…az erdélyi melegek helyzetével foglalkozó darabot ebben a múltat és a hagyományokat megtestesítő közegben bemutatni minden bizonnyal jóval bátrabb tettnek számított, mint elhozni egy budapesti színházba. Mindazonáltal üdvözlendő, hogy a darab fél évvel az ősbemutató után hozzánk is eljutott, sok dolgunk van ezen a téren (is).

A Spirit Színház hangulatos előterében ott lógnak a korábbi és a jelenleg is futó előadások plakátjai. A meglepően széles repertoáron zömükben ismert darabok, vígjátékok (pl. Furcsa pár, A csütörtöki hölgyek), klasszikusok (pl. Dorian Gray, Karamazov fivérek, Mario és a varázsló, Tóték), „bulvárdrámák” (Equus, Closer) szerepelnek, de előszeretettel viszik színre Szabó Magda, Márai, Polcz Alaine műveit is. Van néhány magyarországi ősbemutató filmadaptációkból, komédiákból, és több olyan monodrámát is játszanak, amelyek híres emberek életét dolgozzák fel (pl. Maria Callasét vagy Szepes Máriáét).  Ebből a kínálatból határozott irányvonal nem rajzolódik ki, az azonban látszik, hogy minél szélesebb közönséget szeretnének elérni. Székely Csaba új drámáját, az Öröm és boldogságot itt mutatták be először Magyarországon.

Fotók: Kővágó Nagy Imre

A szerző a darabot eredetileg egy kis, független társulatnak, a marosvásárhelyi 3G Színháznak írta, amelynek maga is egyik alapítója. A helyi várban kialakított játszóhelyen, a Mészárosok bástyájában mutatták be az ősszel, Andi Gherghe rendezésében. A helyszín szimbolikusnak is tekinthető, hiszen az erdélyi melegek helyzetével foglalkozó darabot ebben a múltat és a hagyományokat megtestesítő közegben bemutatni minden bizonnyal jóval bátrabb tettnek számított, mint elhozni egy budapesti színházba. Mindazonáltal üdvözlendő, hogy a darab fél évvel az ősbemutató után hozzánk is eljutott, sok dolgunk van ezen a téren (is).

A dráma egy a saját közegében rejtőzködni kényszerülő kisebbség elkeserítő helyzetét mutatja meg – interjúkból tudható, hogy sokszor nem képzelet szülte, hanem valós történetekből kiindulva. Nem dokumentumdráma, keretnek azonban egy dokumentumműsort választ. Ez a műsor a vásárhelyi bemutatón a helyi tévé egyik adását imitálta, a Spirit Színházban azonban Czeizel Gábor rendező az ikonikus Deltát választotta, Kudlik Júliának fodrászolt Hegyi Barbarával, főcímzenével, a háttérben az eredetire hajazó repülővel, hómezőn gázoló felfedezővel. A választás veszélye, hogy a fiatalok (a mellettem ülő, huszonéves kollégáimtól tudom) már nem ismerik a műsort, így számukra ezek az utalások elvesznek. Ettől függetlenül a keretjáték egyértelmű: tudományosnak álcázott, bántó blődségek hangzanak el, a melegekről szóló köz- és magánbeszéd túlzó, karikírozott megállapításai.

A cselekmény több szálon fut, a szereplők az erdélyi társadalom különböző rétegeiből kerülnek ki: van köztük középiskolai tanár, ápolónő, kocsmáros, egyetemi kutató és rendőr is. Városi és falusi helyszínek váltakoznak a minimalista módon, ággyal és néhány hokedlivel berendezett és folyamatosan átrendezett játéktérben, amelyet a két oldalra osztott nézőtér között helyeztek el az alkotók. Köztünk történik mindaz, amit látunk, sugallja a térrendezés. A többszörös kisebbségi létet (nem elég, hogy romániai magyar és meleg, de ráadásul még nő is vagyok, ennél rosszabb már csak akkor lehetne, ha fél lábam lenne – mondja az egyetemi kutató) megélő szereplők történetei végül összeérnek.

A keretjátékon belüli keret fekete humorral vetíti előre a történet végét: az egyik szereplő s.k. rakja fel a nagylábujjára a kórházakban használatos, a halott adatait feltüntető cédulát. Székely Csabától nem meglepő módon a humor egyébként is a szöveg fontos védjegye, miközben mögötte sokszor keserű irónia érződik. Ez a humor azonban nem mindig hat az előadásban, amelyen a sajtóbemutatón még némi nyerseség érződött. Minden színész lelkiismeretesen tette a dolgát, az összjáték mégis kissé darabosnak tűnt. Jó viszont, hogy mind a megírt karakterek, mind a színészi játék tartózkodik a sztereotípiáktól. A szereplők egyik fontos, de nem mindent meghatározó tulajdonsága a nemi identitásuk, ebből következően nyoma sincs a színpadon sokszor látható, klisészerű melegábrázolásnak. Problémáik lehetnének más kisebbség problémái, párkapcsolati gondjaik bárki gondjai. Ha például az előadásban sokszor szitokszóként ismételgetett buzi kifejezés helyére a migránst vagy a cigányt tennénk, a szöveg és az előadás ugyanúgy működne.

Hegyi Barbara több, nagyon ellenszenves, homofób figurát skiccel fel jellegzetes beszédmóddal és néhány jól eltalált vonással, elkerülve a karikatúraszerű ábrázolást. Jerger Balázs a kirúgott középiskolai tanár szerepében az utolsó két jelenetében láthatóvá tudja tenni a tanár reményvesztettségét és végletes magányát. Jantyik Csaba a falusi kocsmáros szerepében a joviális pártfogótól jut el (kissé váratlanul) a féltékenységében akár ölni is képes szerelmesig. Tenki Dalma patológus doktornője beszabályozott, megfelelni vágyó, magát folyamatos kontroll alatt tartó nő, aki a párkapcsolatában sem tud feloldódni. (A Katona Bálint által tervezett jelmeze: műszálas, hímzett gallérú blúza a sárga mellénnyel esetében valóban jellemfestő.) Marjai Virág Teklája kifelé túlzott határozottsággal palástolja bizonytalanságát. Blahó Gergő hozza a sármos, kedves fiút, aki ha nem törekszik rá, akkor is képes maga körül érzelmeket, indulatokat kavarni. Széll Attilának jutnak az erőszakos, rigid férfiszerepek, amelyeket kellően bicskanyitogatóra formál.

Esztétikai értelemben az Öröm és boldogság az a kategória, amelyet jobb ötlet híján korrektnek szoktunk nevezni. Igyekvő és tisztességes előadás, amelynek azonban fontos erénye, hogy képes tudatosítani a nézőben azokat a ma is hétköznapinak számító bűnöket, amelyeket szóval és tettel – nem „csak” a kisebbségek ellen – elkövetünk vagy eltűrünk.

Hol? Spirit Színház
Mi? Székely Csaba: Öröm és boldogság
Kik? Szereplők: Hegyi Barbara, Jerger Balázs, Jantyik Csaba, Blahó Gergő, Széll Attila, Tenki Dalma, Marjai Virág. Díszlet: Czeizel Gábor. Jelmez: Katona Bálint. Rendező: Czeizel Gábor.