A Színikritikusok Díja 2014/2015
Az alábbi szavazatokból minden kiderül arról, hogy a kritikusok az előző évadban kit-mit találtak díjazandónak, elismerendőnek vagy okvetlenül említendőnek. Úgy tartjuk, minden számít.
A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2014/2015
A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: VITÉZ MIHÁLY
A legjobb előadás: E FÖLD BEFOGAD AVAGY SZÁMODRA HELY (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: BRAND (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KABARÉ (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) és KOLDUSOPERA (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb független színházi előadás: A HEILBRONNI KATICA (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: MAYA HAJÓJA (Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: KRIZSÁN SZILVIA (Bánk bán, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi főszereplő: TRILL ZSOLT (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: MONORI LILI (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BERCSÉNYI PÉTER (Kabaré, Budapest Bábszínház)
A legjobb díszlet: FAUST I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb jelmez: VITÉZ MIHÁLY (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta)
A legjobb színházi zene: FAUST I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell)
A legígéretesebb pályakezdő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA
Különdíj: MÁRTON LÁSZLÓNAK a Faust I-II. újrafordításáért
Életműdíj: MOLNÁR PIROSKA
Idén harmincötödik alkalommal adtuk át az elmúlt évad legkiemelkedőbbnek ítélt teljesítményeiért a Színikritikusok Díját. Nem tudni, meddig bírjuk díjjal. Meddig lesz elég kritikus, aki győz megnézni legalább 90 előadást, köztük számottevő mennyiségű vidékit, határon túlit, gyermeket, kommerszet, hogy minden kategóriában elég sokat látott legyen, és kompetensnek érezhesse magát szavazni. Ebben az évben a Színházi Kritikusok Céhének húsz tagja vállalkozott a voksolásra. Velük és a többiekkel együtt folyamatosan újragondoljuk a módszert, a kategóriákat, a kvótákat, hogy megpróbáljuk elősegíteni a minél érvényesebb, átfogóbb és árnyaltabb eredmény létrejöttét.
Az üres szavazólapon 15 kategória doboza szerepel (2009-ben bővítettük legutóbb a kategóriák számát, akkor a legjobb zenével). Ebbe írja bele ki-ki a maga három-három favoritját. Az első hely három pontot ér, a második kettőt, a harmadik egyet. Így alakul ki az összpontszámból a végeredmény. Nyáron közzétesszük a „jelöltek”, pontosabban a dobogósok listáját. Hogy közülük a díjat szeptemberben ki viheti haza, tehát ki kapta a legtöbb pontot, az a néhány éve a széles közönség számára is nyilvános a Színikritikusok Díjának átadó ünnepségen derül ki. Ennek idén is a Trafó – Kortárs Művészetek Háza adott otthont.
A szavazólapokon a kritikusok összesen 77 produkciót illettek elismerésükkel. (Ez markánsan és sokértelműen kisebb szám, mint amit az egy évvel ezelőtt voksoló 23 kritikus rubrikáiban összegeztünk. Ami jelentheti azt, hogy a kritikusoknak kevesebb előadásra terjedt ki a figyelmük, mint tavaly. De azt is, hogy a kiemelkedők – mint a Faust I-II. vagy a Brand – a szokásosnál magasabban emelkedtek ki.) 102 színész neve bukkant fel a voksokban, 55 díszlet- és jelmeztervezőé, 22 zeneszerzőé és 28 pályakezdőé. A díj várományosainak 45 fős mezőnyébe nagy számban kerültek be független alkotók-alkotások (11-en). Három vidéki és három határon túli teljesítmény is versenyben volt, közülük 1-1 meg is nyerte a díjat. Voltak korábban ennél sokkal főváros-centrikusabb díjazottlistáink is. De soha nem lehetünk nyugodtak, hogy megnéztünk-e és honoráltunk-e minden kiemelkedőt, nagyszabásút, fontosat. Ám aki végigböngészi a 45-ös listát, valamint elolvassa a díjazottak névsorát, biztos lehet abban, hogy amit lát, az érték érték hátán.
Életműdíjat első alkalommal 2011-ben adtunk át, Törőcsik Marinak. Őt Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor és Fodor Tamás követte. Idén Molnár Piroska tisztelt meg bennünket avval, hogy díjazhattuk eddigi életművét.
Az alábbi szavazatokból minden kiderül arról, hogy a kritikusok az előző évadban kit-mit találtak díjazandónak, elismerendőnek vagy okvetlenül említendőnek. Úgy tartjuk, minden számít.
Jászay Tamás, Stuber Andrea (szavazatszámlálók)
Bogácsi Erzsébet
A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A két korea újraegyesítése (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: –
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Mészáros Blanka (Liliom/Faust I-II., Katona József Színház, Kecskemét; Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház) – Mácsai Pál (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Znamenák István (Tartuffe, Örkény István Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Kerekes Éva (E föld befogad avagy számodra hely, Örkény István Színház) – Szávai Viktória (Oresztész, Radnóti Miklós Színház) – Ónodi Eszter (Abigail bulija, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb férfi mellékszereplő: Hajduk Károly (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – Jankovics Péter (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – Kulka János (A két Korea újraegyesítése, Katona József Színház)
A legjobb díszlet: Tartuffe (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – Oresztész (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Khell Zsolt) – 1914 (Vígszínház, tervezte: Robert Wilson)
A legjobb jelmez: Cukor Kreml (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Csomor Katerina és Török Adél) – 1914 (Vígszínház, tervezte: Yashi)
A legjobb színházi zene: Oresztész (Radnóti Miklós Színház, Nagy Norbert) – Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell)
A legígéretesebb pályakezdő: –
Különdíj: Márton László Faust I-II. fordításának
Örömnek kellene lennie ennek a szavazásnak. Hiszen lehetőség arra, hogy külön nyomatékot kapjanak azok a kiváló teljesítmények, amelyek az évad folyamán belevegyülnek más érdemes produktumok sorába. De mindig van, ami kedvünket szegi. Az utóbbi esztendőkben mindenekelőtt az a szakmai közhangulat, amelyet színházi állapotaink keltenek. Lehangolnak azok az elégedetlenségeink is, amelyeket egyes tendenciák láttán érzünk. Régóta tapasztalni, hogyan szorítják ki az elszaporodó szövegkönyvek a vérbeli, irodalmi értékű drámákat. És csüggesztő látni, ahogyan szűkül azoknak a színházaknak köre, amelyekben a társulati munka kiugró teljesítményeknek kedvez. Mintha kevesbednének azok a rendezői munkásságok is, amelyek valóban csúcsokra juttathatják a színészeket. Így marad az ember a szavazáskor – évadról évadra – szinte ugyanazon neveknél. Azért van, ami kétségkívül nem várt öröm. Ilyen, hogy feltűnt egy színésznő, Mészáros Blanka, akinek talentuma nagy ívű pályát ígér. Ezért nem is kezdőként jelöltem, hanem méltó aspiránsként a legjobb női alakításra. (Az idén a színésznőket nem kényeztették el abszolút főszerepekkel, a mellékszereplő kategóriába pedig nem fértek már be, noha szintén érdemeltek volna szavazatot: Pálos Hanna, Petrik Andrea, Pető Kata, Szirtes Ági, Pogány Judit, Vári Éva, Venczel Vera – s ezt a sort még lehetne folytatni.) Megakadt az ember szeme két ifjú tervező, Csomor Katerina és Török Adél tehetségén. S a fülnek jólesett hallani, ahogy Nagy Norbert már zenével is jelesül szolgál előadást. Találtam példát a nemes szórakoztatásra is A két Korea újraegyesítésének jóvoltából. De az évad legmaradandóbb élményével két olyan művészünk lepett meg, akik már jó néhányszor megajándékoztak kitűnő alakításokkal. A legjobb színészek makulátlanul keltenek életre karaktereket, jellemeket, s bontanak ki olyan érzelmeket, amelyek magukkal ragadnak, akár megrendítenek. De nagy ritkán találkozunk olyan szereplésekkel, amelyeknek eszmei gazdagsága ejtene rabul. S akkor is lebilincselnek, amikor nem nyújt mankót egy erős szituáció vagy egy szembeszökő üzenetre támaszkodó koncepció. Máté Gábor Faustja és Mácsai Pál Bernhardi professzora mondatról mondatra, szóról szóra vezet át a gondolatok láncolatán. Nem az elmélkedők hűvös távolságtartásával, hanem a legbensőbb lényegünk életteliségével. Amit kaptunk, az a szellem élvezete.
