A Színikritikusok Díja 2013/2014
„Legfontosabb célunk, hogy a színházi szakmában magas presztízzsel rendelkező elismerés átadását a színháziak és a nézők közös, fontos ünnepévé, az évadkezdés kiemelkedő eseményévé tegyük.”
A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2013/2014A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK
A legjobb előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb rendezés: HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette)
A legjobb független színházi előadás: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház, rendezte: Ellinger Edina)
A legjobb női főszereplő: SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás – FÜGE Produkció – Szkéné Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BOZÓ ANDREA (Bányavíz, Szkéné Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás – FÜGE Produkció – Szkéné Színház) és KRISZTIK CSABA (Lear király, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár és Irtás, Forte Társula t‒ Szkéné Színház)
A legjobb díszlet: A REVIZOR (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli)
A legjobb jelmez: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter)
A legjobb színházi zene: A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI
Különdíj: A GANYMED GOES TO EUROPE alkotóinak
Életműdíj: FODOR TAMÁSAhogy tavaly, úgy idén is huszonhárom kritikuskolléga voksolt a harmincnegyedik alkalommal kiosztott Színikritikusok Díjára. Komolyan vett játékunk szabályait ennyi év után is érdemes dióhéjban összefoglalni. Minden szavazónak legalább kilencven bemutatót kell látnia az évad terméséből, ez jogosítja fel a szavazólap kitöltésére. Az üres szavazólapon tizenöt kategória szerepel. Kategóriánként három-három rubrika áll rendelkezésre, az első helyre beírt alkotó neve vagy előadás címe három pontot ér, a második kettőt, a harmadik egyet. Így születik meg 2011 óta A Színikritikusok Díjára jelöltek listája: minden kategóriában az első három (szavazategyenlőség esetén több) legmagasabb pontszámot szerzett művész vagy előadás listáját július végén tesszük közzé. Ők a kritikusok szerint az elmúlt évad legjobbjai, akik közül a díjat az viheti haza, aki az adott kategóriában a legtöbb pontot gyűjtötte. Kivételes esetben – mint idén a legjobb férfi mellékszereplőknél – szavazategyenlőség alakul ki, ilyenkor megosztott díjat adunk át a néhány éve a közönség előtt is nyilvánossá tett Színikritikusdíj-átadó ünnepségen, melynek, ahogy tavaly, úgy idén is a Trafó ‒ Kortárs Művészetek Háza adott otthont.
2011-ben új kategóriát alapítottunk: „A Színházi Kritikusok Céhe évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályaszakasszal vagy pályával rendelkező hatvanöt év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.” (Részlet az életműdíj szabályzatából.) 2011-ben Törőcsik Mari, 2012-ben Senkálszky Endre, 2013-ban Zsámbéki Gábor vette át a díjat. A tagság idén Fodor Tamásnak ítélte az elismerést.
A Színikritikusok Díja az utóbbi években jelentős változásokon esett át. Legfontosabb célunk, hogy a színházi szakmában magas presztízzsel rendelkező elismerés átadását a színháziak és a nézők közös, fontos ünnepévé, az évadkezdés kiemelkedő eseményévé tegyük. Ezt szolgálja a díjátadó „kinyitása” vagy a jelöltek, a díjazottak és az életműdíjas személyének széles körben történő kommunikációja, továbbá a külvilág számára többnyire láthatatlan, a céhtagok között azonban folyamatosan zajló vita arról, hogy milyen kategóriákat kellene-lehetne még bevezetni, vagyis melyek a kortárs színházművészet azon területei, amelyeken a kiemelkedő teljesítményekre szerény eszközeinkkel felhívhatjuk a figyelmet. A nézők, a színházcsinálók és a kritikuskollégák figyelmét egyaránt.
A kéttagú szavazatszámláló bizottság idén összesen 898 voksot számolt össze. A kritikusok 73 társulat, illetve színház 148 produkciójára szavaztak a különböző kategóriákban, a szavazólapokon összesen 120 színész neve szerepelt. Közel 40 tervező, egy híján 20 komponista, kereken 30 pályakezdő kapott voksot. Ők mindannyian nyertesek, függetlenül attól, hogy idén összesen tizenhatan vihettek haza díjat a Trafóból. Ami az évad kiemelkedő teljesítményeinek eloszlását illeti, a legtöbb jelölést, összesen tizenkettőt független csapatok kapták, míg az Örkény Színház nyolc jelölést, a Vígszínház négy, a Katona József Színház három nominációt szerzett. A jelöltek között három vidéki és három határon túli magyar alkotót, illetve előadást találunk.
Ha tanulságot akarunk megfogalmazni, akkor az egyik, hogy a vidéki és a határon túli alkotók továbbra is háttérbe szorulnak szavazólapjainkon: anyagi lehetőségeink arcpirítóan korlátozottak, a lapok (színi)kritikára fordítható felületei folyamatosan csökkennek, útiköltséget egyetlen médium sem tud fizetni, s a színházak közül is csak néhány engedheti meg magának, hogy kritikusokat fuvarozzon (hogy melyik társulat tud erre áldozni, az talán a jelölésekben és a díjakban is felsejlik). Az anyagiakhoz visszatérve: idén először anonim felajánlás után lehetőség nyílt arra, hogy a céh egy fiatal kritikuskollégát egész évadon keresztül ösztöndíjjal támogasson, ami nagyban segítette Varga Anikót abban, hogy a szavazáshoz szükséges előadás-mennyiséget láthassa.
Az előző évad másik tanulsága, hogy a díj több mint három évtizedes történetében a Krétakör Színház (Siráj, Peer Gynt) után a Pintér Béla és Társulata a második független csapat, amely elnyeri a legjobb előadás díját. Ez egyben egy lehetséges válasz is a két éve éppen Schilling Árpád által újra felvetett kérdésre, miszerint van-e szükség önálló független színházi kategóriára a szavazólapon. A fogós kérdésre a most kezdődő évad során igyekszünk választ találni.
