A történet során a gyerekeken keresztül három családot ismerünk meg, s mindben van valami törés: hiányzó felnőttek vagy túlzott elvárásokat támasztó szülők. Ők viszont még mind napraforgók. Még gyerekek, tehát nagy túlélők.

A dráma letölthető INNEN

Pass Andrea maga írja és rendezi darabjait; a Más nem történt, az Újvilág után most családtörténetet ír. Ebben a családban egy klasszikus narcisztikus anya ural minden színpadi szituációt; hiányzik belőle az empátia, a figyelem, a mások iránti érdeklődés. Tolakodó, végtelenül egoista; ugyanakkor gyanakvó, és folyton védekezik, bár saját elképzelései szerint sosem hibás semmiért. Ez az empátia-hiány végül egyszerűen kegyetlenné teszi.

Az anya az első jelenetben lekési a szülői értekezletet, feltartja a már menni készülő tanárt, kijelenti, hogy férje helyett kell most magát szégyellenie, aki nem jött el. Milyen lehet a férj ezek után? Egy klasszikus, „érzelmileg hiányzó” apa. Jelen van, csak érzelmileg nincs jelen, a figyelmével, érdeklődésével. Kettejüknek van egy tíz éves kislányuk, akire tehát nem sok figyelem jut. A kislány szépen rajzol, ám csak feketét használ, tudjuk meg az első jelenetben. Az anyát nem az érdekli, hogy miért feketével, hol vannak a színek, hanem hogy a verseny szempontjából, ahová az iskola küldi a lányt, ez nem lesz-e baj. Hiszen a világ az anya számára csak látszataiban és külsőségében van jelen, a mélybe nem lehet tekinteni. A darab erénye, hogy egyszerre képes ezt a felszínt és a mélyét is megmutatni; éles, játékos jelenetekben, erős szituációkban.

Jelenet a Jurányiban játszott előadásból. Fotó: Jókúti György

A darab fókuszában a tíz éves Janka áll, aki családja, iskolai és kortársi kapcsolataiban látható; gazdag viszonyrendszerben. Ő maga az a napraforgó, aki mindig a fény után megy, s fény van is valamennyi a drámában: éppen a saját kortársi közegből és a figyelmes, szeretetteli tanárnőből árad szeretet és érdeklődés iránta. De a dráma azzal végződik, hogy vége az alsó tagozatnak és ennek a kis közösségnek. Nehezebb idők jönnek, úgy sejthető. A történet során a gyerekeken keresztül három családot ismerünk meg, s mindben van valami törés: hiányzó felnőttek vagy túlzott elvárásokat támasztó szülők. Ők viszont még mind napraforgók. Még gyerekek, tehát nagy túlélők.

Az anya előzetes történetét nem ismerjük meg, nem tudjuk, mitől lett ilyenné. A darab csúcspontján megtörténik viszont a teljes összeomlás: a gyerekek iskolai farsangja után az anya végleg elveszti a kontrollt, pszichiátriára szállítják – azaz a férje viteti be. Fontos mozzanat ez is: a patológiás családi kapcsolatokat a család „együtt csinálja”. Az anya a kezelés után mintha összeszedettebb volna, megpróbál dolgozni, de lényegi változás nem történik.

A napraforgó szimbóluma a gyermek túlélési képességeit hivatott jelezni; hogy mi ennek a kislánynak a további sorsa, nem tudjuk. Nem lesz könnyű felnőttnek lennie.

A Napraforgó bemutatója 2016 februárjában volt a Jurányiban. Remek előadásban, kiváló csapattal.

Tompa Andrea

A dráma letölthető INNEN