Bóta Gábor
Népszava
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz MihálY – GERLÓCZY MÁRTON: A csemegepultos naplója – KOVÁCS MÁRTON – MOHÁCSI TESTVÉREK: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Kvartett (Pesti Színház, rendezte: Marton László)
A legjobb rendezés: Athéni Timon (Ódry Színpad, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – A Homokember (Ódry Színpad, rendezte: Szász János) – Tóték (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – A Csárdáskirálynő (Újvidéki Színház, rendezte: Táborosi Margaréta) – A varázsfuvola (Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: A csemegepultos naplója (Jurányi Inkubátorház, rendezte: Göttinger Pál) – W. S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Lázár Kati (Kripli Mari, Orlai Produkciós Iroda – Spinoza) – Básti Juli (Jó emberek, Centrál Színház) – Molnár Piroska (Romance.com, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb férfi főszereplő: Hegedűs. D. Géza (Athéni Timon; Julius Caesar; Kvartett, Ódry Színpad – Vígszínház – Pesti Színház) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Gál Tamás (Rükverc, Kassai Thália Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház) – Ladányi Andrea (A bűvös vadász, Magyar Állami Operaház) – Pallai Mara (Kabaré, Budapest Bábszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Rába Roland (W. S. Othello, Stúdió „K” Színház) – Jordán Tamás (Én és a kisöcsém, Budapesti Operettszínház) – Hunyadkürti István (Végállomás, Mikroszínpad)
A legjobb díszlet: A varázsfuvola (Művészetek Palotája, tervezte: Balla Margit) – A bolygó hollandi (Művészetek Palotája, tervezte: Horgas Péter) – A fehér felhő (Nemzeti Színház, tervezte: Olekszandr Bilozub)
A legjobb jelmez: Ivanovék karácsonya (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Carmencita Brojboiu) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Sába királynője (Szabad Tér Színház – Magyar Állami Operaház, tervezte: Németh Anikó)
A legjobb színházi zene:Orient (Békéscsabai Jókai Színház – Művészetek Háza, Gödöllő, Talamba Ütőegyüttes, Cimbaliband) – Birdie (Frenák Pál Társulat, Norman Levy) – Broadway felett az ég (Centrál Színház, Darvas Ferenc)
A legígéretesebb pályakezdő:Ifj. Vidnyánszky Attila (Athéni Timon, Ódry Színpad) – Szilágyi Csenge (Sirály, Átrium Film-Színház) – Sándor Péter (Jézus Krisztus szupersztár, Győri Nemzeti Színház)
Különdíj: A Szputnyik Hajózási Társaságnak – Halász Péternek, a Magyar Állami Operaház fő-zeneigazgatójának a zenekar színvonalának növeléséért – A Recirquel társulatának
Csáki Judit
Revizor
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz mihály – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Béres Attila)
A legjobb rendezés: Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Makrancos Kata (Weöres Sándor Színház, Szomathely, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – A Két Korea újraegyesítése (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Bakfitty (Stúdió „K” Színház – k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – W.S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Maya hajója (Stúdió „K” Színház, Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: Sodró Eliza (Projekt-Lulu, Manna Produkció) – Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház) – Lázár kati (Kripli Mari, Orlai Produkció)
A legjobb férfi főszereplő: Hegedűs D. Géza (Julius Caesar; Koldusopera, Vígszínház) – Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház) – Bajomi Nagy György (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb női mellékszereplő: Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Csákányi Eszter (BÁRKIBÁRMIKOR, Pintér Béla Társulat) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Friedenthal Zoltán (BÁRKIBÁRMIKOR, Pintér Béla Társulat) – László Zsolt (Julius Caesar, Vígszínház)
A legjobb díszlet: Julius Caesar (Vígszínház, tervezte: Menczel Róbert) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Horesnyi Balázs) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb jelmez: Vitéz mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, tervezte: Remete Kriszta) – A két korea újraegyesítése (Katona József Színház, tervezte: Füzér Anni)
A legjobb színházi zene: Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell) – e föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – Bánk bán (Újvidéki Színház, Mezei Szilárd)
A legígéretesebb pályakezdő: Sodró Eliza (Projekt-Lulu, Manna Produkció) – Kurta Niké (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság) – Mészáros Blanka (Faust I-II., Katona József Színház)
Különdíj: Márton Lászlónak a Faust-fordításért
Csizner Ildikó
Criticai Lapok
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely csaba: Vitéz Mihály – Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Vitéz mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Béres Attila)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás) – A mi osztályunk (Nagyváradi Szigligeti Színház, rendezte: Anca Bradu)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – Hair (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb független színházi előadás: 40! Avagy véges élet (Dumaszínház – FÜGE Produkció, rendezte: Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Keszég László, Mészáros Béla) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Züfec (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Kutyafül, macskakő, egérút (Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Kolozsi Angéla) – Hepp! (Bartók Béla Kamaraszínház, rendezte: Ellinger Edina) – Maya hajója (Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: Fullajtár Andrea (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – Tóth Ildikó (Sirály avagy 80 kiló szerelem, Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Hegedűs D. Géza (Julius Caesar, Vígszínház) – Bajomi Nagy György (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter (BÁRKIBÁRMIKOR, Pintér Béla és Társulata) – Monori Lili (Faust I–II., Katona József Színház) – Takács Katalin (Magyar Elektra, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
A legjobb férfi mellékszereplő: Ötvös András (Abigail bulija, Katona József Színház, Kamra) – Nemes Levente (Meggyeskert, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – Nagypál Gábor (W. S. Othello, Stúdió „K” Színház)
A legjobb díszlet: Julius Caesar (Vígszínház, tervezte: Menczel Róbert El Kazovszkij motívumainak felhasználásával) – Karamazov testvérek (Radnóti Mikló Színház, tervezte: Bagossy Levente) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Horesnyi Balázs)
A legjobb jelmez: Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta) – Őfelsége komédiása (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Vereckei Rita) – Kurázsi mama és gyermekei (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi)
A legjobb színházi zene: A bernhardi-ügy (Örkény István Színház, Kákonyi Árpád) – Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell) – Spam operett (Radnóti Miklós Színház, Dinyés Dániel)
A legígéretesebb pályakezdő: Mészáros Blanka (Katona József Színház) – Porogi Ádám (Katona József Színház, Kecskemét) – Spiegl Anna (Budapest Bábszínház)
Különdíj: A Színház- és Filmművészeti Egyetem „SZFE 150” ünnepségsorozatáért – A Mentőcsónak Egység Szociopoly előadása a mélyszegénységre fókuszáló interaktív társasjátékáért – Márton Lászlónak a Faust I-II. fordításáért.