Jászay Tamás, Stuber Andrea (szavazatszámlálók)
BOGÁCSI ERZSÉBET
A legjobb új magyar dráma: ‒
A legjobb előadás: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: A REVIZOR (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: VADREGÉNY – INTO THE WOODS (Magyar Színház, rendezte: Harangi Mária)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ‒
A legjobb női főszereplő: SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – KEREKES ÉVA (Meggyeskert, Örkény István Színház) – PETRIK ANDREA (Hedda Gabler, Radnóti Miklós Színház)
A legjobb férfi főszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – FESZTBAUM BÉLA (Az álomkommandó, Vígszínház/Pesti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – JORDÁN ADÉL (Fényevők, Katona József Színház) – STEFANOVICS ANGÉLA (Titkaink, Pintér Béla és Társulata)
A legjobb férfi mellékszereplő: KERESZTES TAMÁS (Godot-ra várva; Illaberek, Katona József Színház) – VARJU KÁLMÁN (Danton halála, Vígszínház) – ZNAMENÁK ISTVÁN (Hamlet, Örkény István Színház)
A legjobb díszlet: A REVIZOR (Vígszínház, tervezte: Balázs Juli) – HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: FÉNYEVŐK/HEDDA GABLER (Katona József Színház/Radnóti Színház, tervezte: Szakács Györgyi) – ANATOL ÉS A NŐK (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Remete Kriszta) – AHOL A FARKAS IS JÓ (Katona József Színház/Kamra, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, Kákonyi Árpád) – LUMPÁCIUSZ VAGABUNDUSZ (Vígszínház, Bella Máté, Furák Péter)
A legígéretesebb pályakezdő: MÓROCZ ADRIENN (Chicago, Centrál Színház)
Különdíj: Ascher Tamás – rektori működéséért a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
Makulátlant találni mindig nehezebb, mint egyszerűen jót vagy akár a – többihez képest – „legjobbat”. Kimondva-kimondatlan mégis a feddhetetlent szeretném fellelni, amikor a díjakra legérdemesebbek jelölésével küszködünk. Alighanem sikertelenül. Jómagam évadról évadra hadilábon állok a „legjobb magyar dráma” kategóriájával, hiszen ebből a műfajból egyre szűkösebb a merítés, miközben az „egyszer használatos”, kötetben már nem maradandó szövegkönyvek mindinkább elszaporodtak. S a „legjobb előadások” sem feltétlenül tökéletesek. A Fényevőket a „katonás” társulati minőség sorolja a mezőny élére. Míg A revizort inkább a rendezői kvalitás emeli ki. A Vadregény – Into the Woods erénye, hogy zenei vállalkozása és kivitelezése meghaladta azt a szintet, amelyre a hazai musicaljátszás túlnyomórészt képes. A Titkaink pedig azért méltó dobogós helyre, mert kiforrott egységét mutatja a – bemutatóról bemutatóra is – építkező gondolatnak és a kiérlelt játékmódnak. A díszlettervezők akkor esélyesek a „legjobbak” nevére, amikor olyan színképet gondolnak el, amelyik nélkül nem működne, legalábbis szögesen másmilyenné lenne az előadás (A revizor, Hamlet, Hosszú út az éjszakába). A jelmeztervezők is meghatározhatják egy színjáték világát, ki napjaink ízléséhez simuló hajdani korstílussal, ki pedig nyomatékosabb karakterjellemzéssel (Fényevők, Hedda Gabler, Anatol és a nők, Ahol a farkas is jó). Több komponistateljesítmény kívánkozna az élbolyba, ha nem terjedne az a „prózai” rendezői elvárás, hogy a könnyebben felkelthető tematikus asszociációk kedvéért ismert dallamokat kölcsönözzenek, jóllehet az „idézetekkel” spékelt hangzó anyag legalább annyi invenciót követel egy zenei dramaturgiai rendszer felállításához, mint amikor minden eleme saját kútfőből eredeztethető. A szabadabb zeneszerzői lehetőséget a Stuart Máriában kamatoztathatta Kákonyi Árpád, a játékhoz pontosan, szinte intellektuálisan idomulva, s azt is példázva, hogy a színpadi zene manapság – eredeti vagy átvett – melódiák nélkül is megél. Másféle feladat egy zenés vígjáték teljes hangszeres és vokális anyagának megkomponálása – még akkor sem csekélység, ha furcsamód a színlap legaljára sorolták a Lumpáciusz Vagabundusz zeneszerzőit, Bella Mátét és Furák Pétert, akik különösen a csavargók nyomában, a kocsma-miliőben jeleskedtek, tértek el a műfaji kliséktől. Minden évadban a színészi alakítások azok, amelyek között talán a legkönnyebb „hibapont” nélkülieket felderíteni. Jó lelkiismerettel állíthatom, hogy a jelöltjeim emlékezetes, többen nagy formátumú szerepléssel tűntek ki. Voltak, akik a néző örömét az együttes játékuk kimagasló minőségével is tetézték, mint László Zsolt és Kováts Adél, partnerek a Platonov színpadán. Idei listámon a mellékszereplőket is mind főszereplőként jegyzem, azonos értékrendben.
BÓTA GÁBOR
NépszavaA legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ – BRESTYÁNSZKI BOROS ROZÁLIA: VÖRÖS
A legjobb előadás: HAMLET (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete) – AZ ÁRNYÉK NÉLKÜLI ASSZONY (Magyar Állami Operaház, rendezte: Szikora János)
A legjobb rendezés: ANYÁM TYÚKJA (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál)
FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – ILLABEREK (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A REVIZOR (Vígszínház, rendezte: Bodó Viktor) – VADREGÉNY ‒ INTO THE WOODS (Pesti Magyar Színház, rendezte: Harangi Mária)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – ILJA PRÓFÉTA (Újvidéki Tanyaszínház, rendezte: Nagypál Gábor) – A FÉRFIAK SZEXUÁLIS VILÁGA (FÜGE ‒ Dumaszínház, rendezte: Bánki Gergely ‒ Janklovics Péter ‒ Vinnai András)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház, rendezte: Ellinger Edina) – DOKTOR PROKTOR ÉS A HOLDKAMÉLEONOK (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) – AZ ELÁSOTT KINCS (Szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Kovács Géza)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Akit az istenek szeretnek, Orlai Produkciós Iroda ‒ Spinoza) – MARGITAI ÁGI (Előttem az élet, Rózsavölgyi Szalon) – BOTOS ÉVA (Edith és Marlene, Centrál Színház)
A legjobb férfi főszereplő: MÁTRAY LÁSZLÓ (Hamlet, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor; Az álomkommandó, Vígszínház, Pesti Színház) – KOVÁCS KRISZTIÁN (A kutya különös esete, Centrál Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BÉKÉS ITALA (Meggyeskert, Örkény István Színház) – FALUSI MARIANN (Chicago, Centrál Színház) – CSOMÓS MARI (Előttem az élet, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (Godot-ra várva, Katona József Színház) –GAZSÓ GYÖRGY (A csillagos ég, Radnóti Miklós Színház) – RAJHONA ÁDÁM (Előttem az élet, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb díszlet: VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Dragoş Buhagiar) – MESTERKURZUS (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Bukta Imre) – ILJA PRÓFÉTA (Újvidéki Tanyaszínház, tervezte: Boros Viktória)
A legjobb jelmez: VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Dragoş Buhagiar) – DANTON HALÁLA (Vígszínház, tervezte: Nagy Fruzsina) – VADREGÉNY ‒ INTO THE WOODS (Pesti Magyar Színház, tervezte: Howard Lloyd)
A legjobb színházi zene: AZ EMBER KOMÉDIÁJA (Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Bakos Árpád) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton) – BŰNÖS TERMÉSZET (Színház- és Filmművészeti Egyetem, Kertész Endre)
A legígéretesebb pályakezdő: HEGYMEGI MÁTÉ (Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bűnös természet) – BÁN BÁLINT (Színház- és Filmművészeti Egyetem, Tajtékos napok) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Pesti Színház, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Vízkereszt, vagy amit akartok)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházért – ZIMÁNYI ZSÓFIÁnak a Rózsavölgyi Szalonért – KOCH ANDREÁnak, MAGÁCS LÁSZLÓnak az Átrium Film-Színházért
CSÁKI JUDIT
Revizor, Népszabadság
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – MOHÁCSI JÁNOS‒MOHÁCSI ISTVÁN: A KÉPZELT BETEG – RÉCZEI TAMÁS: SZERELEM
