Én leginkább abban a szélvédett helyén kuporgó magányos lényben ismertem magamra, aki makacsul igyekszik csukott könyvébe temetkezni.
Melegtematika a magyarországi színpadokon – társadalmi felelősségvállalás, könnyű ziccer vagy valami más? És mi a helyzet a szterotípiáinkkal? Ezekről a kérdésekről beszélgetnek a 7. podcast vendégei: Kelemen Kristóf, a Megfigyelők író-rendezője, Rába Roland színész és Schuller Gabriella színháztorténész.
Vecsei H. Miklós munkája alapvetően abban különbözik a korábbitól, hogy a friss verzió hangsúlyosan koncertszínházi előadás. Sajnos legfontosabb konstrukcionális gyengeségei is ebből fakadnak.
Hogyan alakult ki a POSZT versenyprogramja? Milyen szempontok mentén néz előadást a kritikus és a POSZT-válogató? Milyen tendenciákat látnak a magyar színházakban? Tud-e objektív kívülálló lenni egy drámaíró, akinek a darabjait több színház is műsorra tűzte? Elfogadná-e a legjobb képzőművészek versenykiállításának kurátoraként a kritikust a művészettörténész? Korrelál-e a POSZT versenyprogramja és a Színikritikusok Díja?
A The Black Piece-hez hasonlóan nem (egy)személyes történet az iCoDaCo it will come later című darabja sem. Még abban is találhatunk párhuzamot, hogy a darab által feltett kérdésekre nem az előadás ideje alatt, hanem jóval később kaphatunk válaszokat, talán az utólagos önreflexió által.
Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház alapító igazgatója, egykori vajdasági avantgardista, mára a posztjugoszláv színház „fenegyereke”, első budapesti rendezését a Stúdió K-ban követte el Sacra Hungarica címen. A bevállalós független társulatot eredményesen trenírozta a sajátos poszt-dramatikus, konfrontatív és kinyilatkoztató színházi módszereire. Rendesen nyakon vágja a nézőt az alig több, mint egy órás, politikailag inkorrekt előadás, […]
A kezdeményezés üdvözlendő: a szombathelyi Weöres Sándor Színház első, közösségi színházi előadását Czukor Balázs rendezte Gátak és gátlások címmel. A szülésről van szó – civil szereplők bevonásával, személyes történeteikre alapozva.
Az előadás körülírására a legpontosabb kifejezés, ami eszembe jut, a zavarba ejtő. Nincs ezzel probléma, hiszen az alkotó láthatóan éppen erre törekedett.
A kilenc, más és más hátterű, román és romániai magyar alkotó által létrehozott, a két népcsoport együttéléséről szóló, 99,6% című előadás nyerte el az első Halász Péter díjat, amelyet a megszokott formákkal meg nem elégedő, a színház határait kereső előadások díjazására hozott létre a Színház folyóirat és a Trafó. Az előadás román, magyar és angol […]
Mit tegyünk, ha a klasszikusnak az arcéle is klasszikus? Szabaduljunk meg a tisztelettől. Ez most ennek az előadásnak nem sikerült. (…) Főleg nyugatos versfordítások kapcsán kapja el az embert gyakorta a sejtés: az eredeti nyersebb.
Maximalizmus, tehetség, jó adag önirónia és pantha rhei – csak a változás állandó – hozzáállás jellemzi az Örkény Színház alapítótagját. Már a Madách színházas korszakában, ami a főiskola elvégzésétől 2001-ig tartott, megmutatkozott a sokoldalúsága. Az Örkényben játszott szerepei is változatos skálán mozognak a Finito falusi feleségétől A mesél a bécsi erdő trafikosnőjén át A hattyú Mária Dominika hercegnőjéig. Für Anikó idén […]
Május 14-én a Trafóban adják át a Halász Péter-díjat – párhuzamosan a legjobb kortárs táncelőadásnak járó Lábán-díjjal. A jelölt produkciók laudációi már most olvashatók.