Dömötör Adrienne
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely – Pintér Béla: Bárkibármikor – K2 Színház: Züfec
A legjobb előadás: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – A bolygó hollandi (Müpa, rendezte: Kovalik Balázs) – Kurázsi mama és gyermekei (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor)
A legjobb rendezés: Bánk Bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Tartuffe (Örkény Isván Színház, rendezte: Bagossy László) – Übü király, vagy a lengyelek (Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A két Korea újraegyesítése (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – Szóvirágok édes nyelvédesanyánk paradicsomi édenkertjéből (FÜGE – Dumaszínház, rendezte: Vinnai András, Kálmán Eszter) – A folyón túl Itália (Orlai Produkció, rendezte: Znamenák István)
A legjobb független színházi előadás: Rosencrantz és Guildenstern halott (Vádli – FÜGE – Szkéné, rendezte: Szikszai Rémusz) – Züfec (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – W. S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Maya hajója (Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás) – A trollgyerek (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) – Hoppá-hoppá! (Budapest Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes)
A legjobb női főszereplő: Fullajtár Andrea (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház) – Czikó Juliánna (Édes Anna, Csíki Játékszín)
A legjobb férfi főszereplő: Ötvös András (A csemegepultos naplója, Orlai Produkció) – Epres Attila (Diggerdrájver, Örkény István Színház) – Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Ladányi Andrea (A bűvös vadász, Magyar Állami Operaház) – Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház) – Tokai Andrea (Futótűz, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata)
A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Áron (Koppenhága, Rózsavölgyi Szalon) – Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Elek Ferenc (Szóvirágok édes nyelvédesanyánk paradicsomi édenkertjéből, FÜGE – Dumaszínház)
A legjobb díszlet: Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – A bűvös vadász (Magyar Állami Operaház, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: M/S (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Kálmán Eszter) – Hair (Orlai Produkciós Iroda, tervezte: Remete Krisztina) – Übü Király (Örkény István Színház, tervezte: Szlávik Juli)
A legjobb színházi zene: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – M/S (Katona József Színház, Kákonyi Árpád, Matkó Tamás) – Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell)
A legígéretesebb pályakezdő: ifj. Vidnyánszky Attila (Athéni Timon-rendezése, SZFE) – Kovács D. Dániel (A heilbronni Katica-rendezése, Szputnyik) – Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei, Katona)
Különdíj: Németh Ilona bábjai (Maya hajója) – Márton László (Faust I-II.-fordítása) – Textúra (Szépművészeti Múzeum)
Gabnai Katalin
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz mihály – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely – K2 Színház: züfec
A legjobb előadás: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás) – Tartuffe (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Tartuffe (Örkény István Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Parasztopera (Weöres Sándor Színház, Szombahely, rendezte: Mohácsi János) – Mamma Mia! (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – W.S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Bakfitty (k2 Színház – Stúdió „K” Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A homokember (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Szász János) – A trollgyerek (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) – Karnyóné (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila)
A legjobb női főszereplő: Lázár Kati (Kripli Mari, Orlai Produkciós Iroda) – Pető kata (Koldusopera; Hair, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság; Orlai Produkciós Iroda) – Pelsőczy Réka (Petra von Kant, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Hajduk károly (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság)
A legjobb női mellékszereplő: Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház) – Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Simkó Katalin (Három nővér, HOPPart Társulat)
A legjobb férfi mellékszereplő: Znamenák István (Tartuffe, Örkény István Színház) – Gálffi László (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Rába Roland (W.S. Othello, Stúdió „K” Színház)
A legjobb díszlet: Leánder és Lenszirom (Operaház, Erkel Színház, tervezte: Ambrus Mária) – A heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, fény: Jankó Mátyás, rendező: Kovács D. Dániel) – A két korea újraegyesítése (Katona József Színház, tervezte: Cziegler Balázs)
A legjobb jelmez: Leánder és Lenszirom (Operaház, Erkel Színház, tervezte: Benedek Mari) – Petra von Kant (Katona József Színház, tervezte: Pallós Nelli) – Válótársak (Rózsavölgyi Szalon, tervezte: Bujdosó Nóra)
A legjobb színházi zene: Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – Tartuffe (Örkény István Színház, Kákonyi Árpád)
A legígéretesebb pályakezdő: Borbély Alexandra (több előadásban a Katona József Színházban) – Ficza István (több produkcióért az Örkény István Színházban) – IFJ. Vidnyánszky Attila (több produkcióért)
Különdíj: A Diggerdrájver produkció egésze – Az Örkény István Színház nevelési programjai, közönségnevelő munkája – Katona Gábor koreográfiája a Nemzeti Színház Operett című produkciójához
Nem lehet említés nélkül hagyni a Rába Roland által rendezett friss, okos tatabányai Sirályt, s benne a Nyinát játszó Szabó Emília kiváló játékát. Ötvös András a Gerlóczy Márton által írt, Göttinger Pál által rendezett A csemegepultos naplója című Orlai-produkcióban az évad egyik legkiemelkedőbb színészi teljesítményét nyújtotta. Emlékezetes alakítás Kaszás Gergő Othellója és Nagypál Gábor Romulusa a Stúdió „K” Színház két előadásában. Lenyűgöző volt Kulka János Mephistophelesének minden rezdülése és A két Korea újraegyesítése című játék minden jelenete a Katonában. Elképesztő volt Kiss Eszter alkalmazotti szótlansága és Pálmai Anna ellenállhatatlan Karinja a Petra von Kantban. Fenyegető és mucsai mód ördögi figura volt Mertz Tibor állomásfőnöke Kiss Mari és Szabó Tibor kiválóan megformált, nyomorult szülőpárosa mellett a szombathelyi Parasztoperában. A Weöres Sándor Színház másik pesti vendégjátékán, a Vitéz Mihály című darabban láthattam remeknek Bajomi Nagy Györgyöt, parádés címszereplőként, s az ifjúsága minden ígéretét beteljesítő s a Sztanka szerepében szinte újjászületett Csonka Szilviának örülhettem. A Rózsavölgyi Szalon Mellettem elférsz című Grecsó-darabjában Kovács Yvette Alida jelmeztervezői munkája kiemelkedő volt. Ebben a produkcióban lehetett méltányolni a főszereplő Őze Áron kimagasló színészi teljesítményét, s itt kellett felfigyelni az üde energiákkal teli Sztarenki Dórára s az egészen kis szerepekben is kitűnő, Zala megyéből jött Sütő Andrásra. Balázs Zoltán Maladype Színházának kissé hosszadalmasra sikeredett Stílusgyakorlatok-produkciójában a már jól ismert és elismert Lendváczky Zoltán és a most már a Pesti Színház színpadán is hibátlan teljesítményt nyújtó Orosz Ákos mellett a két női szereplőre, a hihetetlenül precíz, nagy munkabírású Szilágyi Ágotára és Tankó Erikára kellett különösképpen figyelni. A sokféle független csapat közül nekem ebben az évadban volt szerencsém találkozni a KoMód Színpad tagjaival. Különös, enyhén morbid alapstílusú budai szobaszínházuk igazi színházat, igen jó képességű színészeket rejt. Keresni fogom a velük való találkozást a jövőben. Az évad fényességei közé tartozott ifjú Vidnyánszky Attila és Mészáros Blanka minden megnyilvánulása a most végzett pesti egyetemi hallgatók csoportjában. Kevesebb fényt kapott eddig, de felhívom a figyelmet az ugyanebben az osztályban tanuló s mára egészen magára talált, s még Jack Nicholson farkasmosolyával is rendelkező Csapó Attila ígéretes, különös adottságaira. Nem lehet eléggé ünnepelni a bábszínész osztályban végzett Hoffer Károly és Spiegl Anna „all round” színházcsináló tehetségét sem. S a bábhoz érve nem feledhetem a Budapest Bábszínház Alföldi Róbert által rendezett Kabaré-produkciójának öregedő szerelmespárját: a 2015-ös tavasz legszívszorítóbb s egyben legfelemelőbb színházi pillanatait Ács Norbertnek és Pallai Marának köszönhettem.
Herczog Noémi
Magyar Narancs; Színház
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: k2 színház: Züfec – Pass Andrea: más nem történt – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: Lúzer (Krétakör, Trafó, rendezte: Schilling Árpád) – Városi játék – Kísérleti játék a városban való figyelemről (Dinamo Budapest, rendezte: Cserne Klára, Kliment János, Thury Gábor, Thury Lili) – R E M E K E (Hátsó Kapu, rendezte: Vass Imre)
A legjobb rendezés: Csoportkép oroszlán nélkül, természtes fényben (Trafó, rendezte: Fekete Ádám) – Gyermek (Dollár Papa Gyermekei, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –
A legjobb független színházi előadás: Szociopoly (Jurányi Inkubátorház – Szputnyik Hajózási Társaság Mentőcsónak Egység, rendezte: Fábián Gábor) – Bakfitty (k2 Színház – Stúdió „K” Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – A Negyedik kapu (Trafó/Titkos Társulat – FÜGE – Gólem Színház, rendezte: Kárpáti Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: KIss-Végh Emőke (Gyermek, Trafó/Dollár Papa Gyermekei) – Pelsőczy Réka (Petra von Kant, Katona József Színház, Sufni) – Mészáros Blanka (Faust I.; Liliom, Katona József Színház; Katona József Színház, Kecskemét)
A legjobb férfi főszereplő: Bicskei István (Wilhelm-dalok, Jel Színház) – Domokos Zsolt (Züfec, Szkéné Színház/k2 Színház) – Kaszás Gergő (W.S. Othello, Stúdió „K” Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Hegedűs Barbara (Két nő, Csoportkép, Trafó – Titkos Társulat) – Patonay Anita (3500 gramm, MU Színház – Káva Kulturális Műhely) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Friedenthal Zoltán (Bárkibármikor, Átrium, Pintér Béla és Társulata) – Gyombolai Gábor (Két nő, Trafó – Titkos Társulat) – Pálfi Ervin (Textúrák II., Szépművészeti Múzeum)
A legjobb díszlet: Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Leselkedők (STEREO Akt, tervezte: Boross Martin) – Nosferatu (Trafó, tervezte: Kálmán Eszter)
A legjobb jelmez: A halandóság feltételei (Hodworks, tervezte: Hód Adrienn)
A legjobb színházi zene: „Egyetemes Himnusz” az ENSZ 193 tagállama himnuszainak matematikai átlagolásából született kísérleti zenei mű (Société Réaliste)
A legígéretesebb pályakezdő: Székely Rozi (Két nő, Csoportkép, Trafó) – Spiegl Anna (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Pallagi Melitta (Maya hajója; Bakfitty, Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya; K2 Színház)
Különdíj: A KÁVA ÉS A KEREKASZTAL részére a hazai színházi nevelés meghonosításáért, vitakultúránk fejlesztéséért, vidéki útjaikért – A DOLLÁR PAPA GYERMEKEINEK a Closeness című bánki színházi akcióért. Amely nemcsak beszél a párkapcsolatokról, hanem kerít – nem kertel, hogy mi egy nyári fesztivál és a nyári színház lényege – A PLACCC Fesztivál részére: mert színháziasította köztereinket, és mert népszerűsíti alkotók és nézők körében a helyspecifikus színházat
93 bemutatót láttam. Ebből 8 vidéki, 10 határon túli. Összesen 65 független. Válogatásom Budapest-centrikus: ez nagyon zavar, de érdemben nem tudok tenni ellene. Független-centrikus: így alakult, az érdeklődésem után megyek. Gyerek- és kommersz kategóriában idén nem láttam eleget, ezeket üresen hagytam. A független kategóriával nem tudok mit kezdeni, a legjobb előadással és a legjobb rendezéssel együtt mindhárom kategóriában egyformán a nekem legjobban tetsző előadásokban gondolkodtam. A fő- és mellékszerepeket szabadon kezeltem, nem mindent tudtam besorolni egyik vagy másik csoportba. Jó lett volna még beírni: Nagypál Gábor (Bakfitty), Cuhorka Emese (A halandóság feltételei), Ana Vilela da Costa (Csoportkép) és Fodor Tamás (A negyedik kapu). Jelmezből idén is a Hodworks maradt meg bennem minden másnál élesebben, ahogy tavaly a Pirkad (ruha idén sem volt rám olyan hatással, mint annak hiánya).