A legjobb előadás: HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László) – A REVIZOR (Vígszínház, rendezte: Bodó Viktor) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb rendezés: A TANÍTÓNŐ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – RÓMAI VAKÁCIÓ (Orlai Produkció, rendezte: Pelsőczy Réka)
A legjobb független színházi előadás: I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – MIELŐTT AZ ÉJ LESZÁLL! (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: TÍZ EMELET BOLDOGSÁG (Budapest Bábszínház, rendezte: Kovács Petra Eszter) – CSODA ÉS KÓSZA (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb női főszereplő: TROKÁN NÓRA (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét) – KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – LOVAS ROZI (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház)
A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (A végítélet napja, Katona József Színház) – POGÁNY JUDIT (Stuart Mária, Örkény István Színház) – STEFANOVICS ANGÉLA (Titkaink, Pintér Béla és Társulata)
A legjobb férfi mellékszereplő: GÁLFFI LÁSZLÓ (Hamlet, Örkény István Színház) – POROGI ÁDÁM (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét) – GYABRONKA JÓZSEF (A képzelt beteg, Örkény István Színház)
A legjobb díszlet: A REVIZOR (Vígszínház, tervezte: Balázs Juli) – HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Benedek Mari) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, tervezte: Remete Krisztina) – AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: VÁLASSZUNK PÁRT!/STUART MÁRIA (HOPPart/Örkény István Színház, Kákonyi Árpád) – A REVIZOR (Vígszínház, Klaus von Heydenaber) – A FÉNYEVŐK/A CSILLAGOS ÉG (Katona József Színház/Radnóti Miklós Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI (Miskolci Nemzeti Színház: A tanítónő;Sirály) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Vígszínház: Vízkereszt vagy amit akartok) – NAGY NORBERT (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház: Irtás)
Különdíj: k2 SZÍNHÁZ a Brecht-előadásért és az eddigi munkáért – ZIMÁNYI ZSÓFIA, a Nádas-előadásért és a Spiró-előadásért – KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ a KP beszélgetéssorozatért
CSIZNER ILDIKÓ
Criticai Lapok
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – BRESTYÁNSZKI BOROS ROZÁLIA: VÖRÖS – FORGÁCH ANDRÁS: SZORUL A HUROK
A legjobb előadás: PLATONOV (Radnóti Miklós Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László) – FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, rendezte: Gáspár Ildikó) – HAMLET (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László) – LEAR KIRÁLY (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendezte: Bagó Bertalan)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – A CSILLAGOS ÉG, AVAGY A NEMZETKÖZI SIKERRE VALÓ TEKINTET (Radnóti Miklós Színház, rendezte: Mohácsi János) – ÁTRIUMKLORID (Átrium Film-Színház, rendezte: Néder Panni)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – I. ERZSÉBET (VÁDLI Társulás ‒ FÜGE Produkció, rendezte: Szikszai Rémusz) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ÜVEGFAL MÖGÖTT (Katona József Színház, rendezte: Kovács D. Dániel) – MINDENTLÁTÓ KIRÁLYLÁNY (Vaskakas Bábszínház és Jászai Mari Színház, Tatabánya, rendezte: Kolozsi Angéla) – TRISZTÁN ÉS IZOLDA (Budapest Bábszínház, Csizmadia Tibor)
A legjobb női főszereplő: SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – HÁMORI GABRIELLA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház)
A legjobb férfi főszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház)
A legjobb női mellékszereplő: UDVAROS DOROTTYA (Ahogy tetszik, Nemzeti Színház) – SPIEGL ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – GYÖNGYÖSSY KATALIN (A salemi boszorkányok, Győri Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: GÁLFFI LÁSZLÓ (Hamlet, Örkény István Színház) – KRISZTIK CSABA (Irtás, Forte Társulat ‒ Szkéné Színház) – KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet, VÁDLI Társulás ‒ FÜGE Produkció)
A legjobb díszlet: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – AHOGY TETSZIK (Nemzeti Színház, tervezte: Helmut Stürmer) – HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente)
A legjobb jelmez: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – DANTON HALÁLA (Vígszínház, tervezte: Nagy Fruzsina) – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (Győri Nemzeti Színház, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb színházi zene: URBI ET ORBI (HOPPart Társulat, Kovács Márton) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, Kákonyi Árpád) – I. ERZSÉBET (VÁDLI Társulás ‒ FÜGE Produkció, Monori András)
A legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI (Miskolci Nemzeti Színház, A tanítónő) – ANDRUSKO MARCELLA (Radnóti Színház, Platonov) – SZILÁGYI CSENGE (Centrál Színház, Chicago)
Különdíj: Az ANYÁM TYÚKJA I. alkotói a lélektől lélekig közvetített versszínházért – A GANYMEDES-program a művészeti ágak különleges hangulatú összekapcsolásáért – ZIMÁNYI ZSÓFIA a Rózsavölgyi Szalon igényes színházi produkcióiért
186 előadást láttam az elmúlt színházi évadban. 114 budapesti, 49 vidéki és 23 határon túli produkcióból válogattam ki a számomra legtöbbet adó előadásokat, alkotókat. Vállaltan szubjektíven, szigorúan a színházi értékrendem alapján. Így fordulhat elő, hogy voksaim jelentős részét az Örkény és a Radnóti előadásaira adtam, mert véleményem szerint mindkét színház kiemelkedően jó évadot tudhat maga mögött. És erős szezonja volt a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak is. Sajnálom, hogy nem kerülhetett az általam nomináltak közé a Bodó Viktor rendezte A revizor, Bagó Bertalan győri A salemi boszorkányok-rendezése, a Rusznyák Gábor jegyezte miskolci A tanítónő, a kolozsváriak Csipke-előadása, amit Mezei Kinga állított színpadra, a Tünet Együttes Közhely, élet-disco előadása Ardai Petra rendezésében vagy a Katona produkciói közül A végítélet napja (rendező: Bagossy László), az Illaberek (rendező: Máté Gábor) vagy a Pillangó, amit Horváth Csaba vitt színre Székesfehérváron.
Feltétlenül ki kell emelnem Keresztes Tamás teljesítményét, aki mind Thomas Hudetz állomásfőnökként, mind Mozartként kimagaslót nyújtott. És ott volt mellette Kulka János Salierije, de Pozzójáról se feledkezzünk meg. Erőt próbáló feladatot teljesített Csőre Gábor Toldiként, és ragyogó volt Köles Ferenc Chandebise/Poche kettős szerepében. Tetszett Hüse Csaba György királya A király beszédében, és elegánsan ironikus volt Fodor Tamás I. Erzsébet bőrébe bújva. És ott volt Csuja Imre Poloniusa és szózatos versmondása az Anyám tyúkjában. Nem hagyhatom ki a sorból Mátray László sepsiszentgyörgyi Hamletjét vagy Pálffy Tibor Claudiusát sem. A kolozsváriak Viktor, avagy a gyermekuralom előadásában Dimény Áron és Bogdán Zsolt alakítása lehetett volna dobogós.
Margitai Ági és Csomós Mari életigenlő kettőse az Előttem az életben szintén az évad nagy alakításai közé sorolható. Csakúgy, mint Takács Kati és Bánfalvi Eszter két titokzatos nőalakja a Szorul a hurokban. Jó formát futott Jordán Adél a Katonában, de mintha a Chicago Velma Kellyjét is rá szabták volna. Tompos Kátyával kiváló párost alkottak. Mórocz Adrienn hasonlóan jó Roxie Hart volt Schell Judittal párban. Stefanovics Angéla, Szamosi Zsófia és Csákányi Eszter a Titkaink kiválóságai. Lovas Rozira is oda kellett figyelni A tanítónőben, az Amadeusban, csakúgy, mint Törőcsik Franciska Zsuzsikájára a Pillangóban. És feltétlenül meg kell említeni a szabadkai G. Erdélyi Herminát a Vörösben, Krizsán Szilviát az újvidéki A patkányokban, Benedek Ágnest a sepsiszentgyörgyi Hamletben és a Macska a forró bádogtetőn-ben.
Sok jó történt ebben az évadban. Hujjogtam, dobogtam, vörösre tapsoltam a tenyerem. Felejthetetlen pillanatokkal gazdagodtam.
Sok rossz történt ebben az évadban. De ezekről nem itt és most kell beszélnem…
DÖMÖTÖR ADRIENNE
A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: SZERETIK A BANÁNT, ELVTÁRSAK?
