kísérője volt Berek Katalinnak – ahogy azt színházi hetilapunk kritikájában olvashatjuk -, hanem egyenrangú társa, a műsor alkotó részese. (A zenét Sebő Ferenc szerezte.) Hármójuk produkciójából: dalból, ritmusból, gondolatból, költészetből összegyúrt lüktető kompozíció született, amely a verseket a gondolat s a zene ritmusába foglalva közvetítette a hallgatóságnak. Berek szuggesztivitásából mit se veszítve, ugyanakkor felszabadultan és oldottan vett részt a közös játékban, verset mondott, dobolt, bőgőzött, énekelt, de ezek a szerepcserék mentesek voltak minden mesterkéltségtől, minden „dobjuk meg valamivel”-féle kínmodernkedéstől. A fájdalmas játékossággal telített, csontkemény gondolati fegyelmezettséget és gyermeki szorongásokat magában foglaló József Attila-i költészet szólt ezen az estén, emberi hangszálak s hangszerek húrjai által életre keltve.”
(Vágó Péter: Játszani is engedd! – Színház, 1972. július)

Cikkrészlet-gyűjteményünkben kirajzolódik a sokoldalú színész karaktere. A teljes kötet megtalálható az „E-book” menüpontunkban, és letölthető INNEN.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.