Tiszta és következetesen végigvitt gondolat, hogy a plüss állatok a bábok, de viszonylag kevés lehetőséget kapnak ahhoz, hogy önálló figuraként létezhessenek.

A sikerkönyvek és- sorozatok nem kerülhetik el megfilmesítésüket és színpadra állításukat. Ez történt Margit Auer népszerű és kedves gyerekregény sorozatával, a Mágikus állatok iskolájával is. A Kolibri Színház tűzte műsorára 6-10 évesek számára. A regény első kötetéből Horváth Péter írta a színpadi változatot, amit Novák János vitt színre.

A darab egy osztály életét villantja fel. A közösségben megtaláljuk a szokásos típusokat, a nagymenőt, az okoskodót, a strébert, a félszeget meg a többeket. A diákok kisebb-nagyobb stikliket ugyan elkövetnek, de nagyobb balhék vagy élesebb konfliktusok nem alakulnak ki köztük. Két gyerek válik főszereplővé, az osztályba érkező új tanuló, a becsvágyó Ida, illetve a többiek csúfolódásának céltáblája, a társai akcióiból kimaradó, álmodozó Benni.

Bottyán Marcell fotói

A történet másik szála a kicsit fura tanítónőn keresztül kötődik a gyerekekhez, ugyanis az ő bátyja olyan csodaképességekkel rendelkező plüssállatokat gyűjt, amelyek nemcsak kedves társai lehetnek azoknak, akiknek kisorsolják őket, hanem segíthetnek gazdájuk tulajdonságainak megváltoztatásában is.

Az írónő szerint alapszabály, hogy az állat karaktere hasonló legyen a megajándékozott gyerekével. Így kerül Bennihez Henriette, a teknőc és Idához Rabbat, a róka, valamint a fináléban a vagány Johnnyhoz a pingvin. (A regénysorozatban az osztály mind a huszonnégy tagja előbb-utóbb megkapja a maga plüssállatkáját.) Az állatok hatására Benniből egyre inkább megfontolt, a tudását és véleményét határozottan képviselő, a kiélezett helyzetekben a legjobb megoldásokat megtaláló gyerek lesz, míg Ida szép lassan már nemcsak mindig saját magára gondol, és felismeri, hogy az osztály általa is bálványozott bohóca, Johnny mellett milyen klassz srác az őt őszintén kedvelő, de eddig általa is kicsit lenézett Benni. Johnny hirtelen bekövetkező megváltozását azonban nem az állatkája befolyásolja, a pingvint kvázi jutalomként kapja.

A regényt is jellemzi a didakszis, ám ez az átírás során az elkerülhetetlen és kényszerű sűrítés, a helyzetek kiemelése s a figurák tipizálása miatt még jobban felerősödik. A párhuzamosan bonyolított két fő cselekményszál kiegészül még a Benni és szülei, illetve a legnagyobb karalábé termesztésével elfoglalt iskolaigazgató epizódjaival, ám ezek az egymáshoz illesztett rétegek időnként vagy nem kapnak elég erős dramaturgiai funkciót (mint a mágikus állatok buszoztatása), vagy túlságosan is a történet lebonyolíthatósága indokolja létüket (például az igazgató szerepeltetése).

A mozaikos szerkezet nem tette egyszerűvé a tervező, Orosz Klaudia munkáját, aki a bábokat is készítette. Igen sokszor kell átdíszletezni a színpadot, illetve tizenkét-tizenöt szereplőnek játékteret kialakítani, miközben az előszínpadon a leporelló-szerűen összehajtogatható piros autóbusznak is át kell araszolnia a zenészek között az egyik oldalról a másikra. Néhány paravánnal, egyszerű asztalokkal és hokedlikkel, pár egyéb jelzett bútorral pillanatok alatt lehet átállni egyik helyszínről a másikra (néha úgy tűnik, a háttérben folyó munkát is hivatott eltakarni az előtérben áthaladó busz). Ahhoz, hogy ezek a színváltások gördülékenyen megtörténjenek, a játszók és a műszaki személyzet precíz, összehangolt egységes munkájára van szükség. A díszítők méltán jönnek tapsra a színészekkel együtt.

Tiszta és következetesen végigvitt gondolat, hogy a plüss állatok – az említetteken kívül pingvin, szarka, mamba, mókus és disznócska – a bábok, de viszonylag kevés lehetőséget kapnak ahhoz, hogy önálló figuraként létezhessenek. Jobbára a tipegve ide-oda járatott autóbusz ablakaiban helyezkednek el, mozgásuk korlátozott (a legtöbb lehetősége az egyszerűen animálható szarkának van, amelyet Erdei Juli a színpad egész terében „röptethet”), s minden megjelenésük ugyanannak a dalnak a hangjaira történik.

A színészek egy része több szerepet játszik, hol az osztály tanulóit vagy a kisfiú szüleit alakítják, hol az állatok valamelyikét. Árnyaltabb és összetettebb figura megformálására keveseknek adódik módjuk. Mindenekelőtt természetesen a két főszerepet, a Bennit játszó Nizsai Dánielnek és az Idát megtestesítő Alexics Ritának. Mindketten jól élnek a lehetőségeikkel: hiteles, szerethető és sokszínű alakot ábrázolnak. Nagyrészt rajtuk múlik az előadás sodrása, amelyhez többek között a már sokadszor hasonló típusú szerepet alakító Bárdi Gergő is hozzájárult.

Az előadás két legszebb teljesítményének azonban a finoman háttérbe húzódó Török Ági és Szívós Károly szerepformálását tartom. Benni szüleiként csak egy-egy villanásuk van, de teknőcként és rókaként brillíroznak. Mindaddig, míg a többi plüssállattal együtt Henrietta és Rabbat csak buszozgat, ők is alázatosan belesimulnak fiatal kollégáik csoportjába, majd ugyanezzel az alázattal, szinte egyetlen alakká válva mozdulnak együtt és játszanak közösen Nizsaival és Alexiccsel. Szép elgondolás, hogy Török Ági játssza Benni anyját és testesíti meg a fiú testi-lelki megerősödését elősegítő teknőcöt, miként a felnőtt, a fiatalok majd’ mindegyikét tanító Szívós formálja meg a kislány rókáját. Mindketten – a bábok adta technikai lehetőségeken belül – a mozgatás mesteriskoláját mutatják be.

Nem tudom, hogy a hétköznap délutáni zsúfolt nézőtéren hányan olvasták vagy ismerik a regényt, és afelől sincsenek vérmes reményeim, hogy az előadás hatására tömegek vennék kezükbe a kötetet, de bízvást állíthatom: azt, ahogy a produkció magával ragadta nézőit, ámulva figyeltem.

Hol? Kolibri Színház
Mi? Margit Auer: Mágikus állatok iskolája
Kik? Fordító: Nádori Lili. A színpadi változatot és a dalszövegeket írta: Horváth Péter. Zeneszerző és rendező: Novák János. Tervező: Orosz Klaudia. Mozgás: Lakatos János. Szereplők: Megyes Melinda, Tóth József, Gazdag László, Szívós Károly, Török Ági, Alexics Rita, Nizsai Dániel, Bárdi Gergő, Krausz Gábor, Erdei Juli, Kőszegi Mária, Rácz Kármen, Nyakas Edit m. v., valamint a KIMI-Kolibri Stúdió tagjai: Varga Dóra, Hoffmann Gabriella, Hermann Brigitta, Nagy Zita Mária, Csörögi Gábor Balázs. Zenészek: Kecskeméti Gábor, Bornai Szilveszter, Tóth Tamás, Kaboldy András, Derzsi Zsolt.