A legjobb előadás: AZ ÁLOMKOMMANDÓ (Vígszínház, rendezte: Szász János) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb rendezés: A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – ÍPHIGENEIA TAURISZBAN (Magyar Állami Operaház, rendezte: Alföldi Róbert) – ALKÉSZTISZ (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Sorin Militaru)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – RÓMAI VAKÁCIÓ (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Pelsőczy Réka) – LUMPÁCIUSZ VAGABUNDUSZ (Vígszínház, rendezte: Eszenyi Enikő)
A legjobb független színházi előadás: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház ‒ rendezte: Szikszai Rémusz) – NEMZETI VEGYESBOLT (KoMa Társulat, rendezte: Dömötör Tamás)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: CSODA ÉS KÓSZA (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál) – TRISZTÁN ÉS IZOLDA (Budapest Bábszínház, rendezte: Csizmadia Tibor) – NINCSENAPÁM, SEANYÁM (Stúdió „K”, rendezte: Vidovszky György)
A legjobb női főszereplő: KEREKES ÉVA (Meggyeskert, Örkény István Színház) – SZANDTNER ANNA (Yvonne, burgundi hercegnő, Ódry Színpad) – SÖPTEI ANDREA (Elsötétítés, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb férfi főszereplő: FESZTBAUM BÉLA (Az álomkommandó, Vígszínház) – FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TOMPOS KÁTYA (István, a király, Zikkurat Színpadi Ügynökség) – TORNYI ILDIKÓ (Az álomkommandó, Vígszínház) – ELOR EMINA (A patkányok, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KRISZTIK CSABA (Irtás; Lear király, Forte Társulat ‒ Szkéné Színház/Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) – KÖLES FERENC (Bányavakság, Csiky Gergely Színház, Kaposvár ‒ Pécsi Nemzeti Színház) – JORDÁN TAMÁS (Platonov, Radnóti Miklós Színház)
A legjobb díszlet: JOHANNA A MÁGLYÁN (Nemzeti Színház, tervezte: Olekszandr Bilozub) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli) – WOYZECK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Béres Attila, Sáfárik Tamás)
A legjobb jelmez: I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház, tervezte: Kiss Julcsi) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, tervezte: Benedek Mari) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: BORBÉLY ALEXANDRA – NAGY DÁNIEL VIKTOR – LOVAS ROZI
Különdíj: SEBESTYÉN ABA (Szeretik a banánt, elvtársak? ─ a monodráma előadása és a bemutató létrejöttében játszott szerepe)
FRAUENHOFFER GYÖRGY
www.fidelio.hu
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – MOHÁCSI ISTVÁN‒MOHÁCSI JÁNOS: A CSILLAGOS ÉG – ILLABEREK
A legjobb előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – I. ERZSÉBET (VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE, rendezte: Szikszai Rémusz) – HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb rendezés: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – DEMENCIA (Proton Színház, rendezte: Mundruczó Kornél) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ÍPHIGENEIA TAURISZBAN (Magyar Állami Operaház, rendezte: Alföldi Róbert) – CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (KULTÚRBRIGÁD ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: I. ERZSÉBET (VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE produkció, rendezte: Szikszai Rémusz) – DEMENCIA (Proton Színház, rendezte: Mundruczó Kornél) – LENZ (Trojka Színházi Társulás, rendezte: Soós Attila)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: EGYMILLIÓ (Káva Kulturális Egyesület)
A legjobb női főszereplő: SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – PETRIK ANDREA (Hedda Gabler, Radnóti Miklós Színház) – KEREKES ÉVA (Meggyeskert, Örkény István Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE produkció) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – FESZTBAUM BÉLA (Az álomkommandó, Vígszínház)
A legjobb női mellékszereplő: SZANDTNER ANNA (A képzelt beteg, Örkény István Színház) – VARGA MÁRIA (Pillangó, Vörösmarty Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: ZNAMENÁK ISTVÁN (A képzelt beteg, Örkény István Színház) – KERESZTES TAMÁS (Godot-ra várva, Katona József Színház) – NAGYPÁL GÁBOR (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE produkció)
A legjobb díszlet: AZ ÁRNYÉK NÉLKÜLI ASSZONY (Magyar Állami Operaház, tervezte: Horesnyi Balázs) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente)
A legjobb jelmez: AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (KULTÚRBRIGÁD ‒ Átrium Fim-Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: A CSILLAGOS ÉG (Radnóti Miklós Színház, Kovács Márton) – A VÖRÖS TEHÉN (Fischer Iván)
A legígéretesebb pályakezdő: SOÓS ATTILA (Lenz) – FEHÉR LÁSZLÓ (Meggyeskert) – TÖRŐCSIK FRANCISKA (Pillangó)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIA ‒ KÁVA KULTURÁLIS EGYESÜLET ‒ PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA
KÁLLAI KATALIN
A legjobb új magyar dráma: MOHÁCSI ISTVÁN‒MOHÁCSI JÁNOS: A KÉPZELT BETEG (Molière úr után, helyett és neki is)
A legjobb előadás: A REVIZOR (Vígszínház, rendezte: Bodó Viktor) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb rendezés: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – HAMLET (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CUDAR VILÁG (MÁGNÁS MISKA) (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Czukor Balázs) – A MOSOLY ORSZÁGA (Budapesti Operettszínház, rendezte: Kerényi Miklós Gábor) – RÓMAI VAKÁCIÓ (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Pelsőczy Réka)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ‒
A legjobb női főszereplő: JÁRÓ ZSUZSA (A revizor, Vígszínház) – KEREKES ÉVA (Meggyeskert, Örkény István Színház) – PÁLMAI ANNA (Fényevők, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház) – KERESZTES TAMÁS (A végítélet napja, Katona József Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (A Kék Angyal, avagy Egy zsarnok vége, Örkény Színház)
A legjobb női mellékszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Titkaink, Pintér Béla és Társulata) – SZANDTNER ANNA (Meggyeskert, Örkény István Színház) – VLAHOVICS EDIT (Cudar világ, Mágnás Miska, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb férfi mellékszereplő: POROGI ÁDÁM (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét) – HEVÉR GÁBOR (Danton halála, Vígszínház) – HIRTLING ISTVÁN (Elsötétítés, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb díszlet: A REVIZOR (Vígszínház, Balázs Juli) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – A VÉGÍTÉLET NAPJA (Katona József Színház, tervezte: Bagossy Levente)
A legjobb jelmez: TÉLI UTAZÁS (Vígszínház, tervezte: Benedek Mari) – GODOT-RA VÁRVA (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi) – LEAR KIRÁLY (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb színházi zene: A REVIZOR (Vígszínház, Klaus Von Heydenaber) – FÉNYEVŐK (Katona József Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Pesti Színház,) – BACH KATA (Vígszínház, Téli utazás)
Különdíj: VÁRI ÉVA a Rose című előadásért – ORLAI PRODUKCIÓS IRODA
KOLTAI TAMÁS
Színház;, Élet és Irodalom
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK
A legjobb előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb rendezés: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, rendezte: Gáspár Ildikó)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – IGENIS, MINISZTERELNÖK ÚR (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Znamenák István)
A legjobb független színházi előadás: I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE – Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház,rendezte: Ellinger Edina)
A legjobb női főszereplő: SZIRTES ÁGI (Szép napok, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: CSŐRE GÁBOR (Toldi, Pesti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BÉKÉS ITALA (Meggyeskert, Örkény István Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: DERZSI JÁNOS (Mesterkurzus, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
A legjobb díszlet: STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili – Kálmán Eszter)
A legjobb jelmez: A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legjobb színházi zene: A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, Klaus von Heydenaber)
A legígéretesebb pályakezdő: PÁMER CSILLA (Szabadkai Népszínház, Tapasztalt asszony)
Különdíj: ‒
KOVÁCS BÁLINT
Magyar Narancs;, egyfelvonas.postr.hu (Origo színház)A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ – SZABÓ BORBÁLA: NINCSENAPÁM, SEANYÁM
A legjobb előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb rendezés: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – MEGGYESKERT (Örkény István Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – WOYZECK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A KUTYA KÜLÖNÖS ESETE AZ ÉJSZAKÁBAN (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – AMADEUS (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Szikszai Rémusz) – JAM (Hups Crew)
A legjobb független színházi előadás: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (SZFE ‒ TÁP Színház, rendezte: Fehér Balázs Benő) – BÁNYAVÍZ (Szkéné Színház, rendezte: Csizmadia Tibor) – MIELŐTT AZ ÉJ LESZÁLL! (k2 Színház, rendezte: Fábián Péter ‒ Benkó Bence)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: AZ EMLÉKEZÉS DRÁMÁI (KÁRPÓTLÁS, SZOBOR, ÜRES LAP, JELENTÉS) (Káva Kulturális műhely, rendezte: Romankovics Edit, Perényi Balázs, Sereglei András) – HAMUPIPŐKE (Ciróka Bábszínház, rendezte: Vidovszky György) – NINCSENAPÁM, SEANYÁM (Stúdió „K”, rendezte: Vidovszky György)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (Titkaink/Jövedelmező állás, Pintér Béla és Társulata/ Csiky Gergely Színház, Kaposvár) – KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – OSTORHÁZI BERNADETT (Irtás, Forte Társulat ‒ Szkéné Színház)
A legjobb férfi főszereplő: HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – KOVÁCS KRISZTIÁN (A kutya különös esete az éjszakában, Centrál Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BOZÓ ANDREA (Bányavíz, Szkéné Színház) – TŐKÉS NIKOLETT (Május!; T / közérzet-játék, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház/FÜGE) – SZILÁGYI CSENGE (A kutya különös esete az éjszakában, Centrál Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: DÉVAI ZOLTÁN (Leenane szépe, Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár) – KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet; Bányavíz, VÁDLI Társulás ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – FÁNDLY CSABA (Bölcs Náthán, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
A legjobb díszlet: HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, tervezte: Tamás Gábor) – (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, tervezte: Antal Csaba)
A legjobb jelmez: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, tervezte: Benedek Mari) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, tervezte: Benedek Mari) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter)
A legjobb színházi zene: URBI ET ORBI (HOPPart Társulat, Kovács Márton) – HAMUPIPŐKE (Ciróka Bábszínház, Monori András) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, Ökrös Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: SPIEGL ANNA (Állampolgári ismeretek, Zsámbéki Színházi Bázis / Jam (HUPS Crew) / Stuart Mária, Örkény Színház) – FEHÉR BALÁZS BENŐ (Bűn és bűnhődés) – SZILÁGYI CSENGE (Centrál Színház)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház létrehozásáért és működtetéséért – DR. BORSÓS BEÁTÁnak és DOBÁK LÍVIÁnak a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház megújításáért – A k2 SZÍNHÁZ megalapításáért a reménytelen körülmények között is
Miközben évről évre egyre aggasztóbb a politika befolyás- és nyomásgyakorlása a színházra – az eddigi jó szokások mellé most már felsorakoztak a nevetségesen rövid időre kiírt látszatpályázatok is, a magyarországi politikai szándék pedig egyre látványosabban valósul meg a határokon túl is –, a szakma reakciója mit sem változik: magam sem tudom, miféle összefogás, kiállás, tiltakozáshullám segíthetne a helyzeten, de a jelenlegi csendnél és a legelkeserítőbb fejlemények beletörődéssel és legfeljebb közleményekkel való fogadásánál azért alighanem akadnak hatékonyabb, drasztikusabb módszerek. Ilyen körülmények között talán még többet ér minden minőségelven alapuló kezdeményezés – mint a miskolci, dunaújvárosi színház fejlődése, a Jurányi és az Átrium kitartó és gyümölcsöző működése, a Szkéné most már megszokottan magas színvonala –, és minden ellenszélben el nem hajló független társulat továbbműködése. De talán több olyan – megengedem, kényelmetlenül radikális – akcióra lenne szükség, mint Gulyás Márton és a Krétakör megmozdulásai.