Jászay Tamás
Revizor
A legjobb új magyar dráma: Székely Csaba: Vitéz Mihály – k2 Színház: Züfec – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: Lúzer (Krétakör – Trafó, rendezte: Schilling Árpád) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – III. Richárd Betiltva (Újvidéki Színház, rendezte: Anca Bradu)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Tóték (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – Az eltört korsó (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Szociopoly (Szputnyik Hajózási Társaság – Mentőcsónak Egység, rendezte: Fábián Gábor) – Züfec (k2 Színház – Szkéné Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) – A kislány, aki mindenkit szeretett (Szabadkai Gyermekszínház, rendezte: Tengely Gábor) – Hoppá-Hoppá! (Budapest Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes)
A legjobb női főszereplő: Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház) – Pelsőczy Réka (Petra von Kant, Katona József Színház) – Mészáros BlankA (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Schilling Árpád (Lúzer, Krétakör – Trafó) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Takács Katalin (Magyar Elektra, Csiky Gergely Színház, Kaposvár) – Réti Adrienn (A Mester és Margarita, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Bicskei István (Wilhelm-dalok, Jel Színház) – Balázs Áron (Bánk bán, Újvidéki Színház)
A legjobb díszlet: Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Horesnyi Balázs) – Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta) – Az ördög próbája (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, tervezte: Cristina Milea)
A legjobb színházi zene: Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell) – Frankenstein (Szegedi Nemzeti Színház, Brestyánszki Bernadett, Brestyánszki Dína, Lengyel Zoltán, Szokol Szilárd) – Bűn és bűnhődés (Forte Társulat – Szkéné Színház, Ökrös Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: MÉSZÁROS BLANKA (Faust I-II., Katona József Színház) – Hegymegi Máté (Kohlhaas, Szkéné Színház – Zsámbéki Színházi Bázis – MASZK Egyesület) – FEKETE ÁDÁM (Csoportkép oroszlán nélkül [természetes fényben],Táp Színház – Trafó – FÜGE)
Különdíj: Márton Lászlónak a Faust I-II. újrafordításáért – A Koma Bázisnak a Blokkoló című projektért – Székely Krisztának a Petra von Kant megrendezéséért
Kállai Katalin
art7.hu; Kritika
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad vagy számodra hely – Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója
A legjobb előadás: Meggyeskert (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Sardar Tagirovsky) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Édes Anna (Csíki Játékszín, rendezte: Lendvai Zoltán)
A legjobb rendezés: Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – Abigail bulija (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Ascher Tamás) – Hazatérés (Budaörsi Latinovits Színház, rendezte: Berzsenyi Bellaagh Ádám)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: M/S (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Dömötör András) – a csárdáskirálynő (Újvidéki Színház, rendezte: Táborosi Margaréta) – MAMMA MIA! (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás)
A legjobb független színházi előadás: a csemegepultos naplója (Kultkikötő – Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Göttinger Pál)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: czikó juliánna (Édes Anna, Csíki Játékszín) – Szűcs Nelli (Körhinta, Nemzeti Színház) – D. Albu annamária (Kaisers TV, Ungarn, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)
A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Balázs Áron (III. Richárd betiltva; Bánk bán; A csárdáskirálynő, Újvidéki Színház) – Lukáts Andor (Hazatérés, Budaörsi Latinovits Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Nádasy Erika (Tóték, Miskolci Nemzeti Színház) – Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Hajduk Károly (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – AVASS ATTILA (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Mészáros Béla (M/S, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb díszlet: Antigoné (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, tervezte: Golicza Előd) – Hazatérés (Budaörsi Latinovits Színház, tervezte: Zöldy Z. Gergely) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb jelmez: A Csárdáskirálynő (Újvidéki Színház, tervezte: Polgár Péter) – Bánk bán (Újvidéki Színház, tervezte: Tijana Porobić) – Édes Anna (Csíki Játékszín, tervezte: Sántha Borcsa)
A legjobb színházi zene: M/S (Katona József Színház – Kamra, Kákonyi Árpád, Matkó Tamás) – Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: Czikó juliánna (Édes Anna, Csíki Játékszín) – Sardar Tagirovsky (Meggyeskert, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – Mészáros Blanka (Faust I-II., Katona József Színház)
Különdíj: Máté Gábornak Az imposztor lengyelországi rendezéséért – Az Újvidéki Bánk bánnak a nézőkkel való interakció ötletéért – Ari-Nagy Barbara és Gáspár Ildikó dramaturgiai munkájáért: a különlegesen érzékenyen húzott és szerkesztett A Bernhardi-ügyért, valamint a parádés műsorfüzetért, amely önálló alkotásként is értékelhető
Karsai György
Színház- és Filmművészeti Egyetem
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács Márton – mohácsi Testvérek: e föld befogad avagy számodra hely – K2 Színház: Züfec – Székely Csaba: Vitéz mihály
A legjobb előadás: E Föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Meggyeskert (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Sardar Tagirovsky)
A legjobb rendezés: W.S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – Mamma mia (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Apátlanok (k2 Színház – Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Blokkoló (KoMa, rendezte: Zrínyi Gál Vince)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Szociopoly (Szputnyik Hajózási Társaság, Mentőcsónak Egység, rendezte: Fábián Gábor) – A brémai muzsikusok (Színművészeti Egyetem III. évfolyam, rendezte: Kocsis Gergely)
A legjobb női főszereplő: Lázár Kati (Kripli Mari, Orlai Produkciós Iroda) – Kerekes Éva (Übü király, Örkény István Színház) – Nyakó Juli (Iphigeneia A-tól T-ig, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
A legjobb férfi főszereplő: Znamenák István (Tartuffe, Örkény István Színház) – Epres Attila (Diggerdrájver, Örkény István Színház) – Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – szávai viktória (Oresztész, Radnóti Miklós Színház) – Pető Kata (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság)
A legjobb férfi mellékszereplő: Pálffy Tibor (Meggyeskert, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – Keresztes Tamás (Faust I-II., Katona József Színház) – rózsa krisztián (Apátlanok, k2 Színház – Orlai Produkciós Iroda)
A legjobb díszlet: Meggyeskert (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Bartha József) – Tartuffe (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli)
