Több előadásról közös kritikát írni mindig nehéz, mert az ember akaratlanul is kapcsolódási pontokat keres. A legegyszerűbb az lenne, ha ez a kapocs most a fiatal színházcsináló, Juhász Maja lenne, de ő is csak társalkotója az említett daraboknak. Az Egy kulcs…-ban rendező- és szerzőtársa Zilahy Annának, a mostakkor. performansz-sorozatban pedig alkotó-előadóként szerepel Kovács Luca mellett.

mostakkor. Fotó: Kőrösi László

Az ő személyén kívül a két színházi esemény azonban sem tematikusan, sem koncepciójában nem köthető egymáshoz. Az Egy kulcs… középpontjában a Z generáció a szexualitást érintő tabukhoz való viszonya áll, a párkapcsolati dilemmákhoz és gátlásokhoz, miközben a szereplők nem titkolt célja, hogy megtalálják a nagy ő-t. A mostakkor.-sorozat egyes részei ellenben mindig azt dolgozzák fel, hogy a két performer, Juhász Maja és Kovács Luca két előadás között éppen „miben van”. Arra is használva ezeket a naplószerűen sorjázó  epizódokat, hogy önmagukról tudjanak meg igazságokat, de úgy, hogy az közben ne váljon belterjes, terápiás alkotássá. Az Egy kulcs… klasszikus színdarab formájával szemben a mostakkor. tehát egy ad hoc jellegű performansz-sorozat, amelynek epizódjai önálló előadásként is működnek, de hogy az alkotókat idézzem, „úgy egy sorozat, hogy azért tulajdonképpen ez az egész egy egyéves előadás”. És valóban, az eddigi bemutatók oda-vissza utalgatnak egymásra, még ha az előre utalgatás valójában csak a következő rész beharangozója is.

mostakkor. Fotó: Kőrösi László

Színházi szempontból egyértelműen a mostakkor. az izgalmasabb vállalkozás, egészen nagy rizikófaktorral. Ennek megfelelően a Trafó is csak két előadást „rendelt be” minden epizódból, hiszen nem tervezhető, meddig tudja fenntartani az érdeklődők figyelmét a sorozat. Három bemutató után kezd érződni először, hogy a forma fárad, bár eddig még mindig sikerült úgy megújulni, hogy az ne váljon unalmassá. Egy-egy epizód kimenetelét az is nagyban befolyásolja, hogy az alkotók milyen passzban vannak aznap, és hogy működni fog-e az, amit kitaláltak. Az ismétlés csupán egyszeri lehetőséget ad a javításra.

A két alkotó-előadó, Kovács Luca és Juhász Maja nagyon személyes darabokkal fejezték be a freeszefés tanulmányaikat. Kovács a Vörösmarty utca 13. Fszt. 2/a, Juhász a Kedves Isten című produkcióval előlegezte meg a mostakkor.-t. Mindkettőben közös, hogy valamilyen formában a saját múltjukat dolgozták fel, egy olyan térben, amelyben valaha otthon voltak. A mostakkor.-ban a saját jelenük adja a muníciót, többször szóba kerül a párkapcsolat mint vezérfonal (vagy annak hiánya), az egyetemi órák látogatása (vagy annak hiánya), és a színházi alkotóként való ismertségük (vagy annak hiánya). A tér pedig továbbra is otthonosság tere, olyan, mintha a közös albérletükbe invitálnák minden este a nézőket.

A mostakkor. személyességéhez képest az Egy kulcs… távolságtartó előadás. Ez a témájából is adódik: a Z generációs alkotók élményei kulminálódnak benne szexualitásról, nemi szerepekről. A cím is ezeknek a szerepeknek tolvajnyelven megfogalmazott öltöző szagú bölcsessége, ami a nők esetében elítélően, a férfiak esetében viszont elismerően szól a több partnerrel is viszonyt ápoló felekről, miközben az alkotók a macsó kultúra megkérdőjelezésével és feminista attitűdből sokszor egymásnak ellentmondó elvek mentén próbálnak lavírozni a kapcsolatok útvesztőjében. Irányjelzőként elsősorban filmeket és más popkulturális termékeket használva, amelyek adott esetben csak tovább fokozzák a tanácstalanságot.

Egyfajta kettősség jelenik meg itt, amely egyrészt tiltja a szexualitásról szóló beszédet, másrészt viszont kötelességként rója ki az igazság kimondását. Ráadásul mindezt egy olyan platformon, egy délutáni talkshow keretein belül, aminek természetesen köze sincs az igazság kimondásához. Jól példázza ezt a Juhász Maja és Zilahy Anna által alakított műsorvezetők bénázása, illetve ódzkodása az egész témafelvetéstől. Valamint az, hogy az előadás szereplői nem elmesélik, hanem a többiek segítségével előadják történeteiket, ezzel is eltartva azokat maguktól.

Egy kulcs, ami sok zárat nyit, az egy jó kulcs, de egy zár, amit sok kulcs nyit, az egy rossz zár. Fotó: Trafó

Az előadás gyenge pontja, hogy a karakterei valójában egydimenziósak. Egyetlen mondattal minden szereplő leírható, akik a darab során végig ugyanazt az álláspontot képviselik. Messaoudi Emina a harcos feminista, Erdős Lili a szűzlány, Juniki Noémi az ezo csaj, Udvari Kardos Tímea pedig a mindig tökéletes instás influenszer, akinek van egy szörnyű titka; Váradi Gergely pedig csak egyszerűen: a fiú. Paradox módon mégis az ő karaktere az, aki valamilyen kompromisszumot, alkalmazkodást ajánl fel a változó elvárások mentén. Az Egy kulcs… valahol generációs darabnak érződik, és minden összegzésre kerül benne, ami a szerelmi kapcsolatok terén felmerül, miközben a szereplők végül is csak önmaguk akar lenni, és megtalálni az igazit.

Mi? Juhász Maja – Zilahy Anna: Egy kulcs, ami sok zárat nyit, az egy jó kulcs, de egy zár, amit sok kulcs nyit, az egy rossz zár
Hol? Trafó
Kik? Játsszák: Erdős Lili, Juhász Maja, Juniki Noémi, Messaoudi Emina, Udvari Kardos Tímea, Váradi Gergely, Zilahy Anna. Hang: Kárpáti Pál. Mozgás: Birta Márton. Zeneszerző: Agata Angilella. Látványtervező: Jeli Luca Sára, Jeli Csenge. Dramaturg: Oláh-Bebesi Bori. Író-rendezők: Juhász Maja, Zilahy Anna.
Mi? Juhász Maja – Kovács Luca: mostakkor. S01E01, S01E02, S01E03
Hol? Trafó
Kik? Koncepció, előadó: Juhász Maja, Kovács Luca. Mentorok: Lestyán Attila, Szabó Veronika (S01E01), Proics Lilla (S01E02), Pilinszky János rokona és Juhász Gyula névrokona (S01E03). Haver, aki a jó zenét csinálta: Mendel Péter (S01E03).