De a „szerencsésebb” színházak egyelőre működnek, és még mindig több bennük az emlékezetes előadás, alakítás vagy művészi teljesítmény, mint amennyi elférne egy ehhez hasonló szavazólapon. A pályakezdők lendülete például jólesően elsöprő: a 2013-ban végzett bábszínész osztályból két kiváló társulat is alakult. Eke Angéla és Márkus Sándor a bábos és a bábatlan színház közös és szélső határait keresgéli invenciózusan a Nylon Grouppal; Szolár Tibor, Czupi Dániel, Spiegl Anna, Hoffer Károly és Fehér Dániel, azaz a HUPS! Crew pedig képes velünk elhitetni, hogy tagjai már most mindent tudnak a bábozásról, amit csak lehet. Porogi Ádám csak orrhosszal maradt le a legígéretesebb pályakezdők fenti listájáról. Nagy volt a verseny a többi kategóriában is – komoly lenne a baj, ha nem így volna. Mindenképp meg kell említeni a korosztálya legjobbjai közé sorolandó Trokán Nóra alakításait Zsótér Sándor Meggyeskertjében és Hosszú út az éjszakában-jában; Börcsök Enikő mesterien értelmező Jelinek-interpretációját szintén Zsótér Téli utazásában (és Zsótér kiemelkedő színészvezetői képességét), az újra magyar színpadon látható Hámori Gabriella sokrétegű Stuart Máriáját és Losonczi Kata megrendítően jó Kancáját Vidovszky György Közellenségében. A férfiak között kiemelkedik még az I. Erzsébet teljes színészgárdája, László Zsolt Platonovja, Keresztes Tamás egészen egyedi Mozartja, Znamenák István Claudiusa és Kocsis Pál miskolci Trigorinja. Az ifjúsági mezőnyben a KÁVA egész éves remeklése mellett kiváló kezdeményezés volt a nyíregyházi Tűzoltó leszel s katona!, és a már említett HUPS! Crew Jamje. A Maladype Macbeth/Anatómiájának pedig nem fért fel a listára a zenéje, és nem férhetett fel, mert nincs ilyen kategória: katartikus záró képe sem.
KOVÁCS DEZSŐ
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK
A legjobb előadás: A REVIZOR (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – HAMLET (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) – FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete) – ALKÉSZTISZ (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Sorin Militaru) – CSIPKE (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Mezei Kinga)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendezte: Horváth Csaba) – CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – ILJA PRÓFÉTA (Vajdasági Tanyaszínház, rendezte Nagypál Gábor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ‒
A legjobb női főszereplő: JORDÁN ADÉL (Chicago, Centrál Színház) – KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – KEREKES ÉVA (Meggyeskert, Örkény István Színház)
A legjobb férfi főszereplő: HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Hamlet, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás – FÜGE ‒ Szkéné Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BOZÓ ANDREA (Bányavíz, Szkéné Színház) – LŐRINCZ ÁGNES (Alkésztisz, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – KRIZSÁN SZILVIA (A patkányok, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: HEVÉR GÁBOR (Danton halála, Vígszínház) – VÁTA LORÁND (Csipke, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – SOLTÉSZ MICHAL (Portugál, Thália Színház, Kassa)
A legjobb díszlet: VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Dragoş Buhagiar) – A REVIZOR (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli) – AHOGY TETSZIK (Nemzeti Színház, tervezte: Helmut Stürmer)
A legjobb jelmez: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Benedek Mari) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, tervezte: Benedek Mari) – LUMPÁCIUSZ VAGABUNDUSZ (Vígszínház, tervezte: Bokanyi Nóra, Demeter Lilla, Gspann Zsuzsa, Gyebnár Hajnalka, Hegedűs Dóra, Marton Richárd, Pusztai Judit, Szabó Zsuzsanna)
A legjobb színházi zene: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Dresch Mihály, Lukács Miklós, Balogh Kálmán) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: GONDA KATA (A revizor, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság)
Különdíj: SEBESTYÉN ABÁnak, a Szeretik a banánt, elvtársak? előadásáért – RADNAI ANNAMÁRIÁnak, a Fényevők fordításáért és dramaturgiai munkájáért
MIKLÓS MELÁNIA
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – SZÉKELY CSABA: SZERETIK A BANÁNT, ELVTÁRSAK? – BRESTYÁNSZKI BOROS ROZÁLIA: VÖRÖS
A legjobb előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, Gáspár Ildikó) – VÖRÖS (Katona József Színház – Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb rendezés: HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László) – AZ ÁLOMKOMMANDÓ (Vígszínház, rendezte: Szász János) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád – Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – AMADEUS (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Szikszai Rémusz) – RÓMAI VAKÁCIÓ (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Pelsőczy Réka)
A legjobb független színházi előadás: I. ERZSÉBET (VÁDLI Társulás ‒ FÜGE Produkció ‒ Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – A PÁRNAEMBER (Szputnyik Hajózási Társaság ‒ 011 Alkotócsoport ‒ FÜGE, rendezte: Radnai Márk)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ‒
A legjobb női főszereplő: HÁMORI GABRIELLA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – TROKÁN NÓRA (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét)
A legjobb férfi főszereplő: FESZTBAUM BÉLA (Az álomkommandó, Vígszínház) – STOHL ANDRÁS (Az Őrült Nők Ketrece, Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház) – FRIEDENTHAL ZOLTÁN (Titkaink, Pintér Béla és Társulata)
A legjobb női mellékszereplő: LOVAS ROZI (Amadeus, Orlai Produkciós Iroda) – SZANDTNER ANNA (Válasszunk párt!, HOPPart Társulat ‒ Neuköllner Oper) – PETRIK ANDREA (Anatol és a nők, Radnóti Miklós Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet, VÁDLI Társulat ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – POROGI ÁDÁM (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét) – FICZA ISTVÁN (Stuart Mária, Örkény István Színház)
A legjobb díszlet: A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, tervezte: Fodor Viola) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – IRTÁS (Forte ‒ Szkéné Színház, tervezte: Antal Csaba)
A legjobb jelmez: AMADEUS (Orlai Produkciós Iroda, tervezte: Kiss Julcsi) – AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, tervezte: Tihanyi Ildikó) – HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Dresch Mihály, Lukács Miklós, Balogh Kálmán) – AMADEUS (Orlai Produkciós Iroda, Wagner, Puskás Péter zenei vezető) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI (A tanítónő/Amadeus, Miskolci Nemzeti Színház/Orlai Produkciós Iroda) – NAGY DÁNIEL VIKTOR (Tajtékos napok/Római vakáció, SZFE/Orlai Produkciós Iroda) – TÁBOROSI MARGARÉTA (Az ember komédiája, Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház)
Különdíj: A GNYMED GOES EUROPE nemzetközi projekt megvalósításáért a magyar alkotóknak és a Szépművészeti Múzeumnak – A Városi Ferenc összművészeti és közösségi projekt megvalósításáért a TRAFÓnak és SCHERMANN MÁRTA rendezőnek
NÁNAY ISTVÁN
A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ – PINTÉR BÉLA: TITKAINK – MÁTÉ ANGI‒ GÓLI KORNÉLIA‒ MEZEI KINGA: CSIPKE
A legjobb előadás: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – VÖRÖS (Katona József Színház ‒ Szabadkai Népszínház Magyar Tagozata, rendezte: Máté Gábor) – A TANÍTÓNŐ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)