A legjobb jelmez: Vérnász (Vörösmarty Színház, Székefehérvár, tervezte: Benedek Mari) – a két korea Újraegyesítése (Katona József Színház, tervezte: Füzér Anni) – A Mester és Margarita (Vígszínház, tervezte: Hana Fischerová)
A legjobb színházi zene: Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, Tallér Zsófia) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, Dinyés Dániel)
A legígéretesebb pályakezdő: Bach kata (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság) – Nagy Dániel Viktor (Hair, Orlai Produkciós Iroda; Azegérfogó, Budaörsi Latinovits Színház) – ifj. Vidnyánszky Attila (Athéni Timon, Ódry Színpad)
Különdíj: A k2 Színház társulata (Züfec, Bakfitty, Apátlanok) – Márton Lászlónak a Faust I-II. újrafordításáért – Jurányi Ház, Kulcsár Viktória
Kovács Bálint
Magyar Narancs; Origo
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: vitéz mihály – k2 Színház: Züfec – Lénárd Róbert: Tetkó
A legjobb előadás: Ernelláék farkaséknál (Maladype Színház, rendezte: Hajdu Szabolcs) – Bakfitty (k2 Színház – Stúdió „K” Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Mikve (Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Guelmino Sándor)
A legjobb rendezés: Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház Szombathely, rendezte: Béres Attila) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Bárkibármikor (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Sex, drugs, gods & rock N Roll (Aradi Kamaraszínház, rendezte: Tapasztó Ernő) – A csemegepultos naplója (Kultkikötő – Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Göttinger Pál) – Broadway felett az ég (Centrál Színház, rendezte: Kiss Márton)
A legjobb független színházi előadás: W.S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Züfec (k2 Színház – Szkéné Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Lúzer (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Kutyafül, macskakő, egérút (Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Kolozsi Angéla) – Szemenszedett mese (Ódry Színpad, rendezte: Markó Róbert) – Alszanak a halak? (Ódry Színpad, rendezte: Szilágyi Bálint)
A legjobb női főszereplő: Csákányi Eszter (Bárkibármikor, Pintér Béla és Társulata) – Szabó Emília (Sirály, Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Kaszás Gergő (W.S. Othello, Stúdió „K” Színház) – Harsányi Attila (Sex, drugs, gods & rock n roll, Aradi Kamaraszínház) – Schruff Milán (Sirály, Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya)
A legjobb női mellékszereplő: Koblicska lőte (Mikve, Jászai Mari Színház, Népház Tatabánya) – Kerekes Éva (Tartuffe, Örkény István Színház) – Györgyi Anna (Parasztopera, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Friedenthal Zoltán (Bárkibármikor, Pintér Béla és Társulata) – László Csaba (Az ördög próbája; Karamazovok, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – Galló Ernő (Az ördög próbája; Karamazovok, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)
A legjobb díszlet: Julius Caesar (Vígszínház, tervezte: El Kazovszkij motívumainak felhasználásával Menczel Róbert) – A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, tervezte: Adrian Damian) – Mártírok (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Balla Ildikó)
A legjobb jelmez: Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta) – A Heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Pető Kata) – Magyar Elektra (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: A falu rossza (Kőszegi Várszínház, Némedi Árpád) – Szigorúan ellenőrzött vonatok (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Rozs Tamás) – Kutyafül, macskakő, egérút (Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, Juhász Levente)
A legígéretesebb pályakezdő: Kurta Niké (Szputnyik Hajózási Társaság) – Pálya Pompónia (Örkény István Színház) – Bach Kata (Szputnyik Hajózási Társaság)
Különdíj: Kulcsár Viktóriának a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház létrehozásáért és működtetéséért – Dr. Borsós Beátának és Dobos Lídiának a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház megújításáért – Kiss Csabának a Miskolci Nemzeti Színház új korszakának beindításáért
„Nem lesz több ilyen életmű […] [N]emcsak arról van szó, hogy csupa tehetségtelen, középszerű kritikus jön (jövünk) utána, […] [de] valahogy olyan képlékeny és esetleges lett minden, hogy ma már ilyen pályák nem épülnek, mert nem épülhetnek fel, egyébként is előbb hagyjuk abba, bizonytalanodunk el, válunk csalódottá” – írta nekrológjában Koltai Tamásról Tompa Andrea az Élet és Irodalomban. És tényleg: a kiváló, talán felülmúlhatatlan színikritikus elvesztése mintha kitenné a pontot egy korszak végére. Egy olyan korszakéra, amikor még igazi öröm, hivatás lehetett kritikusnak lenni. Egyrészt mert vagy a lapolvasóknak volt igénye a színházról, a kultúráról olvasni, vagy a szerkesztőségeket nem érdekelte az sem, ha nem volt, mert nekik viszont mindenképpen volt igényük foglalkozni azzal, ami érték. És másrészt mert a színháznak, a színházban zajló életnek volt jelentősége, volt méltósága. Abban az új korszakban, amelyikben már nincs Koltai Tamás sem, egyre kevesebb médium szeretne a színházzal mint értékkel (és nem mint szenzációk lehetőségét rejtő témával) foglalkozni, amelyiknek viszont lenne erre affinitása, annak pénze nincs arra, hogy ezt egy bizonyos szinten felül lehetővé tegye. De ha a kritikus olyan elhivatott, olyan lelkes, mint Koltai Tamás volt, és mindez nem elég neki az elbizonytalanodáshoz, a csalódáshoz, akkor azzal szembesül, hogy egyre több színház adja fel. Azaz enged egyre többet és többet a minőségből az üres szórakoztatásért, köt egyre nagyobb kompromisszumokat a telt házak reményéért, vagy enged egyre könnyebben a politikának. A legjobb színházakat vagy bekebelezi a politika, vagy az ezerfelől érkező veszélyek szorításában elkeseredetten keresik az útjukat. Önként átadják magukat a hatalom szolgálatának, vagy ha nem, akkor sem küzdenek a hivatal packázásai ellen, a szolidaritás ismeretlen szó, a kivárás, az „amíg velem nem…” mentalitása annál ismerősebb. Ha egy színház sikeres vezetőjét évad közben, délelőttről délutánra kirúgja egy polgármester, az semmiféle komolyabb felháborodást nem kelt. Ha egy színházi rendező bekebelezi a fél szakmát, a színházak fele hozzádörgölőzik, a másik felének nincs eszköze a küzdelemre. De félő, hogy már akkor se használná, ha lenne, legalábbis erre utal az évadot méltóképpen záró esemény riasztó és kiábrándító mivolta: már egyetlen hangosabb tiltakozás, egyetlen jajszó sem hangzik el, ha a magyar színházi élet ura vásárlások és jelölések útján szinte szó szerint odaadja magának az ország elvileg legkomolyabb színházi szemléjének legfontosabb díjait. Ezután nehéz hinni, hogy lenne olyan esemény, amit már nem tűrne csendben a szakma. S közben, a helyzettől aligha függetlenül, az évadban olyan kevés minden ízében átütő, igazán súlyos, remekül megformált előadás volt látható, mint rövid kritikusi pályámon még soha. Hát hogy ne bizonytalanodjunk el? Hogyan ne váljunk csalódottá?
