Napról napra

Persze nincsen szó nagy magyar látképről, az est inkább kis magyar revü, talán a Harmonia Caelestis egyestés revüátirata.

Valló szkeccsszerű, olykor villanásnyi-rövid képekre szabdalja-tördeli Shaw darabját, ez az előadás ritmusának nem tesz éppen jót.

Sokfelől nézhető s mindig újat mutat a Mohácsik-féle kaleidoszkóp…

…nem gondolnám, hogy blöff, mint ahogy nem nevezném se jó, se rossz színháznak sem.

Számára az ötvenhatos forradalom ugyanúgy csak ürügy a játékra, szórakoztatásra, mint egy közepes színvonalú, hétköznapi félrekúrás.

…a fiatal fekete tűzmadár a darab vége felé erőt merít idősebb őrzőjéből: kissé posztnaturális stílusban szó szerint halálra szexualizálja.

Nehéz rájönni hol fog kezet Bodó és Csehov, mikor értik egymás szavát, mikor csiszolódnak össze.

Összességében véve kevesellhető a játszók karakterizáló kedve.

Az igazi, pontos indulatot, a színészi érveimet kell megtalálnom…

…mi, a nézőtér ártatlanjai mind Alceste-tel vagyunk, a vérlázító arrogancia és a pökhendiség ellen.

Az pedig vitathatatlan, hogy Nádas Péter nem elsőrendűen drámai, inkább mellérendelően jelenetező esszéisztikus-költői-bölcseleti mindenségverse végtelenül szép… Délután öt órakor délután öt óra van. Vagy sem: bármely más óra is ekkor üt. Délután öt órakor kél a rózsásujjú hajnal. Délután öt óra éjfélt mutat. Délután öt órakor történik a tragédia. Az egyik. Délután öt órakor eljön […]

A falusi idill már nem is nosztalgia, csak populáris showműsor.