A legjobb rendezés: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – CSIPKE (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Mezei Kinga) – HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – 39 LÉPCSŐFOK (Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Horgas Ádám) – AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE (Kultúrbrigád ‒ Átrium Film-Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – WILHELM-DALOK (Jel Színház, rendezte: Nagy József) – I. ERZSÉBET (VÁDLI Színházi Társulás ‒ FÜGE Produkció ‒ Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: TÍZ EMELET BOLDOGSÁG (Szombathelyi Mesebolt Bábszínház ‒ Budapest Bábszínház, rendezte: Kovács Petra Eszter) – BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház, rendezte: Ellinger Edina) – CSÖNGŐ (Kolibri Színház, rendezte: Kiss Márton)
A legjobb női főszereplő: UDVAROS DOROTTYA (A szív hídjai, Orlai Produkciós Iroda) – CSOMA JUDIT (Leenane szépe, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház) – LOVAS ROZI (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (Amadeus, Orlai Produkciós Iroda) – KOVÁCS KRISZTIÁN (A kutya különös esete az éjszakában, Centrál Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (Danton halála, Vígszínház)
A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Fényevők, Katona József Színház) – SZIRTES ÁGI (Vörös, Szabadkai Népszínház Magyar Tagozata ‒ Katona József Színház) – CSOMÓS MARI (Hedda Gabler, Radnóti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KÖLES FERENC (39 lépcsőfok, Pécsi Nemzeti Színház) – ÖTVÖS ANDRÁS (Fényevők, Katona József Színház) – DEBRECZENY CSABA (A képzelt beteg, Örkény Színház)
A legjobb díszlet: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, tervezte: Khell Zsolt) – CSIPKE Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Mezei Kinga) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, Antal Csaba)
A legjobb jelmez: A FÖSVÉNY (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Kárpáti Enikő) – 39 LÉPCSŐFOK (Pécsi Nemzeti Színház, tervezte: Bujdosó Nóra) – ANATOL ÉS A NŐK (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Remete Kriszta)
A legjobb színházi zene: LIT ÉS MIX KÖNYVE (Kelebiai Nyári Mozi Színházi Közösség, Lajkó Félix) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, Ökrös Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: HOFFER KÁROLY (Budapest Bábszínház) – NAGY NORBERT (Forte Társulat) – LÁBODI ÁDÁM (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár/ HOPPart Társulat)
Különdíj: Az ÖRKÉNY SZÍNHÁZnak két különleges vállalkozásáért, az Anyám tyúkjáért meg a Csoda és Kószáért – SEBESTYÉN ABÁnak a Székely Csaba-szövegek – kiemelten a Szeretik a banánt, elvtársak? – színpadi megvalósításáért – KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Inkubátor Ház létrehozásáért és működtetéséért
Idén is hol a bőség zavarával küszködtem, hol kínkeservesen tudtam csak összekaparni egy-egy kategória szavazatait. Leginkább az új magyar drámáknál, illetve a díszlet-jelmez kategóriáknál voltam bajban. Az új és eredeti szövegek hiánya lassan állandósulni látszik, az előadások látványvilágának elszegényedése pedig feltehetően főleg anyagi okokra vezethető vissza.
Ez évben is hangsúlyozni szeretném, hogy egy-egy szavazat – a szabályzat következtében – csupán egy adott munkára vonatkozik, de a voksoknál igyekeztem úgy súlyozni, hogy a művészek egész évados teljesítményét is érzékeltethessem. A példa kedvéért: Kovács Mártonra adott voksomban természetesen az Urbi et orbi zenéjét is elismerem. Gyakran egy egyéni teljesítmény elismerése a produkció méltatását is jelenti (mondjuk, Debreczeny Csaba és A képzelt beteg), valamint a színészeknél – például Ötvös András, Jordán Adél, Keresztes Tamás vagy Kovács Krisztián – más alakításaikat is ugyanolyan nagyra tartom, mint amelyre végül is szavaztam.
S persze most is számosan kimaradtak a „legek”-ből: az előadások közül a Római vakáció, az Amadeus és A szív hídjai (Orlai Produkciós Iroda), az Állampolgári ismeretek (Zsámbék), Az utolsó pohár (VÁDLI), Kárpótlás (KoMa), a W. úr üzen, az Igenis, miniszterelnök úr! (Átrium Film-Színház), a Nincsenapám (Stúdió „K”), a Danton halála (Vígszínház), az Illaberek (Katona József Színház), a Mesterkurzus és a Pillangó (Székesfehérvár), Bányavakság (Kaposvár). Feltűnő, hogy több kitűnő monodráma született, elég, ha a Katona József Színház Marlenéjére (Magyar Éva) vagy A borbélyára (Bán János), a debreceniek Első szerelemére (Mészáros Tibor) utalok (ezt a tendenciát próbáltam visszaigazolni Sebestyén Aba díjazásával).
A színészi alakítások közül pedig többek között Kulka János (Amadeus, Chicago), Gálffi László (A képzelt beteg, Hamlet), Polgár Csaba (Hamlet), Hegedűs D. Géza (A revizor), Szegedi Dezső, Kocsis Pál (A tanítónő), Kaszás Gergő (Amadeus, Bányavíz, I. Erzsébet), Fodor Tamás (I. Erzsébet), Hirtling István (A fösvény), Derzsi János (Mesterkurzus), Börcsök Enikő (Téli utazás, W. úr üzen), Takács Katalin (A bölcs Náthán, Szorul a hurok), Mórocz Adrienn (Boribon és Annipanni, Chicago), Mészáros Sára (Tél) teljesítménye marad meg emlékezetemben.
PUSKÁS PANNI
Revizor
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – MUNDRUCZÓ KORNÉL‒WÉBER KATA: DEMENCIA – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ
A legjobb előadás: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – TÉLI UTAZÁS (Vígszínház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb rendezés: HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László) – DEMENCIA (Proton, rendezte: Mundruczó Kornél) – I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – JUSTINE (Trafó, rendezte: Kálmán Eszter) – HUNGARI (HOPPart, rendezte: Kárpáti Péter)
A legjobb független színházi előadás: IRTÁS (Forte ‒Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – DEMENCIA (Proton, rendezte: Mundruczó Kornél)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ÜVEGFAL MÖGÖTT (Katona József Színház, rendezte: Kovács D. Dániel) – NINCSENAPÁM, SEANYÁM (Stúdió „K”, rendezte: Vidovszky György) – VOLT EGYSZER EGY… (Az Aranyszamár Színház és a Kabóca Bábszínház közös produkciója, rendezte: Székely Andrea)
A legjobb női főszereplő: SZANDTNER ANNA (Stuart Mária, Örkény István Színház) – KOVÁTS ADÉL (Platonov, Radnóti Miklós Színház) – LOVAS ROZI (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: KOVÁCS KRISZTIÁN (A kutya különös esete az éjszakában, Centrál Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (Platonov, Radnóti Miklós Színház)
A legjobb női mellékszereplő: UDVAROS DOROTTYA (Ahogy tetszik, Nemzeti Színház) – STEFANOVICS ANGÉLA (Titkaink, Pintér Béla és Társulata) – SZANDTNER ANNA (A képzelt beteg, Örkény István Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KERESZTES TAMÁS (Godot-ra várva, Katona József Színház) – KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet, VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – STOHL ANDRÁS (Chicago, Centrál Színház)
A legjobb díszlet: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Horváth Csaba) – AHOGY TETSZIK (Nemzeti Színház, tervezte: Helmut Stürmer) – A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, tervezte: Fodor Viola)
A legjobb jelmez: I. ERZSÉBET (VÁDLI ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház, tervezte: Kiss Julcsi) – STUART MÁRIA (Örkény István Színház, tervezte: Izsák Lili, Kálmán Eszter) – TÉLI UTAZÁS (Vígszínház, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton) – A PÁRT (Krétakör, Lawrence Williams, Bozsóki Imre) – HUNGARI (HOPPart, Kákonyi Árpád)
A legígéretesebb pályakezdő: FEHÉR BALÁZS BENŐ (Tajtékos napok) – FEKETE ÁDÁM (Tajtékos napok) – PALLAGI MELITTA (Mielőtt az éj leszáll!)