Kovács Dezső
art7.hu; Kritika
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács márton – mohácsi testvérek: e föld befogad avagy számodra hely – Székely Csaba: Vitéz Mihály – Egressy Zoltán: Június
A legjobb előadás: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Meggyeskert (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Sardar Tagirovsky)
A legjobb rendezés: Moliendo Café (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete) – Karamazovok (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Albu István) – Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A csárdáskirálynő (Újvidéki Színház, rendezte: Táborosi Margaréta) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – 3:1 a szerelem javára (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendezte: Bagó Bertalan)
A legjobb független színházi előadás: Baal (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Projekt-lulu (Manna Produkció – Jurányi Ház, rendezte: Geréb Zsófi)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Hókirálynő (Budapest Bábszínház, rendezte: Fige Attila)
A legjobb női főszereplő: Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház) – Sodró Eliza (projekt-Lulu, Manna Produkció – Jurányi Ház) – B. Fülöp Erzsébet (Antosa; Az ördög próbája, Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház – Yorick Stúdió; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata)
A legjobb férfi főszereplő: Bányai Kelemen Barna (Karamazovok, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – Ötvös András (A csemegepultos naplója, Kultkikötő – Orlai Produkciós Iroda) – Máté Gábor (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Kerekes Éva (Tartuffe; E föld befogad avagy számodra hely, Örkény István Színház) – Tokai Andrea (Futótűz, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház) – Bartalis Gabriella (Édes Anna, Csíki Játékszín)
A legjobb férfi mellékszereplő: Zayzon Zsolt (Parasztopera, Miskolci Nemzeti Színház) – Galló ernő (Szeget szeggel; Az ördög próbája, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – Nagypál Gábor (Rosencrantz és Guildenstern halott, Vádli Társulás – FÜGE Produkció – Szkéné)
A legjobb díszlet: Moliendo Café (Temesvári Csiky Gergely Állami magyar Színház – Temesvári Állami Német Színház, tervezte: Dragoş Buhagiar) – Karamazovok (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Tenkei Tibor) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb jelmez: E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, tervezte: Remete Kriszta) – Figaro (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias) – Körhinta (Nemzeti Színház, tervezte: Vincze Zsuzsa)
A legjobb színházi zene: Moliendo Café (Temesvári Csiky Gergely Színház, Vasile Şirli) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – Bánk bán (Újvidéki Színház, Mezei Szilárd)
A legígéretesebb pályakezdő: Sodró Eliza (projekt-Lulu, Manna produkció – Jurányi Ház) – Sardar Tagirovsky (Meggyeskert, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – Mészáros Blanka (Faust I-II., Katona József Színház)
Különdíj: Gyarmati Katának a Bánk bán dramaturgiai munkájáért – Ari-Nagy Barbarának az Erdély – Tündérkert dramatizálásáért – Kovács Mártonnak az E föld befogad avagy számodra hely koreográfiájáért
Miklós Melánia
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz Mihály – Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely
A legjobb előadás: Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Bakfitty (Stúdió „K” Színház – k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb rendezés: Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – M/S (Katona József Színház, rendezte: Dömötör András) – Tűzpróba avagy a Heilbronni Katica (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Keresztes Attila)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor) – HAIR (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Mohácsi János) – Az eltört korsó (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur)
A legjobb független színházi előadás: A Heilbronni Katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Züfec (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – W.S. Othello (Stúdió „K” Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház) – Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház) – Ladányi Andrea (A bűvös vadász, Magyar Állami Operaház)
A legjobb férfi főszereplő: Máté Gábor (Faust I-II. , Katona József Színház) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Görög László (Tóték, Miskolci Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Takács Katalin (Magyar Elektra, Csiky Gergely Színház, Kaposvár) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház) – Tóth Anita (Faust I-II., Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Kulka János (Faust I-II., Katona József Színház) – Szatmári György (Tóték, Miskolci Nemzeti Színház) – Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház)
A legjobb díszlet: Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Oresztész (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Khell Zsolt) – Vitéz Mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Horesnyi Balázs)
A legjobb jelmez: Oresztész (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Benedek Mari) – M/S (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Kálmán Eszter) – Sirály (Átrium Film–Színház – Kultúrbrigád)
A legjobb színházi zene: M/S (Katona József Színház, Kamra, Kákonyi Árpád, Matkó Tamás) – Halálos tavasz1 (Szabad Tér Színház, Nyitrai László) – Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, Tallér Zsófia)
A legígéretesebb pályakezdő: Kurta Niké (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság) – Nagy Norbert (Magyar Elektra, Csiky Gergely Színház, Kaposvár; Oresztész, Radnóti Miklós Színház) – Székely Kriszta (Petra von Kant, Katona József Színház, Sufni; Asszony a fronton, Vígszínház)
Különdíj: A Koma Bázisnak a Blokkoló című projekt és előadás létrehozásáért – A Szputnyik Hajózási Társaságnak az elmúlt hét év itthoni társulati munkájáért – Hoffer Károlynak a Kabaré bábjainak tervezéséért
1 Összeférhetetlenség miatt a szavazásba nem számít bele, de szerettem volna feltüntetni, mert itt a helye.
Nánay István
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely – Székely Csaba: Vitéz Mihály
A legjobb előadás: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: A mi osztályunk (Szigligeti Színház, Nagyvárad, rendezte: Anca Bradu) – A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás) – Bűn és bűnhődés (Forte Társulat – Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Spam operett (Radnóti Miklós Színház, rendezte: Rudolf Péter) – Csárdáskirálynő (Újvidéki Színház, rendezte: Táborosi Margaréta)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Züfec (k2 Színház – Szkéné Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Rosencrantz és Guildenstern halott (Vádli Alkalmi Színházi Társulás – FÜGE – Szkéné Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Vitéz László és Vas Juliska (Fabók Mancsi Bábszínháza, rendezte: Fabók Mariann) – Dobronka Cirkusz, világszám (Mesebolt Bábszínház – Magamura Alkotóműhely, rendezte: Boráros Milada) – Hoppá, hoppá (Budapest Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes)
A legjobb női főszereplő: Lázár Kati (Kripli Mari, Orlai Produkciós Iroda – Spinoza Ház) – Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház) – Fullajtár Andrea (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Ötvös András (A csemegepultos naplója, Orlai Produkciós Iroda – Kultkikötő) – Epres Attila (Digger-drájver, Örkény István Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mari (Oresztész, Radnóti Miklós Színház) – Ónodi Eszter (Abigail bulija, Katona József Színház, Kamra) – Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Gálffi László (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Mertz Tibor (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Némedi Árpád (e föld befogad avagy számodra hely, Örkény István Színház)
A legjobb díszlet: Brand (Nemzeti Színház, tervezte: Ambrus Mária) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Meggyeskert (Tamás Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Bartha József)
A legjobb jelmez: Oresztész (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Benedek Mari) – A két korea újraegyesítése (Katona József Színház, tervezte: Füzér Anni) – Két úr szolgája (Pesti Színház, tervezte: Tihanyi Ildikó)
A legjobb színházi zene: Szigorúan ellenőrzött vonatok (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Rozs Tamás) – A mi osztályunk (Szigligeti Színház, Nagyvárad, Horváth Károly) – Bűn és bűnhődés (Forte Társulat – Szkéné Színház, Ökrös Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: Hoffer Károly (Budapest Bábszínház) – Nagy Norbert (Forte Társulat) – Porogi Ádám (Katona József Színház, Kecskemét)
Különdíj: Kamarell Márta nyugdíjaztatott művészeti titkárnak, aki több mint ötven éve elválaszthatatlanul azonos volt mindazzal, amit a kaposvári Csiky Gergely Színház jelentett – Márton Lászlónak a Faus I-II. fordításáért
Az egyes előadásokra és alkotókra adott szavazatom ezúttal is túlmutat a díjazásra ajánlott konkrét teljesítményen, s az egyénekre adott voks többnyire a produkció egészét is minősíti, s ez fordítva is igaz. Idén is akad olyan közösségi vagy egyéni teljesítmény, amely nem fért be az egyes kategóriák rubrikáiba. Ha nem próbálnánk terelni a zenés/szórakoztató előadás kategóriáját a kommersz felé, akkor jó szívvel írtam volna be a Radnóti Színház Buborékok-ját, de a Katona József Színház A két Korea újraegyesítését is. Az alternatív kategóriából mindenekelőtt a Stúdió „K” Színház Bakfittyének kimaradását fájlalom. A színészek közül szívesen díjaztam volna Kulka Jánost (Faust I-II.; A két Korea újraegyesítése), Nagypál Gábort (Bakfitty; Rosencrantz és Guildenstern halott), Szalma Tamást (A Mester és Margarita), Hegedűs D. Gézát (Julius Caesar; Koldusopera), Lukáts Andort (Apa; Hazatérés), Znamenák Istvánt (A Bernhardi-ügy; Tartuffe), Görög Lászlót (Tóték), Bajomi Nagy Györgyöt (Vitéz Mihály), Pelsőczy Rékát és Pálmai Annát (Petra von Kant), Trokán Nórát (Brand), Takács Katalint (Magyar Elektra; Merénylet; Egérfogó), Tokai Andreát (Futótűz).
Papp Tímea
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Lénárd róbert: Tetkó – Hajdu Szabolcs: Ernelláék farkaséknál – Markó Róbert: A kirÁlykisasszony, akinek nem volt birodalma
A legjobb előadás: Az ördög próbája (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Radu Afrim) – Neoplanta (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András)
A legjobb rendezés: A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Radu Afrim) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Az ördög próbája (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Radu Afrim) – Moliendo Café (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete) – Én és a kisöcsém (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Lúzer (Krétakör, rendezte: Schilling Árpád) – Parallel (GroundFloor Group, rendezte: Sinkó Ferenc, Leta Popescu)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Összeférhetetlenség miatt a kategóriában nem szavazok.
