Prikazovics Júlia: Férfiakon innen és túl

A férjem – Képező Galéria

Magyar–macedón összművészeti projektbe vágott bele Levko Esztella és Száger Zsuzsanna. Összművészeti, hiszen storytelling-esteken és színházi ősbemutatón keresztül ötvözik a képzőművészetet és a színházat, rávilágítva egy fontos társadalmi problémára, a női egyenjogúság kérdésére. A színházi előadás a kortárs macedón írónő, Rumena Buzsarovszka azonos című kötetének hat novellájából dolgozik, s azt a kérdést feszegeti, hogy vajon az…

Czabala Zsófia: Röpülj, Páva!

Hannibál tanár úr – Átrium

Móra Ferenc kisregényén és Fábri Zoltán filmjén generációk nőttek fel. Kérdés azonban, hogy a mai fiatalokat mennyire tudja megérinteni Nyúl tanár úr története. Nézzünk csak a napjainkban zajló tüntetésekre, melyek célja a magyar oktatás megreformálása és a pedagógusok megbecsülése. Diákok százai állnak ki a tanáraik mellett: részt vesznek a tüntetéseken, sorfalat állnak vagy épp beszédet…

Évzáró körkérdés

Minden évben előfordul, hogy fontos teljesítmények egyike-másika nem kap elég figyelmet. Most, a háború és járvány kirajzolta helyzetben ez talán fokozottan igaz. Évzárásként két villámkérdést tettünk fel kritikusainknak: 1. Mi volt az az előadás/projekt/esemény/vita 2022-ben, amire leginkább fel szeretnéd hívni a figyelmet, és miért? 2. Kit/mit tartasz az év felfedezettjének/felfedezésének, és miért? Akik válaszolnak: BOROS…

Kovács Dominik − Kovács Viktor: „A szárnyak emléke”

Érzelmek szótára háború idején − felolvasószínházi est a háború alatt született ukrán színdarabokból − Átrium

A színészek a nézőtéren, a nézők pedig a színpadon. Pár percig semmi más nem történik, minthogy városneveket hallunk Bíró Panna Dominika, Fodor Tamás, Hajduk Károly, Nagy Katica, Szamosi Zsófia és Váradi Gergely szájából. Aztán rájövünk, hogy valójában nem is a helyszínek felsorolása zajlik, hanem az áldozatoké. Mert a háború nem csupán megsemmisít bennünket, de meg…

Megyeri Léna: Hagyományos és újracsomagolt

Diótörő-változatok Londonban és Bécsben

Az, hogy a Diótörő a karácsonyi időszak elengedhetetlen velejárója, manapság alapvetésnek tűnik Európa nagy részén és Amerikában is. Ám a huszadik század talán legsikeresebb balettjének története korántsem indult ilyen egyértelműen: a zeneszerző Csajkovszkij és a koreográfus Marius Petipa második együttműködésével már a kezdetekkor gondok adódtak.

Gabnai Katalin: Jelenkori jegelnivalóink

Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó – Katona József Színház

„A műalkotás a művész nagyszerű bosszúja élményével szemben.” – mondja Thomas Mann, s e mondást nem lehet nem idézni, ha adódik egy-egy mű, mely az etikus – bár nem veszélytelen – visszavágás lehetséges módozatával élve, rögzíti a kort, amelyben élünk. Megőrizni helyzeteket, alakokat, elkapni pillanatokat – mi sem alkalmasabb erre, mint a kortárs nézőket az…

Rádai Andrea: Áthidalni a távolságot

A kutya különös esete az éjszakában – Budaörsi Latinovits Színház

Mark Haddon regényében az a különleges, hogy az aspergeresnek mondott főszereplő, Christopher világképe minden furcsasága, bogarassága ellenére magától értetődőnek, sőt a maga nemében logikusnak és legfőképp legitimnek tűnik. Az azonosulás felkínált lehetősége tehát sokkal fontosabb, mint a másság ténye, ami elsősorban annak köszönhető, hogy nem Christopher helyett és róla beszélnek, hanem ő maga meséli el…

Szabó István: Egy kis díj nagy kálváriája

A Jászai Mari-díj 2010 után

A Jászai Mari-díj sokáig a legkevésbé politikai, és ha szabad még így fogalmazni, a leginkább szakmai díjnak számított. Ez ma már kevésbé van így, állítják sokan, főleg amióta a Nemzeti Együttműködés Rendszerében születnek a döntések. 2011 és 2022 között, azaz ezeket az éveket is beleértve tizenkét év alatt 111 díjazott volt. Nekik ezúton is gratulálunk.…

Ölbei Lívia: Húsod és véred

Czukor Balázs: Béranyák – Vígszínház, Házi Színpad

A Béranyák a Vígszínház Házi Színpadán könnyedén földobott, jól irányzott labda: a jelenség létezik – muszáj vele valamit kezdeni.

Nagy Klára: Szegény férfiak

Úriemberek – Dollár Papa Gyermekei

„A nők fájdalommal magukban születnek. Ez a fizikai sorsunk – menstruációs fájdalmak, fájó mellek, szülés. Egész életünkben magunkban hordozzuk. A férfiak nem. Nekik meg kell keresniük. Kitalálják ezeket az isteneket és démonokat, hogy bűntudatot érezhessenek, amit mi magunktól is nagyon jól tudunk. Aztán háborúkat kreálnak, hogy érezhessenek és megérinthessék egymást, és amikor nincsenek háborúk, akkor…