Különdíj: GANYMED GOES EUROPE, Szépművészeti Múzeum – DOLLÁR PAPA ÉS GYERMEKEI, k2 Színház
Rossz idők járnak a magyar drámaírókra, a színházak, ha nem klasszikusokhoz nyúlnak, alig mutatnak be hagyományos kortárs darabokat, inkább adaptációkat vagy saját színházi szövegeket készítenek. (Én is szavaztam ilyen szövegekre.) Székely Csaba művei közül a Bányavízre és a Hogyne, drágám-ra is szívesen szavaztam volna. Eszembe jutott még Tasnádi István (Memo), Szabó Borbála (Nincsenapám, seanyám) és Kiss Márton (Csöngő) neve is. A színházi szövegek közül pedig a Titkaink és A csillagos ég. Nehéz dönteni, hogy a fontos előadásokat a legjobb előadások vagy a legjobb rendezések kategóriájában jelöljem-e. Az előbbibe azokat soroltam, amelyek minden eleme, az anyagválasztástól a dramaturgiai munkán át a tervezői, rendezői és színászi munkáig kiemelkedő volt. Sajnálom, hogy A revizor (Bodó Viktor rendezése a Vígszínházban), az Alkésztisz (Sorin Militaru marosvásárhelyi rendezése), a Pillangó (Horváth Csaba székesfehérvári rendezése) és Mezei Kinga két munkája, a Csipke (Kolozsvár) és a Novemberi éj (Debrecen) sehova sem fért be. Ha nem működne a Szkéné és a Jurányi, akkor gyakorlatilag megszűnt volna a független színház. A legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között szívesen szavaztam volna még a Csoda és Kószára (Örkény Színház), az Állampolgári ismeretekre (Tengely Gábor zsámbéki rendezésére), a Kolibri Csöngőjére és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Vitéz László- előadására (és a Baltasar Espinosa utolsó üdülése és üdvözülése című passiójátékukra, de ez tavalyi produkció). Számos remek színészi teljesítményt láttam ebben az évben. Szabó Márta és Széles Zita egyenlő súlyú alakítása között csak az ábécé szerint tettem különbséget. Sajnálom, hogy egyik listára sem tudtam beírni Börcsök Enikő (Téli utazás – Vígszínház), Albert Csilla (Csipke – Kolozsvár), Nyári Szilvia (Bányavakság – Pécs, Kaposvár), Lovas Rozi (A tanítónő – Miskolc), Szirtes Ági (Vörös – Katona), Bíró Kriszta (A képzelt beteg – Örkény), Szina Kinga (A salemi boszorkányok – Győr) nevét. A férfiak közül Görög László (Woyzeck – Miskolc), Sebestyén Aba (Szeretik a banánt, elvtársak? – Yorick Stúdió), Köles Ferenc (39 lépcsőfok, Bányavakság – Pécs), Fesztbaum Béla (Az álomkommandó – Pesti Színház), Kocsis Gergő (Fényevők – Katona), Horváth László Attila (Énekes madár – Nyíregyháza), Nagy Ervin (Fényevők – Katona), László Csaba (Bányavirág – Pécsi Harmadik Színház), Papa Attila (Két úr szolgája – Sopron) neve maradt le a listáról, valamint több szerepében Gálffi László, Bányai Kelemen Barna, László Csaba (Marosvásárhely), Znamenák István. Sajnálom, hogy a tervezők közül lemaradt a listáról Bagossy Levente (A végítélet napja – Katona; Hamlet – Örkény), Balázs Juli (A revizor – Vígszínház), Bartha József (Akárki – Sepsiszentgyörgy), Olekszandr Bilozub (Johanna a máglyán – Nemzeti), Dragoş Buhagiar (Ahogy tetszik – Nemzeti), Fodor Viola (János király – Nyíregyháza), Füzér Anni (Énekes madár – Nyíregyháza), Bianca Imelda Jeremias (János király – Nyíregyháza), Khell Csörsz (Godot-ra várva – Katona), Khell Zsolt (Zűrzavaros éjszaka – Szombathely), Remete Kriszta (Zűrzavaros éjszaka – Szombathely).
243 előadást számlált a nézői listám. Tudtam volna még kiket és miket beírni a táblázatba. A csillagos ég, Illaberek, Mamelosn, a kaposvári A király beszéde, a győri A kripli, Örkény Színház: Csoda és Kósza, a Vajdasági Tanyaszínház Ilja prófétája, Hegedűs D. Géza A revizorból, Bozó Andrea a Bányavízből, Kovács Krisztián A kutya különös esete az éjszakában-ban, a Titkainkból Friedenthal Zoltán, Szamosi Zsófia és Csákányi Eszter, Keresztes Tamás A végítélet napjából, Kulka János a Godot-ra várvából, Galló Ernő bármelyik idei marosvásárhelyi bemutatóból, G. Erdélyi Hermina a Vörösből, Michal Soltész a kassai Portugálból, valamint pályakezdőként ifj. Vidnyánszky Attila, Ostorházi Bernadett és Pámer Csilla.