A legjobb női főszereplő: B. Fülöp Erzsébet (A nyugalom, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – Krizsán Szilvia (Neoplanta; Bánk bán, Újvidéki Színház) – Kiss-Végh Emőke (Gyermek, Dollár Papa Gyermekei)
A legjobb férfi főszereplő: Bányai Kelemen Barna (A nyugalom, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Bajomi Nagy György (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb női mellékszereplő: Láng Annamária (Gyermek, Trafó/Dollár Papa Gyermekei) – Berekméri Katalin (A nyugalom, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – Takács Katalin (Magyar Elektra, Csiky Gergely Színház Kaposvár)
A legjobb férfi mellékszereplő: Gálffi László (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Mátray László (Brand, Nemzeti Színház) – Krisztik Csaba (Bűn és bűnhődés, Forte Társulat)
A legjobb díszlet: A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, tervezte: Adrian Damian) – Bányavirág (Komáromi Jókai Színház, tervezte: Árvai György) – A bolygó hollandi (Művészetek Palotája, tervezte: Horgas Péter)
A legjobb jelmez: Az ördög próbája (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, tervezte: Cristina Milea) – A tenor (Magyar Állami Operaház, tervezte: Lisztopád Krisztina) – Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, Tallér Zsófia) – Bűn és bűnhődés (Forte Társulat, Ökrös Csaba) – Hapcikirály (Vaskakas Bábszínház, Kiss Erzsi)
A legígéretesebb pályakezdő: Fekete Ádám (több munkájáért) – Kovács D. Dániel (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság; Cukor Kreml, Katona József Színház, Kamra) – Kurta Niké (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság)
Különdíj: Végh Ildikónak, a Katona József Színház Ifjúsági Programjában létrehozott előadásokért – A Dollár papa gyermekei társulatnak a Család trilógiáért – A k2 Színház „klasszikus” évadáért
Pethő Tibor
Magyar Nemzet
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz mihály – Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely – Ari-Nagy Barbara: Erdély – Tündérkert
A legjobb előadás: szentivánéji álom (Nemzeti Színház, rendezte: David Doiashvili) – Isten ostora (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb rendezés: e föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Éjjeli menedékhely (Nemzeti Színház, rendezte: Viktor Rizsakov)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –
A legjobb független színházi előadás: Bárkibármikor (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – szentivánéjjel (Hályogkovács, rendezte: W. Pluhár Attila) – Blokkoló (KoMa, rendezte: Zrínyi Gál Vince)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Fullajtár Andrea (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – Eszenyi Enikő (A testőr, Vígszínház) – Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Mácsai Pál (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Bajomi nagy györgy (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb női mellékszereplő: Börcsök Enikő (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Lovas Rozi (Hair, Orlai Produkciós Iroda)
A legjobb férfi mellékszereplő: László Zsolt (Julius Caesar, Vígszínház) – Schneider Zoltán (Buborékok, Radnóti Miklós Színház) – Kulka jános (A két Korea újraegyesítése, Katona József Színház)
A legjobb díszlet: Tartuffe (Örkény István Színház, tervezte: Bagossy Levente) – Orient (Békéscsabai Jókai Színház, tervezte: Fekete Péter) – Buborékok (Radnóti Miklós Színház, tervezte: Khell Zsolt)
A legjobb jelmez: Operett (Nemzeti Színház, tervezte: Anita Magda Bojarska) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Kurázsi Mama és gyermekei (Katona József Színház, tervezte: Szakács Györgyi)
A legjobb színházi zene: Szigorúan ellenőrzött vonatok (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Rozs Tamás) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, Kovács Márton) – Az öreg hölgy látogatása (Gárdonyi Géza Színház, Eger, Csiszár Virág)
A legígéretesebb pályakezdő: Lovas Rozi (Hair, Orlai Produkciós Iroda) – Ifj. Vidnyánszky Attila (Körhinta, Nemzeti Színház) – Zzigmond Emőke (Ármány és szerelem, Budaörsi Latinovits Színház:)
Különdíj: –
Puskás Panni
Revizor
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz mihály – Fekete Ádám: csoportkép oroszlán nélkül (természetes fényben) – Pintér Béla: Bárkibármikor
A legjobb előadás: 1914 (Vígszínház, rendezte: Robert Wilson) – Lúzer (Krétakör – Trafó – Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Schilling Árpád) – A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, rendezte: Radu Afrim)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Két nő (Titkos Társulat – Trafó – Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kárpáti Péter) – Bárkibármikor (Pintér Béla és Társulata – Átrium Film-Színház, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Züfec (K2 Színház – Szkéné, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Kabaré (Budapest Bábszínház, rendezte: Alföldi Róbert) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb független színházi előadás: N, mint nosferatu (Trafó – Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kálmán Eszter) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság – Jurányi Inkubátorház, rendezte: Kovács D. Dániel) – Csoportkép oroszlán nélkül (természetes fényben) (Trafó – Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Fekete Ádám)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Pokorny Lia (Leenane szépe, Centrál Színház) – Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház) – Pelsőczy Réka (Petra von Kant, Katona József Színház, Sufni)
A legjobb férfi főszereplő: Friedenthal Zoltán (Bárkibármikor, Pintér Béla és Társulata – Átrium Film-Színház) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Máté Gábor (Faust I-II. Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Monori Lili (Faust I-II., Katona József Színház) – Csákányi Eszter (Bárkibármikor, Pintér Béla és Társulata – Átrium Film-Színház) – Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Rózsa krisztián (Bakfitty, Stúdió „K” Színház – k2 Színház) – Fodor tamás (Rosencrantz és Guildenstern halott, Szkéné Színház – Vádli Társulás)
A legjobb díszlet: A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, tervezte: Adrian Damian) – N, mint nosferatu (Trafó – Kortárs Művészetek Háza, tervezte: Kálmán Eszter) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb jelmez: 1914 (Vígszínház, tervezte: Yashi) – a bűvös vadász (Magyar Állami Operaház, tervezte: Benedek Mari) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb színházi zene: –
A legígéretesebb pályakezdő: Hegymegi Máté (Kohlhaas, Zsámbéki Színházi Bázis) – Székely Kriszta (Petra von Kant, Katona József Színház) – Kurta Niké (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság – Jurányi Inkubátorház)
Különdíj: Káva Kulturális Műhelynek – a 3050 gramm című előadásukért – Koma Bázisnak a Blokkoló című előadásukért – KB35 Inárcs Társulat a TIKK című előadásukért
Stuber Andrea
www.stuberandrea.hu
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz Mihály – Hajdu Szabolcs: Ernelláék farkaséknál – Tasnádi István: Szibériai Csárdás
A legjobb előadás: A Bernhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás) – M/S (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Dömötör András) – A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: Radu Afrim)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Szociopoly (Szputnyik Hajózási Társaság Mentőcsónak Egység, rendezte: Fábián Gábor) – Szentivánéji álom (Nemzeti Színház, rendezte: David Doiashvili)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Broadway felett az ég (Centrál Színház, rendezte: Kiss Márton) – 40! véges élet (Duma Színház – Füge, rendezte: Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Keszég László, Mészáros Béla) – Mamma mia (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás)
A legjobb független színházi előadás: Ernelláék farkaséknál (Maladype Színház, rendezte: Hajdu Szabolcs) – A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Züfec (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Kutyafül, macskakő, egérút (Jászai Mari Színház, Tatabánya, rendezte: Kolozsi Angéla) – A trollgyerek (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) – Maya hajója (Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás)
A legjobb női főszereplő: B. Fülöp Erzsébet (A nyugalom, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – Börcsök Enikő (Koldusopera, Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság) – Krizsán Szilvia (Bánk bán, Újvidéki Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Bajomi Nagy György (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Hajduk Károly (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság)
A legjobb női mellékszereplő: Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – Györgyi Anna (Parasztopera, Miskolci Nemzeti Színház) – Szalay Marianna (Hazatérés, Budaörsi Latinovits Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Nagypál Gábor (W.S. Othello, Stúdió „K” Színház) – Gálffi László (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Bánki Gergő (Utolsó, Proton Színház)
A legjobb díszlet: A mester és Margarita (Debreceni Csokonai Nemzeti Színház, tervezte: Debreceni Borbála) – A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, tervezte: Adrian Damian) – Csirkefej (Komáromi Jókai Színház, tervezte: Gadus Erika)
A legjobb jelmez: Vitéz mihály (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Pilinyi Márta) – Caligula (Aranytíz, tervezte: Cseh Zsuzsa) – A bűvös vadász (Operaház, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: Bánk bán (Újvidéki Színház, Mezei Szilárd) – M/S (Katona József Színház, Kákonyi Árpád, Matkó Tamás) – A mi osztályunk (Nagyváradi Szigligeti Színház, Horváth Károly)
A legígéretesebb pályakezdő: Domokos Zsolt (k2 Színház) – Bach Kata (Ódry Színpad – Szputnyik Hajózási Társaság) – Ifj. Vidnyánszky Attila (többért)
Különdíj: Diggerdrájver – Lázár Kati: Kripli Mari – Kulcsár Viktória: a Jurányi Inkubátor Házért
Ebben az évben 227 előadás kínálta a választékot számomra. A szavazólapomon is széles a merítés: a voksaim 26 színházhoz/társulathoz köthetőek (16 pesti, 6 vidéki, 4 határon túli; 18 repertoáros kőszínház, 6 független).
