Napról napra

Azt beszélik, öt percig sem bírja ki, hogy senki legyen. Muszáj megpróbálnia győzni, de gyűlöl veszíteni. Felmorzsolódik az őt szerető nők között, mint görög hős darabokra tört szobra, síkjaira esett kubista festményalak, történeteiben, megszépített-kiszínezett meséiben élő, nagyra nőtt gyermek. Félni kell tőle, és dajkálni kell, rettegni és eligazítani őt. Magánya és nárcizmusa kegyetlen, szánni, talán […]

Shakespeare lenyűgöző gazdagságú, több szálat összefogó-összefuttató, komikumot tragikummal is vegyítő, a klasszikus vígjátéki helyzeteket, konvenciókat, szerepköröket egyedi módon felhasználó érett vígjátékai az életmű leggyakrabban játszott, legnépszerűbb darabjai közé tartoznak. Aminek egyrészt az az oka, hogy sokrétűségük és nyitott szerkezetük miatt több irányból megközelíthetők, inspirálhatják az alkotói invenciót, éppúgy módot adnak egészen eredeti értelmezésre, mint szinte […]

A Yorick Stúdió már több mint tizenöt éve Marosvásárhely színházi életének meghatározó szereplője. A Sebestyén Aba színész-rendező alapította kísérletező színházi műhely nemcsak, hogy elkötelezte magát a kortárs, főként helyi drámairodalom színpadra állítása és a kultúraközi párbeszéd létrehozása mellett, de konokul hisz abban, hogy a színház segíthet a társadalmi problémák megoldásában. A kilencvenes évek marosvásárhelyi magyar-román […]

Székely Csaba erdélyi melegekről szóló darabjának budaörsi előadását nézve egy dolog egészen biztosan tökéletesen lényegtelenné válik: az ti., hogy ez a darab erdélyi melegekről szól.

Azt hiszem, a dráma tétje az, hogy hogyan lehet ezeket a kegyetlen, elvetemült embereket árnyaltan bemutatni, a valós rémtetteik mellé valamilyen emberi arcot rajzolni nekik. De miért van erre szükség? Mert mindenki képes a szeretetre és szerethető valamiért? Mert mindenki megváltozhat, megbánhatja bűneit?

…az erdélyi melegek helyzetével foglalkozó darabot ebben a múltat és a hagyományokat megtestesítő közegben bemutatni minden bizonnyal jóval bátrabb tettnek számított, mint elhozni egy budapesti színházba. Mindazonáltal üdvözlendő, hogy a darab fél évvel az ősbemutató után hozzánk is eljutott, sok dolgunk van ezen a téren (is).

Múlt év végén nemcsak a budapesti Radnóti Színházban, hanem egy román társulattal is bemutatója volt. A Vitéz Mihály után másodszor merítette témáját a román történelemből Székely Csaba, és ezúttal is lett ebből némi botrány.

December végén mutatta be a Radnóti Miklós Színház társulata Székely Csaba legújabb, 10 című, a Tízparancsolaton alapuló színdarabját Sebestyén Aba rendezésében. A darabot mindketten – ugyanazon az estén – megnéztük, majd személyes találkozó során beszélgettünk róla. A beszélgetésünket diktafonnal, két részletben rögzítettük, jelen szöveg pedig ennek a hangfelvételnek a szerkesztett leirata. Írásunk kísérlet, amelyben a közös […]

Mivel rendelkezik némi hatalommal ebben a világban, a kritikus felmutathatja a jót, és szankcionálhatja az elfogadhatatlant.

Az Öröm és boldogság című előadás olyan témát választ, amely nem számít komfortosnak a marosvásárhelyi színháznéző számára. A város alternatív szcénáján nemrég megjelenő 3G Színház diskurzusteremtőnek számít ezzel a választással, ugyanis az LMBTQ társadalom eddig ismeretlen képviselőit, erdélyi meleg férfiak és nők láthatatlan világát lépteti színre.

A mamahotelből kiszabadult laza csávó elég jó dumát lök ahhoz, hogy komoly fanklub kövesse. Attól tartok, rólunk árulkodik, hogy ide most ilyen messiás jutott.

Pedig kevésbé poénkergető és a mocskos szájat ennyire nem erőltető szövegalakítással, a magándiskurzusok száműzésével a kölcsönös, engesztelhetetlen gyilkolhatnéknál bizonyára megrázóbban kiderülhetett volna például, Dunának, Oltnak mennyire nem egy a hangja, ha mondjuk olyan nemes közös vállalkozásról van szó, mint a nagyszabású bankrablás.