SZŰCS MÓNIKA
Ellenfény
A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: SZERETIK A BANÁNT, ELVTÁRSAK? – BRESTYÁNSZKI BOROS ROZÁLIA: VÖRÖS – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ
A legjobb előadás: FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – A TANÍTÓNŐ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – VÖRÖS (Katona József Színház ‒ Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb rendezés: ÉNEKES MADÁR (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Koltai M. Gábor) – SIRÁLY (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A PADLÁS (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, rendezte: Kuthy Ágnes) – POPFESZTIVÁL 40 (Vígszínház, rendezte: Eszenyi Enikő)
A legjobb független színházi előadás: I. ERZSÉBET (VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – (Forte Társulat, Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – CSODÁLATOS LAJOS ÉLETE (Utcaszínházi Alkotóközösség, rendezte: Simon Balázs)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: DOKTOR PROKTOR ÉS A HOLDKAMÉLEONOK (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, rendezte: Novák János) – BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház, rendezte: Ellinger Edina) – CSODA ÉS KÓSZA (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb női főszereplő: BÖRCSÖK ENIKŐ (Téli utazás, Vígszínház) – GYÖRGYJAKAB ENIKŐ (Csipke, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – LOVAS ROZI (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FODOR TAMÁS I. Erzsébet (VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE ‒ Szkéné Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (A revizor, Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság) – GÖRÖG LÁSZLÓ (Woyzeck, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BOZÓ ANDREA (Bányavíz, Szkéné Színház) – POGÁNY JUDIT (Hamlet, Örkény István Színház) – BÉKÉS ITALA (Meggyeskert, Örkény István Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KOCSIS PÁL (Sirály, Miskolci Nemzeti Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (Hamlet, Örkény István Színház) – ZNAMENÁK ISTVÁN (A Kék Angyal, Örkény István Színház)
A legjobb díszlet: VÖRÖS/BÁNYAVÍZ/BÁNYAVAKSÁG (Katona József Színház/Szkéné Színház/Kaposvár, Pécs, tervezte: Cziegler Balázs) – A VÉGÍTÉLET NAPJA/HAMLET (Katona József Színház/Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – CSÖNGŐ (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, tervezte: Polgár Péter)
A legjobb jelmez: ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Remete Kriszta) – HEDDA GABLER (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Szakács Györgyi) – PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: A KÉK ANGYAL (Örkény Isván Színház, Kákonyi Árpád) – HAMUPIPŐKE (Ciróka Bábszínház, Monori András) – BORIBON ÉS ANNIPANNI (Budapest Bábszínház, Tallér Zsófia)
A legígéretesebb pályakezdő: HEGYMEGI MÁTÉ (több előadás) – IVANICS TAMÁS (Állampolgári ismeretek) – ANDRUSKO MARCELLA (több előadás)
Különdíj: A KÁVA KULTURÁLIS MŰHELYnek Az emlékezés drámái c. projektjéért és az első tánc/színházi nevelési előadás létrehozásáért – CSIZMADIA TIBORnak és színészcsapatának a teljes Bányavidék-trilógia színreviteléért – SEDIÁNSZKY NÓRÁnak a nyíregyházi Énekes madár dramaturgi munkájáért
Kevés revelatív élményben volt részem az évadban, ám nem kevés színvonalas, illetve gondolatilag vagy formailag érdekes, eredeti előadást láttam. Szavazólapomon általában ez utóbbiak szerepelnek; az esetenként kissé egyenetlen, vitatható (vitára ingerlő) produkciókat részesítettem előnyben a kiegyensúlyozottan magas színvonalú, de szokványosabb bemutatókkal szemben. Még így is maradt néhány előadás, különösen az idei ‒ vagy legalábbis Magyarországra idén elhozott határon túli ‒ bemutatók között, melyeknek kimaradását nagyon sajnálom (Viktor, avagy a gyermekuralom – Kolozsvár; Rosmersholm – Újvidék; Az ember komédiája ‒ Szabadkai Kosztolányi Színház). A budapesti társulatok közül az Örkény évadját éreztem kimagaslónak (majd’ minden bemutatójukat beírhattam volna valamelyik rubrikába), és fontos előadások sorát hozták létre a mind nehezebb körülmények közt dolgozó függetlenek. A vidéki társulatok közül Miskolcon egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak meg a műhelyszerű működés előnyei, s akad olyan színház ‒ mint például a nagyon erős színésztársulattal bíró székesfehérvári ‒, melyről rövidesen talán hasonlót írhatok.
Egyes kategóriák esetében a bőség, másoknál a szűkösség zavarával küszködtem. Legjobb új magyar drámát ‒ ha tartani akarom magam ahhoz az elv(em)hez, hogy olyan alkotásokat jelölök, melyeket egyszerre gondolok egyértelmű irodalmi értéknek és jól működtethető színpadi szövegnek ‒ nem tudok beírni a rubrikába. A legjobb férfi főszereplő kategóriájában viszont képtelenség méltányosan dönteni – nem egy kifejezetten jelentősnek gondolt alakítás is lemaradt a listámról: László Zsolt (Platonov), Fesztbaum Béla (Az álomkommandó), Görög László (Woyzeck), Szula László (Bányavakság), hogy csak a legfontosabbakat említsem. S noha a női mezőny ennyire azért nem volt erős, itt is szükségszerűen lemaradt néhány fontos teljesítmény, mint Kováts Adélé (Platonov), Pelsőczy Rékáé (Az iglic), Simkó Kataliné (Woyzeck), Tompa Kláráé (Alkésztisz).
VARGA ANIKÓ
Játéktér
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – KÁRPÁTI PÉTER: HUNGARI – VINNAI ANDRÁS: FURNITUR
A legjobb előadás: (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb rendezés: HAMLET (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) – DEMENCIA (Proton Színház, rendezte: Mundruczó Kornél) – FÉNYEVŐK (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (Centrál Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – HUNGARI (HOPPart, rendezte: Kárpáti Péter) – URBI ET ORBI (Jurányi Ház ‒ HOPPart, rendezte: Rusznyák Gábor)
A legjobb független színházi előadás: IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – ILJA PRÓFÉTA (ÚJVIDÉKI Tanyaszínház, rendezte: Nagypál Gábor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ‒
A legjobb női főszereplő: LOVAS ROZI (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház) GYÖRGYJAKAB ENIKŐ (Csipke, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – BÖRCSÖK ENIKŐ (Téli utazás, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: FODOR TAMÁS (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE Produkció‒ Szkéné Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Hamlet, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – POLGÁR CSABA (Hamlet, Örkény István Színház)
A legjobb női mellékszereplő: STEFANOVICS ANGÉLA (Titkaink, Pintér Béla és Társulata) – ALBERT CSILLA (Viktor, avagy a gyermekuralom, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – SZANDTNER ANNA (A képzelt beteg, Örkény István Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KASZÁS GERGŐ (I. Erzsébet, VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ‒ FÜGE Produkció ‒Szkéné Színház) – KRISZTIK CSABA (Lear király/Irtás, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár/Forte Társulat, Szkéné Színház) – TASNÁDI BENCE (Fényevők, Katona József Színház)
A legjobb díszlet: VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Drago Buhagiar) – MEGGYESKERT (Örkény István Színház, tervezte: Ambrus Mária) – BÉKEIDŐ (Temesvári Állami Magyar Színház, tervezte: Iuliana Vîlsan)
A legjobb jelmez: PILLANGÓ (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Benedek Mari) – FÉNYEVŐK (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi) – VIKTOR, AVAGY A GYERMEKURALOM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Drago Buhagiar)
A legjobb színházi zene: A KÉPZELT BETEG (Örkény István Színház, Kovács Márton) – HUNGARI (HOPPart, Kákonyi Árpád) – AZ EMBER KOMÉDIÁJA (Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, Bakos Árpád)
A legígéretesebb pályakezdő: TÁBOROSI MARGARÉTA (Az ember komédiája, Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház) – NAGY NORBERT (Irtás ‒ Forte Társulat‒ Szkéné Színház) – BACH KATA (Téli utazás,Vígszínház)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIA, Jurányi Ház – ÚJVIDÉKI TANYASZÍNHÁZ – DOLLÁR PAPA ÉS GYERMEKEI
ZAPPE LÁSZLÓ
Népszabadság
A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: TITKAINK – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVÍZ
A legjobb előadás: A REVIZOR (Vígszínház ‒ Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – GODOT-RA VÁRVA (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás) – ANYÁM TYÚKJA (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb rendezés: HAMLET (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László) – ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Mohácsi János) – TIZENKÉT DÜHÖS EMBER (Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Kelemen József)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: VÁLTSÁGDÍJ – NÁRCISZ ÉS ECHO (Budapesti Operettszínház, rendezte: Somogyi Szilárd) – ARANYBORJÚ (Madách Színház, rendezte: Hencz György)
A legjobb független színházi előadás: TITKAINK (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – IRTÁS (Forte Társulat ‒ Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK (Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, rendezte: Tengely Gábor)
A legjobb női főszereplő: TROKÁN NÓRA (Hosszú út az éjszakába, Katona József Színház, Kecskemét) – SZIRTES ÁGI (Szép napok, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: KERESZTES TAMÁS (A végítélet napja, Katona József Színház) – CSERHALMI GYÖRGY (Lear király, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) – KOVÁCS KRISZTIÁN (A kutya különös esete az éjszakában, Centrál Színház)
A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Fényevők, Katona József Színház) – BOZÓ ANDREA (Bányavíz, Szkéné Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (Godot-ra várva, Katona József Színház) – MIHÁLYFI BALÁZS (Rokonok, Jászai Mari Színház, Tatabánya)
A legjobb díszlet: HAMLET (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – ROKONOK (Jászai Mari Színház, Tatabánya, tervezte: Bátonyi György)
A legjobb jelmez: HOSSZÚ ÚT AZ ÉJSZAKÁBA (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: ‒
A legígéretesebb pályakezdő: POROGI ÁDÁM (Hosszú út az éjszakába) – LOVAS ROZI (A tanítónő, Sirály, Miskolci Nemzeti Színház / Rómeó és Júlia, Magyar Színház / Amadeus, Orlai Produkciós Iroda) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Vízkereszt, Pesti Színház)
Különdíj: Radnai Annamária a Fényevők szövegváltozatáért