Minden névvel, amelyet feltüntetek, többet jelzek egyetlen személy vagy kategóriabeli jelölésnél: az adott színházi produkciót egészében értékesnek, kiemelendőnek tartottam.
Akik/amik éppen csak nem fértek be az első háromba: Kelemen Kristóf Sok alvó közt semmi dolgom nékem című színműve, Kaszás Gergő a Stúdió „K” Színház Othellójaként, Martinovics Dorina Elektrája a Radnóti Színház Oresztészében, László Csaba a marosvásárhelyi Karamazovokból, Varga Mária a fehérvári Vérnászból és a Markó Róbert rendezte Szemenszedett mese az Ódry Színpadon.
Urbán Balázs
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Székely Csaba: Vitéz Mihály
A legjobb előadás: Faust I-II. (Katona József Színház, rendezte: Schilling Árpád) – E föld befogad avagy számodra hely (Örkény István Színház, rendezte: Mohácsi János) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb rendezés: Neoplanta (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Tóték (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: Broadway felett az ég (Centrál Színház, rendezte: Kiss Márton) – Hair (Orlai Produkció, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb független színházi előadás: A heilbronni katica (Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Kovács D. Dániel) – Ernelláék farkaséknál (Maladype Színház, rendezte: Hajdu Szabolcs) – Züfec (k2 Színház – Szkéné, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: Trokán Nóra (Brand, Nemzeti Színház) – Kurta Niké (A heilbronni Katica, Szputnyik Hajózási Társaság) – Czikó Julianna (Édes Anna, Csíki Játékszín)
A legjobb férfi főszereplő: Bajomi Nagy György (Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Trill Zsolt (Brand, Nemzeti Színház) – Mácsai Pál (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Kováts Adél (Textúra 2014, Szépművészeti Múzeum) – Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei, Katona József Színház) – Pallai Mara (Kabaré, Budapest Bábszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Bercsényi Péter (Kabaré, Budapest Bábszínház) – Nemes Levente (Vízkereszt, vagy amire vágytok, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – Gyulai Várszínház) – Schruff Milán (Vízkereszt, vagy amit akartok, Jászai Mari Színház, Tatabánya)
A legjobb díszlet: Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, tervezte: Balázs Juli) – M/S (Kamra, tervezte: Kálmán Eszter)
A legjobb jelmez: Vízkereszt, vagy amire vágytok (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – Gyulai Várszínház, tervezte: Adriana Grand) – Übü király (Örkény István Színház, tervezte: Szlávik Juli) – Faust I-II. (Katona József Színház, tervezte: Ágh Márton)
A legjobb színházi zene: Faust I-II. (Katona József Színház, Dargay Marcell)
A legígéretesebb pályakezdő: Mészáros Blanka – Ifj. Vidnyánszky Attila – Zzigmond Emőke
Különdíj: Ötvös András (A csemegepultos naplója) – Bicskei István (Wilhelm-dalok) – Epres Attila (Diggerdrájver)
Bár a Különdíj kategóriájában mindig a máshová nem sorolható, de az adott évadhoz kötődő teljesítményekre szoktam szavazni, eltűnődtem, milyen nehéz helyzetben volnék, ha – kollégáim egy részéhez hasonlóan – társulatok, intézményvezetők több évadon át ívelő és az adott évadban lezáródó tevékenységét próbálnám honorálni. Első helyre minden bizonnyal a kiemelkedően fontos munkásságát idén beszüntető Szputnyik Hajózási Társaság kerülne, de jutnia kellene az elismerésből a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat éveken át megbízhatóan magas színvonalon vezető Tasnádi Csabának vagy a Miskolci Nemzeti Színház látványos megerősödésében kulcsszerepet játszó Kiss Csabának is. És ezzel az idei veszteséglista még korántsem teljes: hosszú agonizálás után idén szűnt meg például a Bárka is. A Szputnyik és a Bárka története lezárult, azt pedig csak remélni lehet, hogy a vezetőváltás után a miskolci és nyíregyházi színház szakmai pozíciója változatlan marad – miként azt is, hogy lesz évad, mely után nem a veszteségeket kell először összeszámolnunk.
Amúgy az évad a színpadi teljesítmények terén kevés változást hozott. A legjobbak között láthattunk kiemelkedően magas színvonalon elkészített, de kevés újdonságot hozó, illetve szakmailag problematikusabb, de eredetibb, érdekesebb előadásokat is. Azt nem merném teljes határozottsággal kijelenteni, hogy Schilling Árpád Faust I-II.-je volt az évad legjobb előadása (ha a „legjobb” a legkiegyenlítettebbet, legkompaktabbat, „legkerekebbet” jelenti, még kevésbé merném), de abban biztos vagyok, hogy ez volt az évad legizgalmasabb szellemi és színházi vállalkozása, legfontosabb eseménye.
Ha már a Különdíjat említettem, kissé rendhagyó a szavazatom, hiszen három színészi alakítást díjaztam. Az ok nem az, hogy a monodrámákban (vagy kvázi-monodrámákban) nyújtott előadói teljesítmény néha nehezen hasonlítható össze a többi színészi alakítással, hanem az, hogy egyik előadás sem klasszikus (mono)dráma színrevitele. Mindhárom esetben a színész ad értelmet és jelentőséget a szövegnek, olyan erősen forrva össze a megjelenített szereppel, hogy az előadást nélküle (vagyis más színésszel) elképzelni sem tudnám.
Végül most is ideírom azon színészek és tervezők névsorát, akik csaknem felkerültek a listámra: Hajduk Károly, Görög László, Hegedűs D. Géza, Máté Gábor, Mátray László, Harsányi Attila, Ács Norbert, Törőcsik Mari, Czakó Julianna, Fullajtár Andrea, Györgyi Anna, Kútvölgyi Erzsébet, Pető Kata, Baracsi Orsolya, Szakács Györgyi, Antal Csaba, Ambrus Mária.
Zappe László
Népszabadság
A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E föld befogad avagy számodra hely – K2 Színház: Züfec – Réczei Tamás: Színházi vándorok
A legjobb előadás: A Berhardi-ügy (Örkény István Színház, rendezte: Ascher Tamás) – Tóték (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – Koldusopera (Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb rendezés: Brand (Nemzeti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – Bánk bán (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – Futótűz (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Radu-Alexandru Nica)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A két Korea újraegyesítése (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) – Broadway felett az ég (Centrál Színház, rendezte: Kiss Márton) – Dögkeselyű (Madách Színház, rendezte: Harangi Mária)
A legjobb független színházi előadás: Bűn és bűnhődés (Szkéné – Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – Bakfitty (k2 Színház – Stúdió „K” Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – Három nővér (HOPPart Társulat, rendezte: Forgács Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: Maya hajója (Stúdió „K” Színház – Jászai Mari Színház, Népház, Tatabánya, rendezte: Fodor Tamás) – Leánder és Lenszirom (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb női főszereplő: Tokai Andrea (Futótűz, Temesvári Csiky Gergely Színház) – Bánfalvi Eszter (Makrancos Kata, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Lázár Kati (Kripli Mari, Orlai Produkciós Iroda)
A legjobb férfi főszereplő: Bajomi Nagy György (Hamlet; Vitéz Mihály, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – Mácsai Pál (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Bicskei István (Wilhelm-dalok, Jel Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Szirtes Ági (A két Korea újraegyesítése, Katona József Színház) – Törőcsik Mari (Brand, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: Gálffi László (A Bernhardi-ügy, Örkény István Színház) – Galló Ernő (Az ördög próbája, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) – Lukáts Andor (Hazatérés, Budaörsi Latinovits Színház)
A legjobb díszlet: brand (Nemzeti Színház, tervezte: Ambrus Mária) – Tóték (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Horesnyi Balázs)
A legjobb jelmez: Brand (Nemzeti Színház, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: –
A legígéretesebb pályakezdő: Sodró eliza (Parasztopera; Hamlet, Weöres Sándor Színház, Szombathely; Két szék között, Thália Színház) – Domokos Zsolt (Züfec; Bakfitty, k2 Színház; Félúton a Fórum felé, Thália Színház) – Fehér László (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
Különdíj: –